“Valóban vannak, akik könnyen tanulnak nyelveket. Sokakra azonban már fiatalkorukban rásütötték a bélyeget, hogy ‘á, neked nincsen nyelvérzéked!’ Innentől kezdve emögé bújnak, ezzel takaróznak. Pedig a valóságban nem csak a nyelvérzéken múlik, elsajátítunk-e egy idegen nyelvet” – mondta Juba-Nagy Ágnes, a Don’t Panic Nyelviskola hálózat szakmai vezetője.
De mit mutatnak a kutatási eredmények? Nyelvérzék létezik ugyan, ám távolról sem az egyetlen szükséges tényező a sikeres nyelvtanuláshoz. A motiváció és a vele járó szorgalom, pozitív hozzáállás akár fontosabb is lehet, mint a nyelvi tehetség.
A kognitív képességek közül hasznát vesszük a memóriánknak és az intelligencia egyéb megnyilvánulásainak, például a nyelvelemzési képességnek vagy a kommunikációs készségnek is. Utóbbi ráadásul jól fejleszthető.
Számít emellett számos egyéb adottság is: például a zenei érzékünk, az anyanyelvünkön való beszéd -és íráskészség, de az is, beszélünk-e már egy másik idegen nyelvet. Elmondható tehát, hogy a bátorság, a nyitottság és az intelligencia együtt határozzák meg a nyelvtanulási képességünket.
Juba-Nagy Ágnes szerint az is elképzelhető, hogy nem a megfelelő nyelvtanulási stratégiát használjuk. Egy vizuális alkatú tanulónak például nem az a leghatékonyabb, ha a szótárfüzetbe jegyzeteli ki a tanult szavakat. Ehelyett készíthet például szókártyákat, hogy a képek segítségével vésse őket a memóriájába. Nem szabad lebecsülnünk a gyakorlás jelentőségét sem: a tanult szavak 60 százalékát elfelejtjük, csak az ismétlés által rögzülnek igazán.
“Érdemes példát venni a sok nyelven beszélő poliglotokról, akik éppen azért tudtak ennyi nyelvet megtanulni, mert sokféle stratégiát alkalmaznak. Ide tartozik az élményalapú tanulás, az anyanyelviekkel való beszélgetés, a folyamatos feladatmegoldás. Ez teszi a nyelvtanulást a leghatékonyabbá, ezért a nyelviskolákban mi is arra törekszünk, hogy “körülvegyük” a tanulókat az angol nyelvvel” – zárta Juba-Nagy Ágnes.
