22_03_29_erdmost_nincskep

Nemzeti gyásznap, az aradi vértanúk emlékére

22_03_29_erdmost_nincskep

Nemzeti gyásznap, az aradi vértanúk emlékére

Országszerte és a határon túli magyarság körében is megemlékezéseket tartanak a 171 éve mártírhalált halt tizenhárom aradi vértanú és gróf Batthyány Lajos, Magyarország első alkotmányos miniszterelnökének emlékére.

Érdfm 101.3 – Hallgasd bárhol! Bármikor!

HIRDETÉS

Felségsértésben találta őket bűnösnek az aradi hadbíróság, és teljes fő-, rang- és vagyonvesztés volt sorsuk. A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégezték a 13 vértanút, valamint Pesten gróf Batthyány Lajost.

Az aradi vértanúk emlékezetéhez hozzátartoznak a tiszteletükre készített emlékhelyek, emlékművek, melyek a korabeli Magyarország területén helyezkednek el. A legismertebb a Huszár Adolf, illetve Zala György által készített és Aradon felállított Szabadság-szobor, amelyet 1925-ben lebontottak, majd a román-magyar megbékélés részeként 2004-ben visszaállították. Aradon, a kivégzés pontos helyén emlékoszlop is áll – írja a mult-kor.hu.

A temesvári Kiss Ernő volt huszárparancsnok lőpor és golyó általi halálra ítéltetett. A váci csata hőse, Dessewffy Arisztid; az örmény származású Lázár Vilmos (az egyetlen nem tábornok, akit október 6-án Aradon kivégeztek) ezredes, hadtestparancsnok; és a zombori Schweidel József, a kormány mindenkori székhelyének helyőrségparancsnoka Haynau „kegyelme” folytán részesülhetett golyó általi halálban.

Kötél általi halálra ítélte ugyanezen hadbíróság a pozsonyi német Aulich Lajost, Buda ostromának egyik hősét; a horvátországi szerb Damjanich Jánost; a szintén horvátországi Knezić Károlyt; Láhner Györgyöt, aki a szabadságharc hadiiparáért volt felelős; a hesseni Leiningen-Westerburg Károlyt, aki magyar felesége révén került hazánkba; Nagysándor Józsefet, aki Buda bevételénél az elsők között hatolt be a Várba; a bécsi Poelt von Poeltenberg Ernőt, aki osztrák-német volta ellenére harcolt a magyar szabadságért; és végül Török Ignácot, a magyar erődök műszaki felelősét.

Arad egyébiránt 15 szabadságharcos vértanúságának volt a helyszíne 1849-ben: augusztus 22-én itt akasztották fel Ormai Norbert ezredest, majd október 25-én, már a tizenhármak után lőtték agyon Kazinczy Lajost. Utóbbi alezredes zárta az 1849-ben kivégzettek sorát Magyarországon – írja mult-kor.hu.

Október 6-án, 17 órakor a Kálvin téri református templom kertjében tartanak emlékező ünnepséget és koszorúzást Érden, ahol köszöntőt mond dr. Csőzik László, Érd MJV polgármestere, dr. Holló József nyugalmazott altábornyagy, a Hadtörténeti Múzeum Főigazgatója, emellett közreműködik a Magyar Honvédség Légierejének Veszprémben állomásozó Fúvószenekara (karnagy: vitéz Katona János alezredes), a Harmónia Vegyeskar (karnagy: Hornyák Tamás) és a vitéz Mikecz Kálmán Honvéd és Huszár Hagyományörző Egyesület.

További cikkeink

További cikkeink

Facebook

Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest
Reddit
Telegram
WhatsApp
Email