November végére halasztották a város energiamegtakarítási csomagjának vitáját. Csőzik László polgármester a halasztást azzal indokolta, hogy a 42 millió forintos mentőöv, melyet az Aréna és az uszoda üzemeltetésére kapott a város, lehetőséget kínál újabb „menekülési útvonalak” keresésére, hogy elkerülhető legyen több sport és kulturális intézmény bezárása.

„Miután az önkormányzatokat a kormány kivette a rezsivédelem alól, elszabadultak az energiaárak – emelte ki az Érdmostnak adott interjújában a polgármester. – Eddig Érden nem hoztunk drákói intézkedéseket, bár hasonlóan a többi önkormányzathoz ilyeneket mi is előirányoztunk. Most azonban szeretném kihasználni az időt olyan intézmények megmentésére, amelyeket az előterjesztésben ideiglenes szüneteltetésre ítéltünk volna.”

A városvezetés szeretné elkerülni a Gárdonyi tanuszoda bezárását, különösen, hogy egyelőre a szeptemberi számlát sem postázta a szolgáltató, tehát nem tudni, mennyi lesz a rezsinövekmény. Az is kérdés egyelőre, hogy valamennyi vízi sport-igényt be tudja-e fogadni az Aréna uszodája, illetve, hogy a Gárdonyi kieső bevételét (amiatt, hogy a tankerület nem finanszírozza a gyerekek úszásoktatását) lehetne-e pótolni. A bezárással ugyanis nemcsak a sportoláshoz való hozzáférés csorbul, hanem az is fölmerül, miből fizetik a sportolók és a dolgozók bérét.

Csőzik László elmondta, azóta, hogy találkozott dr. Schmidt Ádám sportért felelős államtitkárral, kijött egy kormányrendelet, amely előírja, hogy ha egy önkormányzat sportlétesítményt akar bezárni, arról 15 nappal korábban köteles értesíteni az államtitkárságot. „Ez a másik ok, ami miatt úgy gondoltuk, érdemes várni, és meglovagolni minden lehetőséget. Ebben én segítő szándékot vélek felfedezni, és szeretném fölvenni még egyszer a tárgyalás fonalát, hátha sikerül jobb pozíciókat elérnünk.”

T. Mészáros András az érdi Fidesz vezetője úgy véli, „az érdi intézményeket és az érdieket megvédő módosító javaslatai meghátrálásra késztették az intézményi bezárás mellett agitáló polgármestert és csapatát”.

Számításai szerint Érden „az eredetileg tervezetthez képest 600 millió forinttal több lett az adóbevétel”. Ehhez hozzátéve a kormány által biztosított 700 millió forintos rendkívüli támogatást, valamint az Érd Aréna működtetésére megítélt 42 milliót, illetve a Belügyminisztériumtól kapott 50 milliót, továbbá és a 2022. évi költségvetés tételes felülvizsgálatát követően előkerülő 1 000 millió forintot, és felére csökkentve az Érd Médiacentrum működési költségeit, együttesen 2,5 milliárd forintot lehet megtakarítani.”

A számok és a tények makacs dolgok, álljon tehát itt egy másik számsor is, Csőzik Lászlótól.

„Az az évi 700 millió forintos működési támogatás, amit a város korábban megkapott, 2020-ban már elmaradt. Elvette a kormány a gépjárműadót, a reklámadót. 500 milliót lehetett áthozni a helyi iparűzési adóbevétel kiesése miatt járó kompenzációból, de az nem szabadon elkölthető pénz, tehát meg van kötve a kezünk. A 600 millió Ft-os adóbevétel-növekményünket pedig úgy elmosta az infláció, mintha nem is lett volna. Ráadásul szolidaritási adó megfizetésére is kötelezték Érdet: két év alatt 350 milliós sarcot kellett befizetni az államkasszába.”

Ami a város költségvetésében T. Mészáros állítása szerint meglapuló milliárdot illeti, Csőzik László szerint az inkább „seb”: egy „olyan működési támogatás, ami talán soha nem érkezik meg, holott több kiadási előirányzat fedezetéül is szolgálna”.

Egy dologban mindketten egyetértenek: a városnak keresnie kell a megtakarítás lehetőségeit, minél több intézményének nyitvatartása és megőrzése érdekében.