A tomboló nyárban az egyik leggyakrabban szisszenő szó a szúnyog. Nem örülünk a létezésüknek. Ugyanakkor évről évre abszurdabb látni a közösségi oldalakon, hogy emberek azért könyörögnek, hogy ugyan permeteznék már őket le hormonmoduláns szúnyogirtószerrel, amely a beporzókra ráadásul halálos méreg, hogy ne kelljen vakarózni.
Nem mintha nem érdemelne együttérzést a vakarózó ember, de olyan ez, mint amikor az allergiától szenvedő ember két szál parlagfű miatt legyomirtózza az udvarát. A hasonlat meglehetősen pontos, mivel a hazánkban alkalmazott deltamethrinnel történő kémiai szúnyogirtás hatékonysága alig 1%, minden más rovar kárára. Meg is látszik ez a magyarországi ökoszisztéma pusztulásán, méghozzá elsősorban és látványosan a szúnyogokkal táplálkozó fecske- és denevérállomány fogyatkozásán.
Legyünk őszinték, ha szúnyogokról van szó, az emberek többségét az ökoszisztéma-szempontok hidegen hagyják. Inkább pusztuljon minden, csak ne kelljen elviselni a szúnyogokat. A kiábrándító valóság azonban az, hogy az ártatlan rovarok és a szúnyogokkal táplálkozó madarak hiába esnek áldozatul, mert a kifejlett szúnyogok (imágók) irtásán alapuló védekezéssel legfeljebb néhány nyugodtabb napot nyerünk, aztán folytathatjuk a csapdosást.
Miért teszik ezt velünk (hisz az ökoszisztémának mi is szerves részei vagyunk) nap mint nap mégis, államilag finanszírozottan, országos szúnyoggyérítési program keretében? Lenne más lehetőség is? Ezt járjuk körül Darvas Béla biológus-ökotoxikológus segítségével.
2018-ban állásfoglalást adott ki a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Tudományok Osztályának Diverzitásbiológiai Tudományos Bizottsága több más tudományos műhely támogatásával, melyben az inváziós szúnyogfajok terjesztette járványok megelőzése érdekében hatékony fellépést sürget. Mindenekelőtt koncepcióváltást a védekezésben, országos monitorozást, a biológiai gyérítés elsőbbségét, rendszeres élőhely-térképezést, akkreditált laboratóriumok, célorientált szakértői gárda kiépítését, és nem utolsósorban a lakosság tájékoztatását és aktív bevonását a védekezésbe.
Ez utóbbi különösen fontos, mivel a lakosság érezhetően úgy gondolja, hogy a szúnyoginváziót leginkább kémiai permetezéssel lehet kezelni. Hogy mit tehetünk mi magunk, ahelyett, hogy a ködölő autókat várjuk, erre még visszatérünk.
A tudósok valamennyi illetékes állami szerv és tárca irányítójának elküldték állásfoglalásukat, egy évvel azután, hogy az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság átvette a szúnyogok elleni államilag szervezett védekezés feladatát. Lát-e az azóta eltelt években pozitív változást? – kérdeztük Darvas Bélától. Van-e csípőszúnyogok és az ellenük való védekezés kutatásával foglalkozó komolyabb szakembergárda, K+F munka, monitoring?
„Nincs – mondja határozottan az ökotoxikológus. – A Magyar Tudományos Akadémiánál kezdő, majd a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (ma a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem része) keretében kutatók számára ez mindig másodlagos téma volt, hiszen a csípőszúnyog-gyérítés nem a növényvédelem része, vagyis másodlagos értelemben foglalkoztunk ezzel a témával. Jómagam az alkalmazott dipterológia területén dolgoztam szakmai pályám elején. A területen azonban csak külső megbízással végezhettünk kutatómunkát. Intézetünk beosztott munkatársa volt az a Fekete Gábor is, aki korán befejezve független kutatói munkásságát kivált az intézetből, és a csípőszúnyog-gyérítés mai gyakorlatát irányító Corax-Bioner Zrt-hez szegődött el. (Ma a cég vezérigazgatója.)
Kemenesi Gábor a Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai Laboratóriumában dolgozik, és a csípőszúnyogok által hurcolt vírusos betegségeket kutatja. A csípőszúnyogok elleni védekezés területén azonban független tudós nem végez hazánkban kutatásokat. Jelentős hazai publikációk a technológia-fejlesztésről nem jelennek meg a nemzetközi szaklapokban.”
Ez azt jelenti, hogy hazánkban sem a védekezés eredményességét, sem a hatóanyag kockázatait nem vizsgálják módszeresen, az alternatív védekezési lehetőségek sem jönnek szóba. Legfőképpen azért, mert akik végzik, ilyesmihez nem értenek.
A hazai csípőszúnyog-gyérítést tehát 2017. január 1-től a katasztrófavédelem koordinálja, konkrétan a BM-hez tartozó Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Gazdasági Ellátó Központja. A feladatot pályáztatás útján régóta egy változatlan összetételű konzorcium nyeri el, melyet Darvas Béla így jellemez:
„A szakértői feladatokat, elvileg a szakmai irányítást a Pannon-Bio-Kalibra Konzorcium végzi. Ennek tagjai: Bio-Kalibra Bt. (2023-as árbevétele 172 millió forint) és a Pannónia Központ Kft., a hajdani fideszes képviselő Sáringer-Kenyeres Tamás két főt foglalkoztató családi cége (tavalyi árbevétele 260 millió forint). A védekezések kivitelezését a Szerocor Konzorcium nyerte el. Tagja a Corax-Bioner Zrt., amely irtószereket forgalmaz, ez a feladat tevékenységének csak egy részét jelenti. (A cég 2023-as árbevétele 4,3 milliárd forint volt.)
A kivitelező konzorcium másik tagja a Szemp Air Kft. (2023-as árbevétele 687 millió forint). Elvileg az irtószer légi szórása az elsodródás veszélye miatt nem lenne alkalmazható, csak szükséghelyzetben, de ilyen valahogyan minden évben bekövetkezik. A triónak tagja még a Rovért Kft. Reisinger Mátyás cége, amelynek árbevétele tavaly 1 milliárd forint volt. Az összegeket azért említem meg, mert ebből látszik, hogy a módszeres ökoszisztémairtás elég jól jövedelmez.”
Darvas Béla nemrég összevetette a katasztrófavédelem szúnyoggyérítési adatait az utóbbi öt évben, és megállapította, hogy a vegyi és a biológiai védekezés aránya területi összehasonlításban 98-99 % az 1-2 százalékkal szemben. Épp a fordítottja az Európai Unió más országaiban folytatott gyakorlatnak.
„Nálunk azért nem működik a lárvairtás – állítja a biológus -, mert efféle megoldásban a konzorcium tagjai nem érdekeltek. Akkor ugyanis kisebb területeken kellene védekezni, de jóval nagyobb lenne a terepi munka. Kis pénz nagy foci. Az imágóirtás az irányító és kivitelező számára is nagyobb hasznot hoz.”Míg az Európai Unió más országaiban a szúnyogok elleni védekezés fókuszában a biológiai lárvairtás áll, és a deltamethrin használata nem engedélyezett, Magyarországon a légi vagy földi kémiai imágóirtásra rutinszerűen használják ezt a szert, úgymond „szükséghelyzetben”.
A Pest Megyei Kormányhivatal azzal a feltétellel engedélyezte a Deltamethrin EW20 alkalmazását, hogy mivel „a hatóanyag a vízi szervezetekre mérgező, bioakkumulációra hajlamos, nehezen bontható, ezért fontos szempont a csatornába, élővizekbe jutás megakadályozása. Vízi szervezetekre, méhekre és egyéb ízeltlábúakra a szer veszélyes lehet, ezért használata szabadban csak speciális feltételek mellett alkalmazható.”
A szúnyoggyérítéssel érintett területek térképét elnézve joggal merül fel a kérdés, hogy az árterek környékén az élővizekbe jutás vajon mennyire akadályozható meg?
Új helyzetet teremt, hogy az Európai Unió Tanácsa 2024 júniusában hivatalosan elfogadta a természet helyreállításáról szóló rendeletet, melyet ugyan Magyarország kormánya nem szavazott meg, de végrehajtása kötelező érvényű lesz. A jogszabály célja az, hogy a tagállamok olyan intézkedéseket vezessenek be, amelyek segítik, hogy 2030-ig megvalósuljon az EU szárazföldi és tengeri területei legalább 20%-ának, 2050-ig pedig az összes helyreállításra szoruló ökoszisztémának a helyreállítása.
A rendelet konkrét célértékeket és kötelezettségeket állapít meg a természet helyreállítására, az éghajlatváltozás és a természeti katasztrófák hatásainak a mérséklésére. Konkrétan a beporzók védelme érdekében a rendelet külön követelményként írja elő arra irányuló intézkedések bevezetését, hogy legkésőbb 2030-ra visszaforduljon a beporzópopulációk pusztulása. Ennek egyik legnagyobb kerékkötője hazánkban a deltamethrin használata. Ám mivel szúnyoggyérítésre májusban még plusz 1,8 milliárdot (!) különített el a kormány (erre futja!), az imágóirtás idén még nagyobb fokozatra kapcsolt.
Megkérdeztük Darvas Bélától, remél-e valamit az EU-s jogszabály végrehajtásától?
„Nem remélek. Hazánk végig ellenezte a környezet-helyreállítási törekvést (ebben az értelemben szavazott Finnország, Hollandia, Lengyelország, Olaszország és Svédország mellett), amit nem csodálok, hiszen a természet- és környezetvédelemnek hazánkban nincs a kormányban valós gazdája. Az igazi meglepetés azonban az, hogy a hat ellenző ország esetében a lakosság 75%-a támogatta a természet-helyreállítási rendelet, vagyis a kormányok képviselői a lakosság véleményének érvényesítését ezekben az országokban nem látták el, Magyarországon sem.
Azért nem remélek változást, mert a Szerocor Konzorcium nem végez módszertani vagy technológiafejlesztési vizsgálatokat. Beéri az elavult módszerekkel és a deltamethrin használatával. Hazánk területének 1-2,5%-án folyik csak környezetbarát lárvák elleni biológiai védekezés, ami azt mutatja, hogy a megbízott konzorcium alkalmatlan a természet helyreállítási EU-s jogszabály értelmében eljárni. Mindezt a Belügyminisztérium illetékesei nem veszik észre, ami nem csoda, hiszen nincs ökológus szakemberük erre a területre. Boldogabb országokban ez a tevékenység a környezetvédelmi tárca alá tartozna. Nálunk viszont senkit sem érdekel, és eldöcög ez is még egy darabig agrármérnökök és gázmesterek irányításával.
Legalább egy helyi jó példa azért nálunk is van: Szeged városa a No Mosquito Kft. két független biológusa, Gajda Zita és Szepesszentgyörgyi Ádám szakértői munkájának köszönhetően sikeresen alkalmazza a biológiai védekezést. A Tisza árhullámmentes periódusában a szúnyogártalom mértékét radikálisan csökkentették, és ezzel a kémiai védekezés gyakoriságát is, ráadásul sokkal olcsóbban. Módszerüket a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. karolta fel.
2020-ban szúnyoggyérítésről szóló online konferenciát szerveztek civilek Pest megyei döntéshozóknak, ahol jelen voltak a Főpolgármesteri Hivatal illetékes vezetői és 17 kerületi önkormányzat, valamint több környékbeli település polgármestere, képviselője és szakértője. A szegedi példát ismertetve elhangzott, hogy lehet környezetvédelmi és egészségügyi szempontokat figyelembe véve védekezni a szúnyogok ellen. A No Mosquito Kft. komplex módszerével a kijuttatott idegmérgek mennyiségét több, mint 70 %-kal lehetett csökkenteni, és még egy esős nyáron is elviselhető volt a szúnyoghelyzet, a Tiszán levonult nyári árhullám után is. Az is elhangzott, hogy a szisztematikus biológiai védekezéssel Szegeden töredékére esett vissza a szúnyogirtásra fordított költség. Ezeket az adatokat megismerve még érthetetlenebb, miért folytat az állam Magyarországon közel egymillió hektáron környezetkárosító beavatkozást, kémiai szúnyogirtás jogcímen.
Létrejöhetnek tehát olyan helyi konstrukciók, amelyek az országos ökoszisztéma-irtástól módszereiben eltérni igyekeznek – hangsúlyozza Darvas Béla, aki szerint ez hosszú megbízásokkal intézhető, és úgy, hogy nem a kezelt terület nagysága, hanem a sikeresen megvédett terület arányában fizet a megbízó.
A szakember hozzátette: „A kivitelezés területén a Noxious Kft-t említem még, ügyvezetője Kőszegi Dániel, szakértői között találjuk Kemenesi Gábort az Envirolab Magyarország Kft-ben, amely az előrejelzési és védekezési módok ötvözésével próbálkozna, ha jelentősebb szerepet kapna a hazai csípőszúnyog-gyérítésben.”
A környezetbarát megoldások alapjai tehát léteznek hazánkban, de komoly gazdasági szerepet nem kapnak. Cégeik bevételei nagyságrendekkel alatta maradnak az államilag favorizált deltamethrin-permetezőkhöz képest. Gazdagabb és előrelátóbb önkormányzatok a saját kereteik terhére megbízhatják a változást ígérőket, elősegítve ezzel az idegméregre épülő gyakorlat megváltozását.
Az önkormányzatok tehát nem tehetetlenek, de mi magunk sem vagyunk teljesen védtelenek. Íme néhány alapvető óvintézkedés, amivel segíthetünk magunkon:
- Szereljünk fel szúnyoghálót az ablakokra, használjunk bel- és kültéri szúnyogcsapdákat, ventilátort (a szúnyog nem szereti a szelet).
- Ha növényeket locsolunk, naponta ellenőrizzük, hogy ne maradjon pangó víz az edényekben. A szúnyogok épp az ilyen kis tócsákban, maradék vizekben rakják le a petéiket. Egy elázott szabadban hagyott autógumiban szúnyogok milliói kelnek ki.
- Az állatok itatótálaiban naponta cseréljük a vizet.
- Az esővízgyűjtő edényeket fedjük le szúnyoghálóval.
- Magunkat kenjük be bőrbarát szúnyogriasztó szerekkel. Házilag elkészíthető ajánlatunk: 1 dl olívaolajhoz adjunk 50 csepp 100%-os indiai vagy malabár citromfűolajat és kenjük a bőrünkre. Szúnyogot riaszt, bőrt ápol.
