Augusztus elején a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy kiadott határozatban ismét megszüntette a 34 milliárdos érdi csatorna-projekt ügyében sikkasztás és hűtlen kezelés gyanúja miatt indított nyomozást – értesült az Átlátszó.
Az érdi, diósdi és tárnoki civilek terjedelmes csoportos feljelentésükben számos pénzügyi és elszámolási szabálytalanságra hívták fel a rendőrség figyelmét. Ezt az eljárást a nyomozó hatóság 2020-ban megszüntette, de akkor az Érdi Járási Ügyészség az erről szóló határozatot hatályon kívül helyzte és a nyomozás folytatását rendelte el.
Már másodszor söpri le az asztalról a legalább 25 civil által tett feljelentéseket a nyomozóhatóság. A civilek azt a pénzt szeretnék visszaszerezni, amit arra a csatornázásra fizettek be, amit végül állami és uniós támogatásból valósítottak meg.
Az oknyomozó írásairól is ismert Átlátszó szerint az ügy legkényesebb kérdése, hogy a lakossági hozzájárulásokat arra költötték-e, amire a családok szánták, illetve időben elszámoltak-e a főleg Fidesz-funkcionáriusok által irányított projektek lebonyolítói az elköltött pénzekkel.
Eredetileg a csatornázást többnyire lakossági befizetésekből akarták finanszírozni. Az így beszedett pénzek jelentős része azonban – elvileg – visszafizethetővé vált, miután a 2010-es évek elején az állam és az Európai Unió megtámogatta a csatorna-beruházásokat – írják.
A feljelentők amúgy a megszüntetés ellenére továbbra is fenntartják a feljelentésükben foglaltakat, így a panaszokat elbíráló ügyészségnek vélhetően nem kizárólag azt kell megvizsgálnia, hogy rendőrség teljes körben felkutatta-e a bizonyítékokat, hanem abban is állást kell foglalnia, hogy a beruházást tető alá hozó önkormányzati társulás az úgynevezett B program keretében
jogszerűen használta-e fel nemcsak környezetvédelmi, hanem infrastrukturális fejlesztésre (például útépítésekre) a lakosságtól beszedett pénzeket, az úgynevezett érdekeltségi hozzájárulást.
A csatornaépítés ugyanis környezetvédelmi beruházás – olvasható a cikkben.
Az úgynevezett B programra 1,3 milliárd forintot költöttek el, erről még 2014 májusában az érdi közgyűlés döntött. A közgyűlési határozatban olvasható felsorolás egyik eleme pedig az útépítés volt.
A cikk amúgy érdekességként említi, hogy ebben az időszakában a Heves vármegyei Karácsondon is csatornáztak, ahol szintén volt egy B program, amelynek keretében aszfaltoztak is a településen. Helyi civilek a polgári peres utat választották, amelynek a végén határozat mondta ki, hogy tilos a csatornapénzeket aszfaltozásra költeni, így a karácsondiak azóta visszakapták a jogellenesen elköltött pénzüket.
Az Átlátszó teljes cikkét ITT olvashatják.
