Kardos Ágnesre az általános iskolai rajztanárja ragasztotta az Anyez becenevet, no meg a festés, rajzolás szeretetét. Anyez az iskola után évtizedekig nem fogott ecsetet a kezébe, ceruzát azonban annál inkább, ugyanis építész lett, de az elmúlt években rátalált egy különleges technikára, az akrilöntésre. A technikát az internet segítségével sajátította el.

– Feszített festővászonnal dolgozom, amire először felviszem az alapszínt – ez általában a fehér –, utána jöhetnek a különböző színek. A festék általában önálló életet él; hagyom folyni, bár néha-néha belehúzok. Sok vállfaja van ennek a módszernek, csak a képzelet szabhat határt az alkotásnak – mondta  Anyez, aki egyvalamit biztosan nem bíz a véletlenre: a színek kiválasztását. Az ugyanis, hogy milyen színekkel dolgozik, az épp aktuális hangulatától függ.

– A végeredmény soha nem az, mint amit szerettem volna. A képeim önálló életet élnek – vallja Anyez, aki mintegy százhatvan vászonképet alkotott eddig ezzel a technikával, de ez az első lehetőség, hogy bemutatta őket (a képek egyébként meg is vásárolhatók).  

Ezek a kiállítások nemcsak arra jók, hogy eleddig ismeretlen, vagy kevéssé ismert alkotók bemutatkozzanak, hanem – ahogy Szűcs Gábor alpolgármester a megnyitón fogalmazott – a város szellemi életét, közösségét is erősítik. „Mindnyájan érdi polgárok vagyunk, és ezek a közösségteremtő alkalmak, rendezvények, események teszik valódivá, kézzelfoghatóvá városunk egységét és összetartozását – emelte ki az alpolgármester.

Mint Szilaj Krisztina tagintézmény-vezető elmondta, ez a harmadik kiállítás az otthonban, és a lakók örömmel fogadják az új képeket. – Számukra minden, ami nem hétköznapi esemény, az plusz. Jó a műsor, jó a hangulat, így aztán nagyon szeretik a megnyitókat, és a képeket is mindig meg szokták nézni, sőt, a véleményüket is megfogalmazzák, beszélgetnek róluk. Most absztrakt festmények kerültek a falakra, számukra ez kevésbé megszokott – jegyezte meg Krisztina.

Anyez kiállításának megnyitóján Szalontai Sándor és Szalontainé Sinka Ágnes (Diósdi Naprózsafa Hagyományőrző Néptánc Egyesület) lépett fel, és Ábel Vilmos szaxofonozott, végezetül Kiss Sándor szociálpedagógus beszélgetett az alkotóval.  

A kiállítás augusztus 31-éig tekinthető meg, szerdánként 18–20 óra között (a Tállya utcai bejárat felől). Védettségi igazolvány kötelező, az orrot és a szájat takaró arcmaszk is.