A Zene Világnapján ne menjünk el némán egy olyan intézmény mellett, amely, ha nem is a nagyközönség előtt (csak néha), de nagyon is aktívan teszi a dolgát: neveli a jövő zeneértő és zeneszerető közönségét. Már csak azért sem, mert a Lukin, amellett, hogy 2015 óta Érdikum, idén bekerült a a Magyar Alapfokú Zenepedagógiai Értéktárba. Az érdi intézményes zeneoktatás jövőre lesz 70 éves.

Az iskola Zene Világnapja alkalmából rendezett ünnepi hangversenyét október 3-án kedden 18 órakor láthatja az érdi közönség a Szepes Gyula Művelődési Központban.

1954-től Érden államilag engedélyezett magántanítás, zenei munkaközösségi és kultúrházban szervezett tanfolyam keretei között zajlott a zenei nevelés. Az abonyi Bihari János Zeneiskola kihelyezett tagozatokat létesített a volt Budai járás területén: Pilisvörösvár, Pilisszentiván, Solymár és Zsámbék mellett Érden is. 1966-tól ezen tagozatok összekapcsolásával, az abonyi zeneiskolától leválva alakult meg a Budai Járási Körzeti Állami Zeneiskola, érdi központtal.

Az iskola a jelentkező igényeknek és a lehetőségeknek megfelelően gyarapította kihelyezett tagozatait. 1966 és 1978 között rövidebb-hosszabb ideig – az érdi tagozatokon kívül – a központi zeneiskolához tartozott Budakeszi, Dunavarsány, Halásztelek, Piliscsaba, Pilisszentiván, Pilisvörösvár, Solymár, Százhalombatta, Szigetszentmiklós és Zsámbék is. Így 1976-ra az érdi zeneiskola 14 kihelyezett tagozattal Pest megye legnagyobb zeneiskolájává vált. Az oktatás közismereti iskolákban, gimnáziumokban és művelődési házakban folyt.

A távoli fiókintézmények aztán az 1970-es évektől önállósodtak, és az érdi zeneiskola 1991-től városi intézmény lett. A város nyilván kezdettől magáénak érezte, ennek jele volt az is, hogy az önkormányzat a Felső utcai két jelenlegi épületet (Felső u. 33. és 45.) 1977-től illetve 1986-tól a zeneiskola használatába adta. A szükséges bővítéseket, infrastrukturális fejlesztéseket azonban (irodák, könyvtár-kottatár, új tantermek, hangszigetelés, kamara-hangversenyterem) az iskola elsősorban a saját erejéből, a szülők segítségével, a helyi képviselő és tanárai fizikai munkájával megtámogatva végezte.

Az oktatás színvonalát jelzi, hogy évről évre sikerült meghívni a zenepedagógia olyan nagyjait, mint például Kokas Klára, Matuz István, Dr. Kovács Géza, Szokolay Sándor, Földes Imre, Hidas Frigyes, Szokolay Balázs, Durkó Zsolt.

A növendékek és tanáraik mindennapjait gyakori kihívások tarkították: zeneiskolai növendékhangversenyek, országos, megyei, járási, városi úttörő seregszemlék, diáknapok. Gyakran fogadták német és osztrák testvérintézményeik zenekarait, növendékeit, illetve különböző formációkban maguk is jártak Ausztriában és Németországban.

Az 1970-es évektől az érdi zeneiskolásokat élénk zenei élet vette körül. Kihasználva a főváros inspiráló közelségét 1977-től rendszeresen bérletet váltottak a Zeneakadémia ifjúsági hangversenyire – tanáraik biztatására. Évente 3-4 tanári hangversenyen nemcsak tanítani, hanem muzsikálni is hallhatták tanáraikat, illetve maguk is megízlelhették az együtt muzsikálás semmihez sem fogható örömét, alkalmi kamarazenei csoportjaikban, zenei együtteseikben. Egyénileg és csoportosan is felléptek számos koncerten, jubileumi megemlékezésen, társadalmi és civil szervezetek programjain, hangszeres versenyeken.

A zeneiskola fúvószenekara 1967-től 1991-ig működött, majd 2001-ben újjáalakult és azóta folyamatosan működik. 1987-ben vonószenekar is alakult. 1980-ban pedig az iskola zenetanáraiból jött létre – Noseda Tibor vezetésével – a mai Érdi Kamarazenekar elődje.

Az iskola 2005-ben vette fel a kiváló zenepedagógus, Lukin László nevét. Az Érd Zenekultúrájáért Alapítvány emléktáblát állíttatott a névadóról, melyet Domonkos Béla szobrászművész domborműve díszít. Az avatásán a Lukin család tagjai is megjelentek. A névadó emlékére rendezik meg minden évben a Lukin László Napokat.

Manapság már az is komoly fegyvertény, ha egy iskola – a gyakori fenntartóváltásokon és átszervezéseken át – megmarad, és megőrzi szakmai színvonalát. Ezt túlteljesítve a Lukinnak még fejlesztenie is sikerült, jelenleg a székhelyén kívül 9 helyszínen folytat zenei nevelést, és tovább erősítette regionális viszonylatban meghatározó szerepét.

2008 óta Lukin Hangversenybérlet kiadásával járul hozzá Érd zenei életének gazdagításához. 2011-ben vonósnégyes, 2017-ben énekkar, 2019-ben gitáregyüttes alakult. Az iskola pedagógusai közül többen muzsikálnak az Érdi Kamarazenekarban, énekelnek a Rozmaring Német Nemzetiségi Kórusban, valamint a Szirmok Pedagógus Nőikarban, illetve más művészeti és templomi együttesekben.

Bel- és külföldi kapcsolataikat is sikerült gyarapítani: vannak közös programok a romániai Szászrégen zeneiskolájával, és a bajai, szintén Lukin László nevét viselő iskolával.

A gyerekek jelenleg zongora, vonós, fúvós, vegyes és zeneismeret tanszakon tanulhatnak, illetve 2022-től a klasszikus műfaj mellett elindult a jazz- és az elektorakusztikus zene (szintetizátor-keyboard) oktatása is.

A zene számos területen érvényesülő fejlesztő hatása közismert. Ezért is nagy a jelentősége annak, hogy a Lukin évek óta tart speciális furulya és szolfézs oktatást sajátos nevelési igényű gyermekeknek az Érdi Móra Ferenc Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményben. Sokan az SNI-s gyermekek közül a zenei szereplések során élhetnek meg komoly sikerélményt.

A Lukin zeneiskolában tanuló gyerekek nagy része a központba bejárás helyett általános iskolájában részesül zeneoktatásban. Aki tehát még nem élte át annak örömét, milyen, amikor a gyermeke először szólaltat meg egy hangszert, vegye fontolóra, mert bonyolult logisztika nélkül is megteheti, hogy beíratja a nemsokára 70 éves érdi zeneiskolában.