Rossz idők járnak a fenyőfákra: az előző év aszályos időjárása most bosszulja meg magát, és országszerte pusztulnak e tűlevelű növények. Sajnos, Érd sem kivétel. Mint a Polgármesteri Hivatal Igazgatási és Hatósági Főosztályától megtudtuk, tömegével száradnak ki a fenyőfák városunkban is.
De miért? – kérdezhetjük joggal, hiszen az idei nyár csapadékosabb volt. Csakhogy a pusztulás nem az idei nyár, hanem a korábbi időszakok – a forró, aszályos nyarak és a száraz őszi, tavaszi hónapok – szomorú eredménye. A téli hideg, zord időjárást a fenyők jól viselik, de a forróságot nem.
Az alacsony páratartalom, a fokozott UV-sugárzás és a vízszegény talaj együtt igen kedvezőtlen körülményeket teremtenek a fenyők számára. Legyengülnek, növekedésük lassul, és csökken a természetes ellenállóképességük. Fokozottan igaz ez azokra a fákra, amelyek déli fekvésű helyen, szabadon állnak, nem óvja őket semmiféle árnyék.
A legyengült, stresszhatás alatt álló fenyőkön különféle szúbogarak telepedhetnek meg. Ha jobban megnézzük, láthatjuk a fakérgen a bogarak 1-3 milliméter átmérőjű röpnyílásait. A bogarak a fenyőket megbetegítő gombákat is terjesztenek. A legyengült fákat károsítják más, megtelepedő bogarak is, és ilyenkor a fákat megmenteni bizony már nem lehet, mert ezekbe a vágatokba nem jut be a rovarölőszer.
Fontos, hogy időben felismerjük a betegség jeleit. A fenyőkre egészséges állapotukban jellemző, hogy az alsóbb ágak elszáradnak, mivel itt kevesebb fény éri őket. Amikor a fenyő a csúcsán és onnan lefelé kezd száradni, az már betegség jele.
A jó hír, hogy a fenyők pusztulása megelőzhető. Fontos, hogy biztosítsuk a fenyők eredeti élőhelyére jellemző körülményeket, azaz öntözzünk, méghozzá bőségesen, és nemcsak nyáron, hanem télen is, mert az örökzöldek télen is nedves talajt kívánnak. Nyáron a legforróbb órákban a tűleveleket is megöntözhetjük esőztető öntözővel, mert bár a víz gyorsan elpárolog, dúsítja a lombot burkoló légréteget.
A gombás fertőzések ellen permetezéssel tudunk védekezni, de ez csak akkor hatásos, ha a fa minden részét be tudjuk permetezni. Az ÉrdMost felhívta az érdi Gál-Gazdaboltot, hogy egy tapasztalt szakember mit ajánl, ha valaki fenyő megbetegedése miatt fordul hozzájuk.
Az első jótanács: mivel elmondás alapján nem biztos, hogy egyértelmű, milyen betegség, kártevő pusztítja a fát, a szakértők azt ajánlják, hogy készítsünk fotót a fenyőről, különös tekintettel a beteg részekre, mert így a szakembernek könnyebb a célzott kezelést megterveznie.
A Gál-Gazdabolthoz viszonylag sokan fordulnak ilyen problémával. Első körben azt szokták javasolni, hogy rovar-, atka- és gombaölő szer kombinációval fújjuk le a fát, a beteg részeket pedig távolítsuk el. Ilyenkor jobban közel férkőzhetünk a törzshöz, megfigyelhetjük, vannak-e rajta röpnyílások. Ha igen, sajnos, a fa – mint fentebb írtuk – már nem menthető meg.
Szomorú tény: nem minden esetben használ a védekezés, van, hogy már túl késő. A lombkorona száradásával ugyanis a fenyő nem képes a fotoszintézisre, a tápanyag előállítására, így néhány hónap alatt a gyökér is elhal a talajban. Ilyenkor a kiszáradt fenyőfák már balesetveszélyessé válnak, mihamarabb el kell távolítanunk őket.
A kiszáradt fák kivágása nem engedélyköteles.
A balesetveszélyes fák kivágása az ingatlantulajdonos kötelessége, az esetleges kidőléssel okozott kár őt terheli. Az önkormányzat a saját tulajdonában álló, közterületi fák esetében igyekszik mihamarabb megtenni a szükséges intézkedéseket
– mondta az ÉrdMostnak Barabás Emőke, az Igazgatási és Hatósági Főosztály vezetője, hozzátéve: mivel ezek a feladatok jelentős kapacitást és időt kötnek le, és az anyagi ráfordítás is többletforrást igényel, a magáningatlanokon álló kiszáradt fenyőfák kivágásához az önkormányzat nem tud segítséget nyújtani.
