Miközben Érd Pest megye legnagyobb lélekszámú települése, a városi utak alig 50 százalékát borítja aszfalt, ráadásul Érd rendkívül vonzó város, egyre többen költöznek ide. Ráadásul sokan Budapestre járnak dolgozni, ami az autóformalom növekedését hozza magával: egyre nagyobb az elégedetlenség a por, a sár, a gödrök miatt.
„Talán oka van annak, hogy az előző fideszes városvezetés terepjárókat szereztetett be” – jegyezte meg Csőzik László, az aszfaltozással kapcsolatos múlt heti tájékoztatóján, hangsúlyozva: a 2019-es váltás óta első számú prioritás az aszfaltozás. „Ha csak rajtunk múlna, néhány év alatt az összes utcát leburkolnánk” – mondta, hozzátéve: 2020-ban 23 utca kapott aszfaltburkolatot, idén pedig az ÉKFI lebonyolította azt a közbeszerzést, amelynek eredményeként keretszerződést írtak alá 51 utca, azaz összesen közel 27 kilométer burkolására. Ennek keretében indul el a Vöcsök, a Martinovics, a Murányi, az Orvos, a Szigetvári és a Dévai utcák burkolása, és ha az időjárás engedi idén újabb 6-7 utca rendbetétele.

Újabb elvonások

A tucatnyi utca aszfaltozása bruttó 280 millióba kerül, ennyi az önkormányzat szabad felhasználású forrása, amit teljes egészében a saját bevételeiből teremt elő. A polgármester hangsúlyozta: bízik benne, hogy a következő esztendőben lesz pénz a program folytatására, minimum az 51 utca leaszfaltozására. Ám a kormány múlt héten tett bejelentései alapján az önkormányzatoknak újabb elvonásokkal kell szembenézniük: az Orbán-kabinet 2022-ben is meg fogja felezni a kis és középvállalkozók iparűzési adóját. Idén emiatt az érdi önkormányzat 1,25 milliárd forinttól esett el, amiből 777 milliót kompenzált a kormány, de közben nem biztosította azt a plusz 700 milliós működési támogatást, amit korábban rendszeresen megkapott a város. Ráadásul – mivel „gazdagnak” minősítette Érdet – 231 millió forint szolidaritási hozzájárulás fizetésére kötelezte a települést, továbbá elvonta a gépjárműadót, a reklámadót, ami két év alatt 650 milliós kiesést okozott. „A kormány döntései nyomán lényegében üres a kassza, ami kevés forrásunk volt, azt fel is áldozzuk az útburkolás oltárán. Sajnos jövőre sem lesz jobb a helyzet, az építőanyagok ára az egekben, szárnyal az infláció, az áram árának emelkedése legjobb esetben is 30-40 százalékos rezsinövekedést hozhat az önkormányzatoknál” – nyilatkozta Csőzik László.

Segítség nélkül nem megy

„Kaptunk már olyan felajánlást is, hogy az adott utcában élők összedobják a pénzt az aszfaltozásra. De ez nem megoldás: nem kivitelezhető és nem is szabad ezzel az érdi polgárokat terhelni. Ebben speciel egyetértek T. Mészáros András még polgármesterként tett nyilatkozatával: jelentős mértékű útépítést Érden csak kormányzati forrásból lehet megvalósítani, és aki ennek az ellenkezőjét állítja, az tudatosan valótlant mond” – közölte Csőzik László. A polgármester felidézte, hogy a 2018-as választási kampányban a kormány belengetett egy 60 milliárdos támogatást útépítésre Érdnek, ám ebből sem lett semmi.  T. Mészárosék azt állították: alkottak egy útépítési koncepciót, át is adták a választókerület képviselőjének, Aradszki Andrásnak, hogy lobbizzon a megvalósításáért. 2018-ban az akkor fideszes többségű érdi közgyűlés határozatban kérte fel Kósa Lajos akkori minisztert, hogy ezeket a „terveket” vigye be a kormány elé és fogadtassa el, hogy lehívhassa a város a 60 milliárdot. Ám 2018–2019-ben nem érkezett egy fillér sem ebből a 60 milliárdból.  „Kezdettől fogva tudtuk, hogy átverés. T. Mészároséknak 1,5 évük lett volna, hogy lehívják a pénzt, de a 2018 tavaszi parlamenti és a 2019-es őszi önkormányzati választás között semmit nem kaptak. A terv pedig, amit láttunk, nem volt több egy egyoldalas folyamatábránál. Amikor útépítésre kértem pénzt a kormánytól, csípőből elutasítottak. Szó nem volt olyanról, hogy készíttessünk új terveket, vagy csináljunk új koncepciót, esélyt sem adtak ilyesmire” – állította Csőzik László.

Önerőből, de jó minőségben

Csőzik László polgármester elmondta: céljuk, hogy a lehető legtöbb utca szilárd burkolatot kapjon, ezért járda- és szegélyépítést nem végeznek – ez utóbbiak ugyanis hatalmas összegeket emésztenének fel. „Ha ezt a megoldást választanánk, a rendelkezésünkre álló összegből csupán egy-két hosszabb út megépítésére futná” – jegyezte meg, hangsúlyozva: bár a forrás kevés, az ÉKFI odafigyel a műszaki tartalomra. Több helyen az alapozás és a burkolás előtt felszedik az utak felső rétegét, hogy ne emelkedjen tovább az utcák szintje. Figyelnek az vízelvezetésre, a kocsibeállókra, számos helyen lesz szegélykő. Az ÉKFI egyébként a közüzemi szolgáltatóktól szakfelügyeletet kért: szakemberek figyelik a helyszínen a munkálatokat, hogy elejét vegyék a csőtöréseknek, kábelátvágásoknak.