Covid-tesztek: melyik mire jó?
Könnyű őket összekeverni, de az egyik a vírust, a másik az immunrendszer aktivitását, a harmadik a védettség minőségét mutatja ki. Dr. Nagy Orsolya mikrobiológus szakorvos az Érd FM 101.3 segített kiigazodni a tesztek világában. 

Az antigénteszt a Covid–19-vírus egyik fehérjéjét mutatja ki, így igazolja a fertőzést, azaz a vírus jelenlétét a szervezetben, a fertőzés 2-5. napjától alkalmazható. Sokan átestünk már ezen a procedúrán, ilyenkor az orr- és garatváladékot nem laborkörülmények között, hanem egy műanyag, egyszer használatos tesztkazetta segítségével elemzik, így az eredmény már 15 perc múlva rendelkezésre áll.

A második megoldás, az antitest gyorsteszt a fertőzést követően a szervezetben megjelenő védekezőmolekulák, úgynevezett antitestek nyomát keresi a vérben: a vírusfertőzés után 5-9 nappal a korai ellenanyag, az IgM, 12-14 nappal pedig a késői ellenanyag, az IgG amelyek jelenlétére reagál. Ez utóbbi akár a gyógyulást követően is kimutatható. Maga a gyorsteszt azonban nem ad információt arról, hogy a vérben milyen mennyiségű IgG termelődött, kialakult-e a védettség, megfelelő-e az immunválasz, így ez is csak a fertőzöttség megállapítására alkalmas. Ez a megoldás is egy gyorsteszt, szintén egy egyszerhasználatos tesztkazetta segítségével működik, és a Covid–19 vírus tüskefehérjéje ellen, a szervezet által termelt ellenanyagokat mutatja ki.

A legösszetettebb a harmadik módszer, az ellenanyagszint-mérés. Ez vénás vérből történik egy  laboratóriumi körülmények között. Az elemzés után az adott labor egy mutatószámmal (AU vagy U) adja meg, hogy a vérben milyen mennyiségű, S fehérje ellen termelt IgG van jelen. Az IgG védettségi szint fokmérője labortól függően 50 AU vagy 1U lehet: ha ettől magasabb ellenanyagszintet mérnek a vérben, akkor a védettség igazolható. A jelenlegi gyakorlatban a laborokban a Covid–19 tüskefehérjéje (S) elleni, szervezet által termelt IgG szintjét mérik.

Hallgassa meg az interjút!