Mint Csőzik László Érd polgármestere beszédében emlékeztetett, az Elvira-major és az érdi bőtermő meggy a helyi értéktár, az Érdikum részét képezi, pedig egykoron, a mezőföld északi csücskén, a Tétényi-fennsík találkozásánál lévő területen a szőlőtermelés számított a gazdaság legjelentősebb ágazatának, de egy filoxéra-járvány lényegében teljesen megsemmisítette az állományt, így új irányokba kellett nézni.

Bár eleinte a gabonát kezdték el termeszteni, de az emberek hamar rájöttek, hogy gyümölcsfákkal kell foglalkozni és az 1950-es években létrejött egy mintagazdaság és megjelent az érdi bőtermő meggy, amely a város jelképévé is vált.

Mint Csőzik László felidézte dr. Kubassek János, a Magyar Földrajzi Múzeum igazgatójának egy anekdotáját, az 1970-es években az igazgatót Chilében kínálták érdi bőtermővel, amit ott helyben termesztettek.

„Az érdi Elvira-major az egész világon jelen van. A csonthéjas génbanki ültetvény egy felbecsülhetetlen nemzeti és városi kincs”

– emelte ki ennek kapcsán a polgármester, aki emlékeztetett arra is, a major és a szaporításnak, nemesítésnek köszönhetően a több mint 2200 tételből álló génbank a város jó hírnevét viszi a világban.

Mint a polgármester közösségi oldalán hozzátette, az elmúlt 70-71 év elegendő arra, hogy már mérleget lehessen vonni az itt elért teljesítményről, és elemezni a különféle korok eltérő elvárásai és szervezeti formái között működő intézmény szerencsésebb és nehezebb időszakait.

Mint fogalmazott, a politika és a gazdasági kényszer többször is beleszólt a működésébe, ám az itt dolgozó lelkes és felkészült szakemberek soha nem tévesztették szem elől igazi céljuk: azt, hogy óvják, neveljék és gyarapítsák egyik kiemelkedő nemzeti kincsünket.

„Az Elvira-majorban 70 éve folyó gyümölcsfa-nemesítés, a fajtafenntartást szolgáló ültetvények, a legnagyobb hazai és európai szinten is kimagasló jelentőségű csonthéjas gyümölcs génbank és a vírusmentes törzsültetvények a jövőnk garanciái”

– húzta alá. Csőzik László kitért rá, a kutatóintézet elődei 1950 körül jöttek létre és azóta is gondozzák, őrzik, fejlesztik hazánk csonthéjas gyümölcsállományát.

Érd és az Elvira-major életében fontos határpont volt az 1970-es év, amikor elkezdődött a faiskolai termesztés és az ország egyik legjelentősebb faiskolája lett a telep.

„És ez az az év, amikor a mai NÉBIH elődje az „Érdi bőtermő meggyet” államilag elismert fajtává tette. Aki egy kicsit is ért a gyümölcsökhöz vagy csak élvezettel fogyasztja őket, annak nem kell bemutatni az érdi bőtermőt – Maliga Pál és munkatársai, akik nemesítették, tényleg kinccsé változtatták azt a tudást, ami ebben az intézetben összpontosul”

– húzta alá a polgármester, aki megemlítette azt is, hogy az elmúlt években a város közgyűlése többször tárgyal az ipari park kapcsán az Elvira-majorról is.

„Önkormányzatunk elkötelezte magát amellett, hogy mindent megtesz a megóvásukért. De ugyanígy szívügyünknek érezzük, hogy az Elvira-major és az ott zajló munka sértetlen és háborítatlan maradjon. A 2010-es években többször is felmerült a kormány és az előző városvezetés részéről, hogy áttelepítik az ottani tevékenységet, illetve még nagyobb területet juttatnak a szomszédságában lévő, állami kezelésű ipari parknak. Ezt mi akkor is elleneztük és ma is elképzelhetetlennek tartjuk. Csakis környezetbarát, az Elvira körüli védőzónát tiszteletben tartó, a gyümölcsösöket nem zavaró beruházást tudunk elfogadni. Érd tegnap, ma és holnap is az Elvira mellett fog állni, mert ez Magyarország és a jövő nemzedékek érdeke” – emelte ki Csőzik László.

Mint Prof. Dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora az Érd Tv-nek hangsúlyozta, a kertész szakma ünnepe a mai, mert 70 – pontosabban 71 – évvel ezelőtt, 1950-ben indult el Magyarországon a kertészettudományi kutatás szervezett formája. Bár a jeles évforduló tavaly volt, de a pandémia miatt idénre halasztották a konferenciát.

Mint a rektor kiemelte, ennek köszönhetően újra egységessé vált a hazai kertészeti kutatás irányítása és szakmai felügyelete.

„Összefogottan, szervezetten, az erőforrásokat leghatékonyabban felhasználva tudja ezt a munkát végezni a kertészet tudománya”

– fogalmazott Prof. Dr. Gyuricza Csaba, részletezve, nagyon fontos, hogy az oktatás és a kutatás is egy rendszerbe került.

Kitért rá, nagyon sok eredményre büszkék lehetünk, hiszen a nemesítés miatt számos hazai fajta jött létre, az Elvira-majorban lévő génbank pedig Európa legnagyobbja, amely országosan több mint 6000 tételt foglal magába.

„Ez egy olyan alapot jelent a múltra építve és a jövőre tekintve, amely révén az olyan új kihívásoknak is megfelel, mint a klímaváltozás vagy az új fogyasztói igények. Olyan nemesítési alapot jelent, amivel a világszínvonalat meg tudjuk őrizni”

– húzta alá.

Elmondta azt is, hazánk a nemesítő munka révén a világ élvonalába tartozik, nem csak a csonthéjasok génbankja figyelemreméltó, mert más gyümölcsök is, illetve a paprika, a paradicsomtermesztés is kimagasló.

„Az a feladatunk, hogy ha a tudomány, az oktatás, a kutatás, az ágazati szervezetek, az állami képviselet együttműködik és ehhez forrást is tud tenni, akkor ki tudjuk használni a kertészeti ágazatban lévő potenciális lehetőségeket, amely nemzetgazdasági eredménnyel is tud kecsegtetni”

– fogalmazott Prof. Dr. Gyuricza Csaba.