Pécel, Vecsés, Gyál – egymástól nem túl távoli agglomerációs települések, ahol az ott élők szerint problémás az ivóvíz minősége. Nagytarcsán sincs ez másképp: a minap tüntettek a lakosok az elmaradt infrastrukturális fejlesztések miatt – többek közt az ivóvizet illetően is, ami gyakran koszos, sárga és büdös. A távolabbi Pomázon is gyakran okoz bosszúságot a csőtörés. A gond az, hogy a települések közművezetéke egyre rosszabb állapotban van, mert a 2013-as rezsicsökkentés miatt a cégek nem újítják fel a csőhálózatot. 2021 őszén tíz civil szervezet és öt vizes szakszervezet összefogásával „vízkoalíció” alakult, amely az egészséges ivóvíz érdekében kampányol. Adataik szerint Magyarországon néhány év alatt megduplázódott, ma már több tízezres a napi csőtörések száma. A gond egyrészt az, hogy az ivóvíz áfatartalma 27 százalékos, pedig alapvető élelmiszer, ráadásul 2013 óta jelentős közműadó is sújtja az ágazatot, ám a bevételekből a vízhálózat tényleges karbantartását végző önkormányzatok, magánszolgáltatók egy fillért sem kapnak. A „vízkoalíció szerint” a hálózatból származó víz 86 százaléka rejt egészségügyi kockázatot, 50 százaléka pedig súlyosan veszélyes.
És mi a helyzet Érden?
Underground
Fontos, hogy lássuk, milyen hatalmas földalatti hálózatról van is szó. Az ÉTV nyolc településen (Érd, Diósd, Tárnok, Törökbálint, Pusztazámor, Remeteszőlős, Herceghalom, Sóskút) százezer ember (illetve számtalan intézmény) számára szolgáltat ivóvizet. Mint az ÉTV-től megtudtuk, az érdi víz kilenc helyi víztermelő kútból származik, ezek többsége a sasvárosi vízbázison található, de jön víz a Keserűfű utcai forrásból is, emellett az ÉTV társszolgáltatóktól is átvesz Duna-menti, parti szűrésű kutakból nyert vizet. (Az érdi Duna-parton is vannak kutak, de ezek vízminőségi problémák miatt 2003 óta nem termelnek.)
A termelő kutak az ÉTV teljes szolgáltatási területén egy 740 kilométer hosszú vezetékhálózatba továbbítják a vizet, ahonnan eljut az elosztópontokra, onnan pedig a fogyasztókhoz. Az elosztás 24 víztárolón, valamint nyomásfokozó gépházakon keresztül történik. Ami csak Érdet illeti, városunkban 412 kilométer az ivóvízvezetékek hossza, ehhez jön még hozzá 203 kilométer bekötővezeték. Mindkét esetben fele-fele arányban keveredik a hagyományos (ma már elavult) és a műanyag (modern) csőanyag. Míg a gerincvezetékeknél az azbesztcement cső, a bekötővezetékeknél az acélcső dominál. 2021 őszén, mikor megalakult a fent említett „vízkoalíció”, az ÉTV-től megtudtuk: 2020-ban az elavult szakaszokon összesen 256 csőtörés volt a gerincvezetékeken és 182 meghibásodás a bekötővezetékeken. Ha azt tekintjük, hogy egy csőtörés helyreállítása átlagosan 300-400 ezer forintba kerül, akkor nagyjából 150 millió forint az éves anyagi ráfordítás, nem beszélve a felhasználóknak okozott kellemetlenségekről.
Minden napra egy csőtörés
Az ÉTV szolgáltatási területén átlagosan napi egy csőtörés van. Ez persze csak átlag – az ivóvízellátó rendszerek állapota egyébként településenként más és más. Ilyenkor nemcsak a hibát kell elhárítani, hanem fertőtleníteni és mosatni is kell, a szennyezések elkerülése érdekében. Persze, egyszerűbb megelőzni a bajt: a Veolia Víz Zrt. tulajdonossá válását követően bevezették a műszeres szivárgásvizsgálatot, amivel a szivárgásokat a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban fel lehet deríteni, ráadásul ez a módszer elengedhetetlen információkkal szolgál a karbantartási és rekonstrukciós tervek elkészítéséhez is.
Mint tavaly novemberben már megírtuk, az elavult csövek cseréjét évről évre közösen kellene tervezni a tulajdonos önkormányzatnak és a szolgáltatónak, de az anyagi források egyre jobban elapadnak, ellehetetlenítve ezt a munkát. Az utóbbi esztendőkben évente átlagosan 30-40 millió forintot tudtak csőcserékre fordítani Érden, ami (a jellemzően kisebb 100 milliméter átmérőjű csőkategóriában vizsgálva) kevesebb, mint 1 kilométer gerincvezeték cseréjére elegendő. Elmondható, hogy a jelenlegi felújítási források gyakorlatilag „tűzoltásra”, azaz a legrosszabb csőszakaszok cseréjére mennek el.
Nagyobb lélegzetű felújítás 2013-ban volt Érden: a város az ÉTV szakmai segítségét igénybe véve pályázott és nyert el 1,5 milliárd forintot a Svájci Alap pályázatán az ivóvízrendszer korszerűsítésére. Ebből az összegből 600 milliméteres, illetve 100-200 milliméteres fő-, illetve gerincvezetéket rekonstruáltak, megújították az üzemirányítási rendszert, és lecseréltek bizonyos berendezéseket. A projekt érezhető hatása, hogy az érintett szakaszokon nullára csökkent a csőtörések, üzemzavarok száma. Csakhogy 2013 óta nem volt lehetőség az elavult csőszakaszok nagyobb mértékű cseréjére.
Idei tervek
Az ÉTV Kft. minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a meglévő víziközműrendszerei működése zavartalan legyen. A szükséges karbantartásokat és hibaelhárításokat minden körülmények közt elvégzik, ugyanakkor a víziközmű-szolgáltatási díjak 2013 óta változatlanok – szemben minden egyéb költség folyamatos és nagymértékű emelkedésével, ami középtávon a szolgáltatás ellehetetlenüléséhez vezethet. Az anyagi források engedte mértékig az elmúlt években több ezer méter vezetékrekonstrukciót valósítottak meg, és voltak egyéb fejlesztések is, a korszerű műszerek beszerzésétől a vízmérőcsere-programig.
A tavalyi év legjelentősebb fejlesztése Érden a Duna utcai és Botond utcai vezetékrekonstrukció volt, valamint a Tárnoki úti vízvezeték-bővítés. Ebben az évben a Mecset utca ellátatlan részén terveznek ivóvízvezeték-építést, tervezik a Nyírfa utcai nyomásfokozó gépházban négy frekvenciaváltó beépítését és a Duna-parti Vízműtelepen egy új szivattyú telepítését is.
Minden tiszta?
És most elérkeztünk a vízminőséghez, amit akkreditált környezetvédelmi laboratórium bevonásával rendszeresen ellenőriznek: városunkban huszonöt mintavételi helyszín van, és előre összeállított, az illetékes hatóság által jóváhagyott éves ütemtervek alapján havonkénti gyakorisággal vizsgálják a szolgáltatott ivóvizek minőségét. Probléma esetén azonnal megteszik a bejelentést az előírt szervezeteknek, és ismételt vizsgálatokat végeznek, szükség esetén azonnal beavatkoznak. A részletes vízminőségi adatokat honlapjukon közzé is teszik. A mikrobiológiai és mikroszkópos biológiai paraméterek eredményei egyébként a legutóbbi mérések szerint minden esetben megfeleltek az előírásoknak.
