A nyugati kereszténységben január 6. vízkereszt, avagy a háromkirályok, másképpen a napkeleti bölcsek ünnepe. Először a 3. század végén jelent meg keleten, majd a 4. században nyugaton. A vízkereszt ünnepe három jelentést hordoz: a napkeleti bölcsek eljövetelét, Jézus megkereszteltetését, illetve csodatételét a kánai menyegzőn – írja az MTI-re hivatkozva a Múlt-kor történelmi magazin.
Vízkereszt a karácsonyi időszak lezárása, és a nagyböjtig tartó farsangi időszak kezdete. A karácsonyfát pedig azért szokták vízkeresztkor leszedni, hogy a meghitt és szeretetteljes ünnepi időszakot felváltsa a farsang, ami nem csak az új évet ünnepli, de el is köszön az óévtől – írja a 24.hu
Így ha a fa lebontását később kezdjük meg, balszerencsével teli év elé nézünk – legalábbis a hagyomány szerint.
A farsangi időszak hamvazószerdáig tart, ami a húsvétot megelőző nagyböjt kezdő napja. A farsang hossza tehát attól függ, mikorra esik az adott esztendőben a húsvét.
Idén hamvazószerda február 22-én, húsvétvasárnap április 9-én lesz.
