A HO2 – vagyis Hollai Krisztina és Homolya Gábor (HO2) – alkotópárost a véletlen, pontosabban a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete hozta össze – egy buszkiránduláson egymás mellé kerülve elkezdtek beszélgetni.

„Mintha örök barátok lettünk volna, azonnal megtaláltuk a hangot, és egymás művészetét megismerve elkezdtünk közös kiállítást tervezni.” – avat be a titokba Homolya Gábor, hogy két különböző művészeti világ hogyan találkozik egy kiállításon. Azt mondja, e két világnak nagyon is sok közös pontja van: sok hasonló motívumot, képet használnak – bár máshogyan – ilyenek például a homok-, vakolat applikációk, melyekbe beragasztanak iránytűt, órát, kulcsot – ezek például mindkettőjüknél előforduló tárgyak.

„Máshogy látjuk a világot, mégis hasonló elemekkel dolgozunk. Mindketten a dada-vonalon. Ő absztrahált figurális formákból építi fel a műveit, én tárgyakból. Ő inkább festő én mondhatnám magam inkább szobrásznak, de nem formálom az anyagot, inkább csak úgy összerakosgatok dolgokat. Mivel ezeket nem tudják hova tenni az emberek, talán eljönnek megnézni közelebbről is.”

Érdemes, hiszen a kiállítás azt a rejtvényt kínálja föl a látogatóknak, hogy vajon milyen szempontok mentén rakták össze műveiket az alkotók. Lehet gondolkodni, hogy vajon szín, formanyelv, vagy más egyéb szempontok szerint kerültek egymás mellé.

Megkérdeztük Homolya Gábort, hogy vajon a gondolat vagy a tárgy van előbb, és hát persze hol így, hol úgy.

„Van, ami kezdetben csak egy kósza gondolat vagy egy szójáték, és beléköltözik egy kezembe kerülő tárgyba, máskor egy izgalmas tárgy töltődik meg tartalommal. Talán úgy tudnám magamat jellemezni, hogy gátlástalan vagyok abban, hogy mit csinálok. Nekem mindegy. Nincs egy stílusom, mégis felismerik a műveimet.”

(A kiállítást Réz András esztéta nyitja meg szeptember 2-án 17 órakor az Érdi Galériában.)