Volt egy hőn szeretett fürdőnk, amely vonzotta az embereket. Most pedig kerülgetjük, mint egy szellemjárta, ódon kastélyt. Történetünk szálait valamikor 2010 körül vágtuk el, amikor a fürdő és termálszálló tulajdonosa, Fülemen Róza cégtársat vont be a tervezett fejlesztések miatt, illetve, hogy a fürdőt „jó kezekben” hagyja arra az időre, míg Párizsba költözik, hogy az OECD magyar nagykövetségén, Mikola István (az I. Orbán-kormány utolsó egészségügyi minisztere) oldalán legyen diplomatafeleség.

Azzal, hogy dr. Fülöp Róbert 2009 decemberében bevásárolta magát a cégbe, új történet vehette volna kezdetét. Az új társtulajdonos fő feladata a gyógyszálló és -fürdő fejlesztése, bővítése és üzemeltetése volt, de az érdekeltségébe tartozó Medicatus cégcsoport és Fülemen Róza cégei (Ahttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpgium Kft., Process Conduco Kft. és EEC) közötti megállapodásban az is szerepelt, hogy az új tag saját költségéből fedezi a szükséges karbantartásokat, illetve biztosítja a gyógyszálló teljes felújításához a forrást, a pályázatokhoz az önrészt. Fülöp doktor 2010 áprilisában lett ügyvezetője az Ahttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpgium Kft.-nek. Egy év sem telt el, és már végrehajtási eljárás indult a cég ellen, amelyet 2011-től különböző adósok folyamatosan követelésekkel bombáztak, egészen addig, míg 2016 nyarán árverésre írták ki legértékesebb vagyonát, a Termál Hotel Ligetet.

A pusztulás krónikáját azért nehéz hitelesen megírni, mert csak információtöredékek állnak rendelkezésre. Dr. Fülöp Róbert megkeresésünkre nem válaszolt, Fülemen Róza pedig cége irataihoz a mai napig nem tudott teljes körűen hozzájutni. Annyi azért kivehető, hogy a Fülöp doktor által beígért fejlesztésekből nem lett semmi. Róza 2012 áprilisában tértivevényes levélben sürgette taggyűlés összehívását, hogy tisztázzák végre számos hiányosság okait. Ilyen „hiányosság” volt a felújítások, az orvosi szolgáltatások és fizioterápiás kezelések elmaradása, az előkészített uniós pályázat – önrész hiánya miatti – elveszítése. Az orvosi és balneoszolgáltatások megszüntetése miatt a cég zuhanórepülésbe kezdett, külföldi partnerek álltak el a szerződéskötéstől. A taggyűlésen megtárgyalásra javasolt témák között szerepelt olyan 500 ezer forint feletti szerződéskötések hátterének feltárása, amelyek nem tartoztak a cég „rendes gazdálkodási körébe”, valamint az ügyvezető, dr. Fülöp Róbert visszahívása is.

A taggyűlés összehívása érdekében Fülemen Róza a Cégbíróság bevonásával is fenyegette cégtársát. Fülöpöt azonban nem lehetett visszahívni, mert a saját menesztését nem szavazta meg. Az üzleti jog szerint abban a cégben, amelyben 50-50 százalékos a tulajdonosok részesedése, a gyakorlatban az ügyvezető akarata érvényesül.

Kit tudhatott maga mögött?

A következő (2013. áprilisi) taggyűlésen Fülöp menesztése mellett az Ahttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpgium Kft. üzletrészként való eladása vagy az ingatlan értékesítése is fölmerült. A taggyűlés után Fülemen Róza tanácsot kért az ügyvédjétől, hogy mit tegyen, ha cégtársa közel két éve nem működteti az orvosi rendelőt, „a tekepálya, a söröző, a nagy bevételt hozó szolgáltatások eszközeit, berendezéseit elvitette a házból, megszüntette a fürdőbérleteket, elbocsátott dolgozókat, az elúszott pályázat „karbantartásáért” hatalmas ügyvédi költségeket fizet, illetve „olyan számlákat fogadott be milliós összegekkel, melyeket Fülöp saját cégének, a Medicatusnak, és nem az Ahttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpgiumnak kellett volna kiegyenlítenie”.

Egyik pillanatról a másikra felállította az orvosi rész motorját, dr. Sólyom Olimpiát is, annak ellenére, hogy ő írta a sikeres pályázatot. 2012 augusztusától már az adóhatóság is folyamatos végrehajtási eljárásokat indított az Ahttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpgium Kft. ellen. Fülemen Róza azt mondja, próbálta volna követni a cég ügyeit Párizsból is, de megkereséseire Fülöp nem válaszolt, a cég mérlegeit egy-két nappal az elfogadásukra összehívott taggyűlések előtt küldte át a dokumentumok, szerződések, bizonylatok, teljesítési igazolások nélkül.

„Egy normál ügymenetelű cégben minden fontosabb döntéshez összehívják a taggyűlést, és határozatokat hoznak. Ezzel a mindenkori ügyvezető önmagát is levédi, hogy ne lehessen törvénytelen dolgokkal megvádolni. Nálunk ez nem így volt. Vajon kit tudhatott az ügyvezető maga mögött, hogy ilyen húzásokat engedett meg magának?”

Miért mélyedünk el ennyire egy privát cég intim belügyeiben? Nos, azért, hogy lássuk azt a folyamatot, amely Érd városvezetése előtt megnyitotta az utat, hogy megszerezze az ásvány- és a gyógyvizes kút feletti rendelkezést. A termálszállót és -fürdőt Fülöp 2015 márciusában záratta be. Mivel az érdiek számonkérték a városvezetésen, miért nem folyik a kútból „Érd vize”, T. Mészáros András felhívta az ügyvezetőt. Tárgyalásaik oda vezettek, hogy Fülöp átadta a két kút üzemeltetési jogát Érd önkormányzatának. A tranzakció azon a napon történt, amikor Fülöp az ügyvezetői megbízatása utolsó napját töltötte, 2015. április 10-én.

A cégkivonat szerint akkor már egy éve kinevezett ügyvezető nélkül működött a cég, amit jóval később egy utólagos bejegyzéssel korrigáltak a Cégbíróságon. Egy ott talált 2015. április 13-i keltezésű levélből azonban az derül ki, hogy Fülöp maga mondott fel két hónapja, de mivel nem neveztek ki helyette senkit, meghosszabbította regnálását 60 nappal. Eseménydús volt az utolsó napja: levelet írt üzlettársának, melyben az utolsó postaköltséggel is elszámolt, és mellékelte az eladott ingóságok listáját – csak azt felejtette le róla, hogy két bőröndtartó és cipőpucoló között a létesítmény működési feltételét jelentő kutakat is „birtokba átadta”.

A szerződésben az önkormányzat rögzítette, hogy a kút üzemeltetési jogának átvételére kizárólag állagmegóvási céllal került sor, és hogy a műszaki berendezések, valamint az ingatlan használatáért az önkormányzat havi bruttó 39400 forint bérleti díjat fizet. Számlaszám, ahová a bérleti díjat utalni kellett volna, nem volt feltüntetve. A folytatást korábban már megírtuk: a város megvizsgáltatta a kutakat, és mivel nem voltak jó állapotban, kezdeményezte a betemetésüket és „melléfúrásos kiváltásukat”. Már az engedélyt is megadta a hatóság, amikor Róza, aki akkor már Magyarországon élt, és éppen a maradék vagyonáért harcolt Mikola Istvánnal folyó válóperében, megpróbálta újból kézbe venni a termálszálló sorsát. De már nem sikerült.

Túlhasználat és elhanyagolás áldozata

„Sem a kutat nem lehetett volna kivinni a cégből, sem új ügyvezetőt nem lehetett volna választani a jóváhagyásom, vagyis társasági közgyűlési határozat nélkül – hangsúlyozza Fülemen Róza. – Állítólag értesítést küldtek nekem arról, hogy a cég közgyűlést tart, de az nem jutott el hozzám. Mivel nem voltam jelen, nem emelhettem kifogást az új ügyvezető, Homolya István személye ellen, aki egyébként Fülöp cégének ügyvezetője volt. A megismételt közgyűlés a távollétemben határozatképessé nyilvánította magát.”

A cégiratok szerint ezen a közgyűlésen csak maga a kinevezett és két ügyvéd volt jelen, utóbbiak mindketten Fülöp cégeit képviselték. Homolya Istvánt is kerestük, hogy nyilatkozzon, ám ő sem reagált. Kiterjedt cégkapcsolataiból az „eltakarító” profilja rajzolódik ki, számtalan cég múlt ki a kezei között. 2016-ban már nagyon elfoglalt volt, többek között az Ulpius-ház Könyvkiadó felszámolási eljárását is ő vezényelte le.

Az, hogy a kutak a város fennhatósága alá kerültek, Fülemen Róza olvasatában a következőt jelentette: a (Fülöppel közös) vagyona szívét és motorját tudta és jóváhagyása nélkül kiszervezték a cégből. Nem érti, miért volt a nem éppen nagyvonalúságáról ismert Fülöp doktor ennyire bőkezű, hogy egy milliókat érő értéket elengedjen.

„Kifinomult kriminális energiák alkalmazására vall – állítja –, hogy a szerződés keveri a kutakkal kapcsolatos fogalmakat: „bérlet”, „használatbavétel”, „birtokba átadás”. Egyik sem jelenti azt, hogy a kutak tulajdonjogát jogszerűen átadhatta volna a városnak.”

A kutak dokumentációjába Zsirkai László, az Érdi Városfejlesztési Kft. igazgatója biztosított számunkra betekintést. Az derül ki az iratokból, hogy a két kút túlhasználat és elhanyagolás áldozata lett, ilyen állapotában pedig élettartama megrövidült. Az a kérdés ma már csak Fülemen Rózát foglalkoztatja, hogy a kút betemetése „más tulajdonának tudatos rongálása”, önkormányzati területen való újrafúrása pedig „csalárd kihasználása” volt-e egy helyzeti előnynek, és hogy minderre a szerződés feljogosította-e a városvezetést.

T. Mészáros Andrást ilyen jogfilozófiai kérdések nem foglalkoztatják: a kutakat a tulajdonos képviselője átadta és kész. Jogszerű manapság az, ami ellen senki nem emel kifogást. Aki ez esetben panasszal élne, akár igaza van, akár nem, áttörhetetlen falakba ütközik. A Liget Termál Hotelt ugyanis 2016 nyarán körülbelül 20 millió forint tartozás miatt árverésre bocsátották – a kikiáltási ára 165 millió Ft volt –, majd 2017 áprilisában eladták.

„Az árverésről tudtam – mondja Fülemen Róza –, és baráti kölcsönből rendeztem is a tartozást, hogy leállítsák a végrehajtást. Arról viszont csak jóval később szereztem tudomást, hogy a fondorlatosan kinevezett új ügyvezető 2017. április 25-én eladta a Liget Termál Hotelt az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközségnek (EMIH). A Liget Hotel eladásából származó vételárnak a cégben nyoma sincsen, az adásvételi szerződéshez is csak 2020 áprilisában sikerült per úján hozzájutnom.”

Abban az áll, hogy az ingatlant csaknem 20 millió forint adósság terhelte, a vevőnek pedig birtokában volt egy – a több száz milliós vételár összegével csaknem megegyező –, az eladóval szemben fennálló követelése. A követelés-átruházási és -engedményezési szerződés másolatát a vevő bemutatta az okiratszerkesztő ügyvéd részére, aki azt elfogadta (a szerződéshez nem csatolta). Az eladó a szerződésben szavatolta, hogy „harmadik személynek nincs olyan joga az ingatlanon, amely a vevő tulajdonszerzését akadályozná”. A vevő tudomásul vette, hogy az ingatlanhoz tartozó kutak „üzemeltetési jogát az eladó ideiglenes jelleggel Érd önkormányzata részére átengedte”.

Hogy lesz-e, és mégis mikor lesz Érdnek újra termálfürdője, arra visszatérünk. A Termál Hotel Ligetre 2018. április 9-én olyan pecsét került, amely igencsak meghatározza a sorsát: jelzálogjog és elidegenítési tilalom, melynek birtokosa a Magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium. Ennek hátteréről is kérdeztük az érintetteket, de nem kaptunk választ.

(Cikkünket folytatjuk.)