Mint közösségi oldalán Dr. Lukács László emlékeztetett, az októberi testületi ülésen a kötelező pontok után egy korábbi ellenőrzés megállapításának eleget téve megváltoztatták a TSzVSz hivatalos programját, elfogadták az óvoda éves beszámolóját és két új kft-t is alapítottak.
Utóbbiakkal kapcsolatban a polgármester részletezte, a Tárnoki KÖSZI Nonprofit Kft. végzi a jövőben a Heinrich Antal Ház által végzett feladatokat, de a vezető személye nem változik, csupán a Köz-Ért Kft. szervezeti egysége válik külön, mert azt szerették volna elérni, hogy a könyvtárat egy nonprofit cég üzemeltesse, de az üzemeltetés és a kultúra ne keveredjen egymással.
Emellett a Tárnoki Közétkeztetési Kft. látja el a jövőben a kisiskola konyhájában az étkeztetést. Ennek a cégnek az alapítására pedig azért volt szükség, mert ez a tevékenység egyik másik önkormányzati céghez sem csatlakozik.
Ismertette, 2022. január 1-től emelik a temetői és temetkezési díjakat, és pályázatot írnak ki a temető üzemeltetésére 10 éves időtartamra.
Tárnok nem változtat adórendszerén 2022-ben sem és ismét félmillió forintos támogatást ad a helyi labdarúgócsapatnak, a Tárnok KSK-nak.
Döntöttek az Életfa díj díjazottjáról és megszavazták, hogy a vasútállomásnál lévő zászlórúdhoz kerüljön egy emléktábla a Magyar Szabadság Napjának, a Szovjet csapatok kivonulásának emlékére.
Elfogadták a Papp Construct tanulmánytervét, amely a közmeghallgatáson is téma volt. Kérdésként felmerült, Lukács László miért állította korábban, hogy a terv által felölelt terület beépíthető és visszaminősítése esetén kártalanítani kellene a tulajdonosokat, ha még csak most fogadták el a beépítési tanulmánytervet és szavaztak a belterületbe vonhatóságról. Tárnok polgármestere kifejtette, a terület egy 2002-es térképen már beépítésre szánt területként szerepel, ami azt jelenti, hogy a földhivatal már kiengedte a területet a mezőgazdasági termelésből és engedélyezte a megfelelő tervek alapján történő belterületbe vonást.
„Innen már nincs visszaút, csak ha kártalanítást fizet az Önkormányzat” – fogalmazott Lukács László, aki a közmeghallgatáson a közvilágítással kapcsolatban is kapott kérdést. Ismertette, már zajlik az egész településre kiterjedő tervezés és idén nem csak a terv, de a költségbecslés is meglesz, így 2022-ben a közbeszerzéssel együtt elkészülhet a felújítás is.
A Testvériség utca esetleges egyirányúsítása kapcsán azt írta, „az elkészült, de még nem tárgyalt településszintű közlekedési koncepció is egyirányú utakat javasol Tárnokliget területére, egybekötve a lakóövezetek kialakításával és a sebességkorlátozással”.
Lukács László azt is írja, kivizsgálják a vizesárok lefolyását, mert a lakók szerint nem megoldott, a szakemberek szerint viszont megoldott problémáról van szó.
Tárnok polgármestere ezek mellett részletesen beszámolt a közmeghallgatás legmegosztóbb kérdéséről, a hegyi terület beépíthetőségéről.
„Talán a legmegosztóbb kérdés a hegyi terület beépíthetőségének százalékát, és az ezt övező jogi hátteret érintette. Ez ügyben is járt nálam a Pest Megyei Építésügyi Hatóság két munkatársa a közmeghallgatás előtt. Jelezték, hogy egyre több lakossági jelzés érkezik hozzájuk, így nagyobb figyelmet is fordítanak Tárnokra. Elmondásuk szerint egyre gyakoribbak a Tárnokon épülő, szabályokat figyelmen kívül hagyó építkezések, s bizony ők ennek véget szeretnének vetni. Fokozott ellenőrzéseket helyeztek kilátásba, s ahol ez indokolt, a jövőben bontási határozatot fognak kiadni. A heggyel kapcsolatban jelezték, hogy nagyon kevés lakóingatlan lehet ott. Nagyon ritkán kaphatnak az ott élők használatbavételi vagy fennmaradási engedélyt. A problémával tisztában vannak, de nem tehetnek semmit, amíg az országos szabályozás nem változik! Ennek oka, hogy ha nem szabályos egy épület, akkor használatbavételi engedélyt nem adhatnak ki. Fennmaradási engedélyt sem adhatnak ki, ha szabályt sért az ingatlan, de itt a 10 éves határ után már nem bontathatják le az épületet. Viszont a rendeltetéstől eltérő használat beszüntetését előírhatják! Mit is jelent ez pontosan? Az OTÉK leírja: „A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás, az állattenyésztés és a halgazdálkodás, továbbá az ezekkel kapcsolatos termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló épületek helyezhetők el.” A HÉSZ azt is meghatározza, hogy ezt 3%-s beépíthetőségig tehetik a tulajdonosok. Egy másik pontban az OTÉK így fogalmaz: „Az övezetben lakás nem létesíthető.” Van ugyan egy kiskapu, de az zártkerti övezetre nem vonatkozik. Egyébként a szövegezés értelmezése nem könnyű, ezért a főépítészek szövetségének elnöke kért állásfoglalást az illetékes államtitkártól a zártkertekre vonatkozóan. Az államtitkár úr a válaszban kiemelte ezt a tiltást, valamint jelezte: „…mezőgazdasági területen a 10%-os beépíthetőség meghatározása – a Tr. 28.§ (4) bekezdésének megfelelően – csak az állami főépítész hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal kifejezett hozzájárulásával történhet.” És itt a kör be is zárult! Hangsúlyozom, hogy a lakcímkártya megléte nem feltételezi a lakóingatlan státuszt! Ugyanis lakcímkártyát kiállítani szinte bármire lehet, ha abban valaki, akár szükségből is, de lakik. Ez akár egy kutyaól is lehetne! Sajnos a kérdező itt felfüggesztette előre leadott kérdéseit, így arra a kérdésére már nem tudtam válaszolni, hogy miben láhttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpg a hegyen lakók körülményei fejlődésének lehetőségeit, amit egyik megszólalásomban kiemeltem? Tisztában vagyunk azzal, hogy valamilyen módon javítanunk kell az ott élők körülményeit, de a feladat nagyon összetett és nagyon nehéz. A közvilágítás megújítása érinti a területet, ezt 2022-ben reméljük, tapasztalni fogják az érintettek. Dolgozunk a négy új buszmegálló kialakításán, hogy legyen olyan busz, mellyel a Sóskúti útról egyenesen a vasútállomáshoz lehet bemenni. Keressük a lehetőségét a Sóskúti út és a Berki út fejlesztésének, mind kerékpár és gyalogos forgalom, mind kivilágítás terén. Ezt tudjuk mi megtenni, az utak fejlesztéséhez már az ott lakók együttműködése is szükséges lesz” – fogalmazott a hegyi terület problémáival kapcsolatban Lukács László, aki az épülő Dongwha teleppel kapcsolatban azt az információt kapta, hogy a MoLaRi rendszerek telepítése a katasztrófavédelem hatáskörébe tartozik. „Bármilyen esetleges iparbiztonsági esemény kapcsán a környező települések polgármestereit telefonon azonnal tájékoztatjuk, ahogyan szükség esetén a tűzoltóságot és a katasztrófavédelmet is” – válaszolta a Sóskúton létesülő Dongwha vállalat arra az írásban feltett kérdésre, hogy „Ha nem létesül MoLaRi Tárnok területén hogyan garantálják az itt élőknek, hogy egy esetleges ipari baleset bekövetkezésével kellő gyorsasággal értesíteni tudják a lakosságot?”
Lukács Lászlót arról is tájékoztatták, egyelőre nem volt próbaüzem a létesítményben, mert még működési engedélyt sem kaptak, míg a vállalat szerint nem a Dongwha feladata külső védelmi tervet készíteni, hanem – a biztonsági jelentésben foglaltak alapján – a katasztrófavédelemé.
A tárnoki polgármester beszámolt arról is, az érdi ipari parkban egyelőre nincs konkrét befektető.
