Az európai zsidó holokauszt áldozatainak számát különféle becslések öt-hatmillió közé teszik, közülük hozzávetőleg minden tizedik volt magyarországi zsidó, az ő számuk 5-600 ezer közöttire tehető.
A néhány hét alatt lezajlott gettósítás alatt a teljes vidéki zsidóságot Auchwitz-Birkenauba deportálták. A lágerben a magyar vidéki zsidóságra szinte azonnali pusztulás várt. A csekély munkaképes ember közül is csak kevesen élték túl a megpróbáltatásokat, mintegy tízezren tértek vissza. A túlélők családjuk, közösségük elvesztése miatt gyakran úgy döntöttek, nem tudnak új életet kezdeni egykori lakhelyükön, ezért a nagyobb városokban vagy külföldre emigrálva próbálták tovább élni életüket.
Amikor 1939-ben elrendelték a munkaszolgálata bevezetését, Érdről is összegyűjtötték az erős, munkaképes férfiakat. Többen a Felvidékre és a Nyírségbe kerültek. 1944. március 19-ig viszonylagos nyugalom uralkodott a községben, de német megszállást követően felgyorsultak az események. Egy hét múlva az izraelita származásúak már sárga csillagot viseltek. A deportáltak pontos száma nem ismeretes. A gettósítás előtti napok országos felmérése alapján – melyet minden hitközségnek el kellett készítenie – Érden 118 zsidó élt. Útjukra csak a legszükségesebb holmit vihették magukkal. A vonat négy nap múlva, június 17-én érkezett Birkenauba, s onnan hamarosan Auschwitzba terelték a foglyokat.
SORSFORDÍTÓ UTAZÁS
Az érdi székhelyű Dunamenti Zsidó Kulturális Egyesület évről évre szervez utazásokat a helyi és környékbeli középiskolásoknak Auschwitz-Birkenauba, az egykori náci koncentrációs tábor helyén kialakított emlékhelyre. Az egyik túrára az Érd Médiacentrum is elkísérte a diákokat, amit ezúttal a Holokauszt Nemzetközi Emléknapja apropóján idézünk fel.
