„Hát téged hogy hívnak? Hogy kerülsz ide?” – kérdezte a polgármester úr, de az oktalan állat, akit Csőzik László ófalui háza mellett videóra vett, nem válaszolt. Egész komment-zuhatag árasztotta el a posztot ezek után. Egyesek még azt is tudni vélték, hogy a róka nem is érdi, hanem gyüttment, bebíró – vagyis migráns -, amúgy mátraszentlászlói illetőségű.
Mivel a polgármester úr kommentjéből az derül ki, hogy hagyta magát kézből etetni, kommentelők azzal is meggyanúsították, hogy az állat veszett. Merthogy a mai napig élő legenda szerint csak veszett róka kódorog városokban, az egészségesek olvasták a Vukot, és tudják, mire számíthatnak a Simabőrűtől.
Nos, hogy veszett lett volna, azt határozottan cáfolni tudjuk, mivel nem úgy viselkedett. Egy beteg róka „csillagvizsgáló-pózban” rángatózik, valahogy így, ahogyan itt látni. A NÉBIH tájékoztató videójából egyébként az derül ki, hogy Magyarországon – a 30 éve következetesen végzett immunizálásnak köszönhetően – nincs veszett róka. Utoljára 2017-ben találkoztak egy vörös bundással Borsod megyében.
De miért van az, hogy ha a természetben kirándulunk, nem látunk rókát, este a városban viszont igen? Ennek magyarázata a róka kitűnő alkalmazkodó képességében rejlik. Felmérte, hogy a Simabőrű mostanság már nem jár villámló bottal, és Vahur is inkább ágyban lustálkodik, viszont az elkényeztetett macskáknak és kutyáknak kirakott maradék táppal, meg a ház körüli egerekkel kevés erőfeszítéssel ki tudja húzni a telet.
Zahán Viktor vadász – a Budakeszi Vadaspark sajtóreferense – arra figyelmeztet, hogy a rókától ugyan nincs okunk félni, de azért ne is babusgassuk. A vadaknak nyugalom jár, meg tisztelet vadon élő mivoltuknak. Ne próbáljuk háziasítani, bármilyen cukinak is látszik-, megszelidíteni, mint a kis herceg tette. Elsősorban azért, mert ő vadállat, és az is szeretne maradni. Megmentői hevületünket tartogassuk a már sok ezer éve háziasított kutyának, macskának, van belőlük elég a menhelyeken.
Azért álljon itt egy kis paráztatás is, az mindig hatékony: többek közt azért sem érdemes a rókát háziasítani, mert olyan fertőzéseket is hordozhat, amelyek zoonózis folytán az embert is megbetegíthetik. A veszettségen kívül számos ilyen kórság veszélye fennáll. Még a rókaszelídítéssel országos ismertségre szert tett Kurunczi Norbert is azt tanácsolja: „Senki ne tartson így rókát, ahogyan én!”
Aki fél tőle, kellő távolságból tapssal, kiáltással jelezze neki, hogy odébb fáradhatna. Adjon erre esélyt is, ne állja el a menekülés útját, majd sétáljon tovább. Ha viszont vélhetően betegségtüneteket lát az állaton (görcsrohamokat, bénulást, az állkapocs lógását), netán elhullott tetemet, értesítse a helyi hatósági állatorvost, vagy hívja a NÉBIH zöldszámát: +36 80 263 244! Egyébiránt pedig örüljünk, hogy városunkat a rókák is vonzónak találják.
