A Lime 2019-ben vezette be elektromos roller-szolgáltatását Budapesten, és bár nagyon népszerűek, az elmúlt évben több belvárosi kerületből is kitiltották az önkormányzatok a kétkerekűeket (részben azért, mert a leparkolt rollerek sokszor eldőltek, vagy használóik a bokrokba hajigálták őket).
Több vidéki városban a tavaszi-nyári hónapokban telepítettek e-rollereket, és épp a próbaidőszak zajlik, mint például Szegeden, ahol májusban kezdődött a négy hónapos tesztidőszak, kétszáz rollerrel. Százhalombattán is sikeres a szolgáltatás: ahogy Vezér Mihály polgármester fogalmazott Facebook-oldalán, „magasan felülmúlta a fogadtatás az elvárásainkat, a roller-felhasználás igen jelentős”. Június 1-jétől kilenc napon át hatvan rollerrel 2,2 ezer út során 3,6 ezer kilométert tettek meg, és egy tonna szén-dioxidtól mentesítették a várost. Az utazások és az utasok száma a hétvégén volt a legerősebb. A városvezető hangsúlyozta: a rollerezés és a kerékpározás csökkenti a légkörbe kerülő szén-dioxid mennyiségét, hozzájárul az egészségesebb, zöldebb közlekedés kialakulásához, és a legjobb út a modern, zöld, okos város felé.
Érd nemrégiben elkészített klímavédelmi stratégiájában is szerepel az elektromos városi közlekedési hálózat fejlesztése, az e-roller-, bicikli- és motormegosztó szolgáltatás elindítása, illetve a zöldbusz-program. Ha a kölcsönözhető biciklik nem is, az e-rollerek már megjelentek az utcákon. Jelenleg nálunk is a Lime próbaidőszaka zajlik. Kevesebb mint egy hét alatt a hatvan rollert 412-en használták, és 635 utat tettek meg velük, mint arról Csőzik László tájékoztatott közösségi oldalán. A városvezető megkérdezte azt is, mi a véleményük az itt élőknek a szolgáltatásról. Június 17-éig mintegy másfél ezren jeleztek vissza, 1,3 ezer embernek tetszett az ötlet, és csupán 212-en ellenezték, tehát sokan üdvözölnék, ha a rollerek maradnának Érd utcáin. Ugyanakkor többen megemlítették hozzászólásaikban az aszfaltutak és a járdák hiányát. Csőzik László erre úgy reagált: az utak állapotára joggal hivatkoztak, és ami mozgósítható pénze van a városnak, azt döntően aszfaltozásra szeretnék költeni.
„Az elmúlt egy évben 23 utcát aszfaltoztunk le nagyjából egyetlen tervezett, komplett utcaépítés árából, nettó 250 millió forintból (legutóbb a Zengőt és az Akácfát). Most újabb 43 utca műszaki felmérésére adtam ki utasítást az ÉKFI-nek, ebből minél többet szeretnénk megcsinálni’ – jegyezte meg. A rollerekre visszatérve elmondta: láthatóan sokan támogatják a bevezetését, és a város is ennek a pártján van, ugyanakkor a témában megfogalmazott fontos kritikai észrevételeket is illik komolyan venni. (A hozzászólók általában az eszközök leparkolásával, a járdák, utak állapotával, Érd domborzati viszonyaival, a roller használatából adódó balesetveszéllyel kapcsolatban fogalmazták meg aggályaikat).
Róka fogta csuka
Az igazi probléma egyébként nem érdi vonatkozású, hanem országos: nincs szabályozva az eszköz használata. A cég a honlapján közzéteszi, kik bérelhetik a rollereket (18 éven felüliek), milyen feltételekkel (például sisakviselés, vezetői engedély vagy más azonosító okmány megléte, közlekedési szabályok betartása), de mégis hiányzik az e-rollerekre vonatkozó központi szabályozás. Pedig a törvényhozókat foglalkoztathatja a kérdés, ugyanis a honatyák számára tavaly májusban már összeállított egy (interneten szabadon elérhető) jegyzetet a Képviselői Információs Szolgálat. Ebből idézünk: „Hazánkban a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló 168/2013/EU rendelet csak annyit mond ki, hogy az önegyensúlyozó-, illetve az ülőhely nélküli járművek nem számítanak motorkerékpárnak, így rájuk a rendelet előírásai nem vonatkoznak. Ezzel szemben – bár Magyarországon egyelőre hiányzik az e-járgányokra vonatkozó részletes szabályozás – a Belügyminisztérium államtitkára egy 2019 novemberében feltett képviselői írásbeli kérdésre adott válaszában az elektromos rollert a segédmotoros kerékpárok közé sorolta be. E szerint a KRESZ 54.§-ában foglaltak vonatkoznának rá, azaz lakott területen csak kerékpárúton, úttesten, esetleg a járdán egy sorban szabadna vele közlekedni. A Lupovici Ügyvédi Iroda szakértői szerint ellenben a KRESZ egyértelműen fogalmaz, amikor meghatározza, milyen feltételeknek kell megfelelnie egy közlekedési eszköznek ahhoz, hogy járműnek tekinthessük. Mivel az elektromos roller nem teljesíti ezeket a követelményeket, jogszabályi rendelkezés hiányában az elektromos járgányok nem járművek, így vezetőik jogi értelemben gyalogosnak számítanak, a rájuk vonatkozó előírásokkal”.
A szerző utal arra, hogy Európa többi országában már előrébb jár a szabályozás: Németországban kerékpárúton vagy az autóút szélén haladhatnak, ahogy Franciaországban és Ausztriában is (Bécsben parkolni csak ott lehet az e-rollerekkel, ahol a járda szélessége meghaladja a 2,5 métert).
Amúgy nincs könnyű helyzetben a jogalkotó az e-rollerrel kapcsolatban. Erről beszélt Pető Attila közlekedési szaktanár, szakoktató (becenevén KRESZ-professzor) a Bundáskenyérben:
„Hol menjenek az e-rolleresek? Az úttesten, az autók között? Vagy a kerékpársávban? Szabályokat kellene hozzá alkotni, és ez a nehezebb. Egy tanácsot tudok adni: ha lehet, kerékpárúton, kerékpársávban közlekedjenek vele. A legutolsó esetben menjenek be az autók közé. Elég egy kis lyuk, eleshetnek, be az autók közé. Nem tudom, az érdi járdák milyenek, a pesti belvárosban vannak akár 6-8 méter széles járdák is. Én megengedném, esetleg sebességkorlátozással, hogy a járdán közlekedhessenek akár a kerékpárosok, akár a rolleresek, mert a biztonságot ez jobban szolgálja”.
Zöld-e az e-roller?
Az e-rollerek behozhatatlan előnye, hogy nincs gond a leparkolásukkal, és nincs közvetlen károsanyag-kibocsátásuk. Ugyanakkor – mint a fentebb már hivatkozott képviselői tájékoztató hangsúlyozza – tömeges gyártásuk a veszélyes anyagokat is tartalmazó akkumulátorok számának növekedését vonja maga után. Emellett a feltöltésükhöz szükséges elektromos áram termelése is tetemes szén-dioxid kibocsátással jár. Az összeállítás több kutatást is idéz egyébként, ezek szerint az elektromos járgánnyal közlekedők többségükben nem a korábban autóval közlekedők közül kerülnek ki, hanem azok közül, akik gyaloglásról vagy kerékpárról váltottak rollerre. Egy 2019-es párizsi vizsgálat azt mutatta, hogy az elektromos rollert használók 44 százaléka gyalogolna, ha nem a rollert használná, 30 százalékuk tömegközlekedési eszközre szállna, 12 százalék kerékpározna, és csak a fennmaradó 14 százalék választotta volna az autót vagy bármely más közlekedési eszközt.
Konklúzió
Az e-roller rendkívül népszerű új közlekedési eszköz, és nem is vele van baj, hanem a törvényi szabályozás hiányával, illetve azzal, hogy még nem alakult ki a megfelelő felhasználói kultúra. Ha sikerül kilépnünk a gyerekcipőből, minden bizonnyal olyan elfogadott és népszerű lesz, mint mondjuk a kerékpár. És ha már a biciklinél tartunk, ne feledjük: a bringás vagy a gyalogos közlekedésnél környezetbarátabb, egészségesebb közlekedési mód nincsen.
Kipróbáltuk
Szerencsémre épp olyan szakaszon találtam meg a rollert, ahol kisebb reprezentatív vizsgálatot is végezhettem. A Gyula utca burkolata ugyanis a lehető legpepitább: van térköves, aszfaltozott és murvázott szakasza is.
A roller elindítása nagyon egyszerű, a Lime applikáción előre is lefoglalhatjuk a közelünkben található járművet, amelyet első alkalommal QR-kóddal oldhatunk fel, a többi esetben pedig telefonunkról indítjuk, aztán csak rá kell állnunk, meg kell löknünk magunkat, és már nyomhatjuk is a gázt – finoman.
Kétségtelen, hogy egyenletes útburkolaton nagyszerűen siklik, és pont azt a hatást kelti, ami gyermekkorunkból is megmaradt a rollerezésről. Ugyanakkor a murvás, kátyús, egyenetlen szakaszokon már jóval kellemetlenebbül éreztem magam és a kormány „majrévasként” is funkcionált. Az utazás alatt indokolt lenne a bukósisak használata, viszont nem azzal a hónom alatt rovom az utcákat, a szolgáltató pedig nem biztosít védőeszközt.
A roller óriási előnye, hogy akkor, azon az útvonalon és addig mehetünk vele, ameddig szeretnénk. Mégsem hagyhatjuk ott mindenhol. Az Érdre lerakott rollerek ugyanis csak egy adott területen működnek, a hatókörön kívül – amely nem teljes mértékben fedi le Érdet – már nem használhatók.
Valóban környezetbarát megoldás, ugyanakkor pénzbe kerül, nem is kevésbe. A roller feloldása 250 forint, de ezután már minden percért 50 forintot von le bankkártyánkról a szolgáltató. Tény, hogy ezeket a rollereket nem arra találták ki, hogy lemenjünk velük az Adriára. Ugyanakkor nem lehet velük olyan gyorsan menni – szerencsére –, hogy azt ne érezze meg a pénztárcánk. Hiszen pár kilométeres út is több ezer forintra jön ki, szemben például a 225 forintos helyi buszjeggyel.
Az biztos, ha sürgős, közelben lévő elintéznivalónk akad, akkor kiváló közlekedési eszköz lehet az e-roller, de egy Fenyves-Parkváros–Ófalu távolságra már nem biztos, hogy beneveznénk vele. Vagy mégis? Ha kipróbálom, majd beszámolok róla.
A Lime telefonos applikációja Google Play Áruházból innen tölthető le.
