Estébe nyúlt az október elseje délutánjára összehívott rendkívüli közgyűlés. Nem is csoda, hiszen most döntöttek a város négyéves gazdasági programjáról, amiben a hosszú távú fejlesztési elképzeléseket rögzítették. Az önkormányzat által legfontosabbnak tartott fejlesztési célok közt szerepel a gazdaság aktivizálása, a turizmusban rejlő potenciál kihasználása, az önkormányzati szolgáltatások fejlesztése, vállalkozóbaráttá tétele, a közlekedési és parkolási rendszer, valamint a bölcsőde- és óvodafejlesztés, a lakhatási problémák mérséklése, az infrastruktúra színvonalának javítása, a környezetvédelem, a földrajzi helyzetből adódó előnyök kihasználása, a humáninfrastruktúra-fejlesztés, és a nagyvárosias belváros kialakítása. Mindezt egy 170 oldalas dokumentum tartalmazza, amely itt megtalálható.

„Az anyagot a Pro Régió Kft. készítette, amely régi partnere a városnak. Kellően részletes, büszkék lehetünk rá. Az ellenzék is méltatta, ami azért is öröm, mert a közös pontok azért összekötnek minket. Az senki számára nem vitás, hogy Érd gazdaságát erősíteni kell, és a város lakatlan déli területein ipari parkot kell létrehozni, gazdaságfejlesztési övezetet kell kialakítani. Ez talán a legfontosabb célkitűzés. Érden csupán két olyan cég van, amelynek 250 főnél több munkavállalója van. Hiányoznak a nagyvállalatok” – mondta az ülést követően Csőzik László polgármester, aki utalt arra is: Érd nem volt haszonélvezője a ’90-es éveknek, amikor sorra jöttek a nagy külföldi befektetők, nem telepedtek meg itt nagyvállalatok. „Szóba került, hogy a Lenovo gyár végül nem Érdet választotta, hanem Üllőt. Mi mindent elkövettünk – a kormánnyal szorosan együttműködve –, hogy a gyár ide jöjjön. Azon leszünk, hogy benépesüljön a már rendelkezésre álló ipari park. Hogyha ez nem sikerül, át kell gondolnunk ennek okát – azt tapasztaljuk ugyanis, hogy a NIPÜF 3-4 éve kínlódik a vállalkozók idehozatalával, miközben a 7-es út túloldalán élő tárnoki lakosok joggal háborodtak fel azon, hogy senki nem kérdezte meg őket, hogy ipari park létesülhet-e a környékükön” – jegyezte meg Csőzik László, aki szerint a 6-os és az M6-os közötti, közel 300 hektáros, egybefüggő területen kellene létrehozni egy gazdaságfejlesztési övezetet, amihez viszont milliárdos tőke kellene.

A gazdasági programmal kapcsolatban Simó Károly, a Fidesz-KDNP-Összefogás frakció vezetője úgy nyilatkozott: az elmúlt évek helyzetelemzése korrekt és helyes, ugyanakkor az anyag nem ad választ arra, hogy miből lesz fejlesztési és működési forrása, és „igazából mi fog történni”. „Ha a következő időszakban tényleg elindul az a munka, amit mi is támogatunk – vagyis a 2021-2027-es időszakra elkészül egy részletes terv a két éve megalkotott Batthyány-program alapján –, akkor a következő hét-tíz év pénzügyi ciklusából megszerezhető forrásokhoz Érd hozzá tud jutni és fejlődhet” – mondta.

A Modern Városok Program érdi projektjeinek jelenlegi helyzetéről is beszámolt az ülésen Csőzik László polgármester – a két és fél órás tájékoztató során főleg az intézményi fejlesztéseket érintette, a csomópont-építések, az ófalusi projektek várhatóan az október 22-ei testületi ülésen kerülnek majd sorra.

Mint elhangzott, a Batthyány iskola általános iskolai szárnya, illetve a birkózócsarnok elkészült, az őszi szünet után már az új épületben tanulhatnak a gyerekek. Ami az eszközbeszerzést illeti, elsőként a költözéshez feltétlenül szükséges dolgok érkeznek meg: padok, székek, szekrények. Az eljárás folyamatban van, és a napokban várhatóan megkötik a szerződéseket, és az őszi szünet után megkezdődhet a bútorok leszállítása.

A Kós iskolában jelenleg konténerekben folyik az oktatás, míg az építkezés zajlik. A kivitelezés bő 25 százalékon áll, az új szárny szerkezetkész kialakításánál tartanak. A projekt előrehaladását jelentősen hátráltatta, hogy a munkálatok során két nagyméretű fűtőolajtartályt találtak a földben – ezeket először ki kellett szivattyúzni, majd ki kellett vizsgálni, hogy normál eljárásban eltávolíthatóak-e. Az építkezés befejezési határideje emiatt módosulni fog: az eredeti határidő 2021. december 31., de ez legalább négy hónappal csúszik majd. Az eszközbeszerzéssel kapcsolatban a polgármester elmondta: az erre előirányzott keret kevés, a tanműhelyek berendezései ebbe nem férnek bele, de azon dolgoznak, hogy ez is megoldható legyen.

A Fenyves-Parkvárosi Köznevelési Centrum 24 tantermes lesz, tanuszodával, kézilabdacsarnokkal – ez utóbbiak fenntartása gondot jelenthet majd a városnak, ezért az a cél, hogy az üzemeltetéshez vállalkozó partnert találjanak. Az iskola átadásának határideje 2021. május vége, a tanítás pedig jövő szeptemberben kezdődhet meg, amire minden esély megvan.

A Teleki iskola épületének sorsa kérdéses. Az eredeti elképzelés szerint ide egy új gimnázium épülne, de az e célra rendelkezésre álló forrás nagy részét átcsoportosították a Batthyány iskola építkezésére, és csak 1,8 milliárd forint maradt. Felmerült a lehetőség, hogy az Érdi Móra Ferenc Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény költözzön fel a kiürülő épületbe – ahonnan a gyerekek a Fenyves-Parkvárosi Köznevelési Centrumba költöznének –, és kibővítenék szolgáltatásait.

A Topoly utcai Komplex Szociális és Gyermekjóléti Intézmény várhatóan 2020 júliusára készül el. A készültségi fok szeptemberében több mint 70 százalékos volt. Az idősotthon lakói, valamint a Családok Átmeneti Otthona november környékén költözhet be az új szárnyba. Amint ez elkészül, megkezdődhet a régi épület felújítása.

A Papi Földeken létesülő záportározóval és szabadidőparkkal kapcsolatban Csőzik László elmondta: már korábban látható volt, hogy a rendelkezésre álló források nem elegendőek ahhoz, hogy azok a létesítmények, amelyek később bevételt generálhatnának (éttermek, kávézó, szabadtéri színpad) nem épülhetnek meg, mert ezekre nincs fedezet. A park fenntartása viszont hatalmas terhet jelent a városnak: az üzemeltetés évi 130 millió forintba kerülhet. „További kétmilliárdos ráemelés kellene ahhoz, hogy a felépítményeket meg tudjuk csinálni, és az önfenntartást részben biztosító fejlesztések is megvalósulhassanak” – mondta Csőzik László, hozzátéve: a sportlétesítményeket megépítik a parkban. Bár a kivitelezés lassan halad, és a talajviszonyok, illetve egyéb problémák miatt jelentős csúszással is számolni kellett a park kiépítése során, a játszótér október 20-a környékén megnyithatja majd kapuit.   

A csapadékvíz-elvezetéssel kapcsolatban Csőzik László elmondta: komoly beruházások készültek el, ám legalább öt-, de inkább tízmilliárd forint kellene a folytatáshoz. Eddig 27 utcában készült el a felszínivíz-elvezetés, ezek 40 százalékában útépítés is zajlott. A cél, hogy a rendelkezésre álló engedélyes tervek alapján további 36 utcában meg tudják oldani a vízelvezetést. Ehhez azonban további forrásokra van szükség – hangsúlyozta a polgármester.

Simó Károly az ülést követően a beszámolóval kapcsolatban úgy reagált: „ez volt az, amit tavasz óta kérünk”. „Ha együttműködés van, ha a polgármester úr és csapata dolgozni kíván, és nem másra mutogat, akkor itt feladat bőven van. Ha együtt tudunk dolgozni, mi készek vagyunk erre. A beszámolóból az derült ki, hogy vannak feladatok, amelyeket meg kell oldani. Látunk problémákat, amelyek az elmúlt közel egy év halogatásából erednek. Bízunk benne, hogy ezeken a polgármester úr felül tud kerekedni. Ha tudunk segíteni, hozzátesszük a magunk tudását, kapcsolatrendszerét, amennyiben erre szükség van. Úgy látjuk, újabb forrásokat polgármester úr nem tud, nem akar szerezni, de legalább amire a pénz itt van, azokat fejezze be a váro.” – tette hozzá.

Csőzik László az ülés hangnemével kapcsolatban úgy fogalmazott: „kivételesen konstruktív légkörben vitatkoztunk. Az elmúlt egy év legjobb hangulatú közgyűlése volt”.

A Modern Városok Program ismertetője után három további napirendi pontot tárgyalt még a közgyűlés. Meghosszabbították a Sirius Alapítvánnyal kötött együttműködési és feladatellátási szerződést, három hónapra – azért nem tovább, mert a gyepmesteri telep működtetésével önkormányzati feladatot vállalnak át, és ennek ellátására pályázatot kell kiírnia a városnak. „Szeretnénk, ha továbbra is a Sirius működtetné a menhelyet és a gyepmesteri telepet, hiszen munkájukkal nagyon elégedett az egész testület, 2004. óta viszik az állatmenhelyet, rendkívüli odaadással látják el feladatukat” – tette hozzá Csőzik László.

A testület támogatta, hogy az Erdélyi Magyarok és Székelyek Érdi Egyesülete a Székely Autonómia Napján kopjafát állítson a Földrajzi Múzeum hátsó bejáratánál a sétányon – Fazekas Árpád fafaragó munkája méltó dísze lesz a városközpontnak.

Végezetül a civil keretekből támogatásban részesült alapítványok számára szavazták meg az elnyert összegek átvezetését.