Három évtizedes rekordot döntött a magyarországi költözések száma tavaly: 307 ezren változtattak lakhelyet egy év alatt a KSH adatai szerint. Ez az előző évhez képest 16 százalékos emelkedést jelent, és a korábbi rekordévet, a 2019-eset is 8 százalékkal haladja meg. A költözési hullám fellendülését a tavaly január óta kibővített otthonteremtési támogatások is elősegíthették.

A Dél-Dunántúlt és az ország keleti részét az elvándorlás jellemzi, de tovább növekedett a Budapestet elhagyók száma is: tavaly már megközelítette a 44 ezret. Ugyanakkor a fővárosba költözők száma is negyedével nőtt 2020-hoz képest, és 2001 óta tavaly költöztek a legtöbben a fővárosba. A legtöbben Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyékből költöznek Budapestre.

A vidéki városok népessége 6921 fővel csökkent, ami 1995 óta a legmagasabb érték, a községek lélekszáma viszont közel 17 ezerrel gyarapodott tavaly.

Pestről ki, leginkább csokkal

Pest megye lakosságát elsősorban a fővárosból kiköltözők növelték. „A fővárost elhagyó tízezres nagyságrendű lakosság és ezzel párhuzamosan Pest megye népességszámának hasonló mértékű növekedése az ingatlanpiaci forgalomban és az árak változásában is tetten érhető. A községek gyarapodásának hátterében jellemzően a falusi csok hatása feltételezhető és a vidéki városok népességszámának csökkenése is azt jelzi, hogy egyre jellemzőbb az agglomeráció térnyerése” – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Az iroda adatai szerint Pest megyében tavaly 489 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár.

Veszprém és Somogy megyébe is Budapestről költöztek a legtöbben, de a balatoni ingatlanpiac változását jelzi, hogy míg a 2020-ban favoritnak számító két megye tavaly is pozitív vándorlási mérleggel zárt, népszerűségük jelentősen csökkent. „A két megye áremelkedésének üteme követte a 2020-ban mesterségesen generált kiugró hullámot. Az újépítésű lakások jelentős száma és a home office térnyerése továbbra is vonzó alternatívává teszik a magyar tenger partját” – mondta Valkó.