trianon6_200908

Trianon a geográfia tükrében

Dr. Puskás János, a Nyugat-magyarországi Egyetem professzora vehette át idén a Teleki Sámuel-emlékérmet a Földrajzi Múzeum Trianon a geográfia tükrében című konferenciáján. Ezt kiállításmegnyitó követte: a különleges, fényképeket, egyéb dokumentumokat bemutató kiállítás január végéig látogatható.

„Trianonhoz nagyon sok „izmus” kötődik. Mi nem ilyen oldalról vizsgáltuk ezt a kérdést. Ez nem hitbizomány, amit bárki kisajátíthat. Nem volt célunk a fájdalom felélesztése, a sebek felszaggatása, hanem a tények oldaláról, a tudomány szempontjából szerettük volna megközelíteni és minél szélesebb körben bemutatni azokat az eseményeket, amelyek Trianonig vezettek, valamint annak következményeit. A földrajz, a népességföldrajz, a kartográfia, a geológia képviselői mutatták be és értelmezték a maguk szaktudománya szerint ezt az eseményt, de meghívtunk diplomatákat és történészeket is” – mondta tudósítónknak Kubassek János múzeumigazgató, hozzátéve: nagyon fontosnak tartották, hogy bemutassák a kisemberek sorsát Trianon tükrében, ahogy azt is, hogy kuriózumikra felhívják a figyelmet – például arra, hogyan hatott Trianon a barlangkutatásra. (A világ egyetlen földalatti országhatárát köszönhetjük Trianonnak, amely a Domica- és a Baradla-barlang között található.)

„Azt kell tekintenünk, mivel lehet megerősíteni azokat a kulturális, szellemi, nyelvi, történelmi hagyományokat, amelyek segítenek minket a feldolgozásban. Ebben nagy szerepe van például a Határtalanul programnak. Megjegyezném: Érden négy jeles határontúli magyar személyiségről neveztek el iskolát: Kós Károlyról, Bolyai Jánosról, Teleki Sámuelről és Kőrösi Csoma Sándorról” – jegyezte meg Kubassek János.

Csőzik László polgármester köszöntőjében utalt arra, hogy a Nemzeti Összetartozás Emlékévét nem tudták megrendezni Érden, a vírusveszély miatt, ugyanakkor a kutyavári megemlékezést megtartotta a város júniusban – ráadásul mindkét politikai oldal együtt tudott emlékezni –, és a konferencia megrendezését is támogatta az önkormányzat.
„Trianonra gondolva nemcsak az országrészek és a magyarság jut eszünkbe, hanem a történelmi nagyvárosok is: Pozsony, Kassa, Arad, Kolozsvár, Komárom fele és így tovább. Mi, érdiek, igyekeztünk testvérvárosi szinten kiépíteni olyan kapcsolatokat, amelyek legalább egy kicsit tudják csillapítani ezt a fájdalmat. Tulajdonképp nem a fájdalomról kellene beszélnünk, hanem arról, hogy mit tudunk kezdeni ennek a történelmi sorsfordulónak a feldolgozásával, és mit tudunk ebből a jövőre nézve kihozni magunknak, hogy a sebek begyógyuljanak, és megpróbáljunk abból, ami most van, profitálni a magunk számára. Így építettük ki a kapcsolatunkat Szabadkával, Lévával és Szászrégennel. Bízom benne, hogy ez a kör még bővülni fog – hangsúlyozta Csőzik László, aki beszédében kitért arra is: Érd egyik legnagyobb szellemi alkotóműhelye – amelyre nagyon büszke a város – a Magyar Földrajzi Múzeum, amit önként vállalt feladatként tart fenn az önkormányzat, és hivatásuknak tekintik folyamatos fejlesztését, gondozását.

Aradszki András országgyűlési képviselő beszédében azt hangsúlyozta: az elkövetett országcsonkítás hatásai nemcsak a második világháború kitörését segítették elő, hanem ma is élénken jelen vannak társadalmunkban, a trianoni diktátum a magyar lelkekben is hatalmas törést okozott. Hozzátette: a mai politikusoknak három emberöltő elteltével is az a feladatuk, hogy a Rákosi- és Kádár-rendszer tagadása, húsz éves politikai sodródás után a pszichés traumát valamelyest begyógyítva átlépjünk 1920 katasztrófájának gyászán, a nemzeti letargián és a belénk nevelt kisebbségi érzésen.
A képviselő idézett a nemzeti összetartozás törvényéből, kitért a kettős állampolgárság intézményének létrehozására, és hangsúlyozta: a kormány 2010 óta folyamatosan segíti a határon túli magyar oktatási, nevelési, kulturális és politikai intézményeket, támogatja a diákcserés tanulmányutakat, és elkezdték a családtámogatási rendszert a határon túli magyarokra is kiterjeszteni. Ezek az intézkedések segítenek a trianoni trauma feldolgozásában, a magyar identitás megőrzésében és a hazaszeret megélésében – tette hozzá, azzal zárva szavait: „Hiszem és vallom, hogy ez az egyetlen és eredményes útja-módja a magyarság túlélésének és újbóli felvirágzásának.”

Végezetül Csorba Dénes egyetemi tanár, a Magyar Földrajzi Társaság elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd – ahogy ez már hagyomány – átadták a Teleki Sámuel-emlékérmet (fenti, kiemelt képünkön). A Magyar Földrajzi Társaság és Érd városa által alapított kitüntetést azok nyerhetik el, akik jelentős mértékben gyarapították a földrajz és a társtudományok ismereteit. Idén dr. Puskás János, a Nyugat-magyarországi Egyetem professzora, a Földrajzi Intézet tanára nyerte el e kitüntetést, aki sok külföldi konferencián angol nyelvű előadásaival öregbítette a szakma és Magyarország hírnevét. Molnár Mária misszionárius munkásságának feltárása mellett számos tudományos társaság tagja, tisztségviselője, és mint tudományszervező is kiemelkedő munkát végzett. Puskás János tudósítónknak elmondta: nagy megtiszteltetés és öröm volt számára átvenni ezt a kitüntetést. Hozzátette: miután a szombathelyi egyetemen dolgozott 32 évig, valószínűleg az ott végzett munka megbecsülése ez a díj, ami a szombathelyi földrajzoktatás elismerését is jelentheti.

A Magyar Földrajzi Múzeum gyűjteményében található számos eredeti dokumentum, fénykép felhasználásával a múzeum tetőterében időszaki kiállítás is bemutatja Trianont, illetve az azt megelőző éveket, valamint a döntés társadalmi, geográfiai következményeit. Láthatjuk többek között hazánk talán legismertebb etnikai térképét, a Trianont megelőző béketárgyalások egyik legtöbbet emlegetett dokumentumát, a „vörös térképet”, ami 1919. februárjában jelent meg először nyomtatásban (a múzeum példánya 1920-as), valamint Teleki Pál eredeti levelét, amit Cholnoky Jenőnek írt.

A rövid, érzékletes magyarázatokkal, interaktív, mágneses kirakótáblával színesített, színvonalas kiállítás diákoknak, iskolai csoportoknak éppúgy ajánlható, mint e történelmi kor, a határon túli régi magyar városok, valamint a térképek szerelmeseinek. Az időszaki kiállítást január végéig tekinthetik meg az érdeklődők.

Aki nem jutott el a konferenciára, de szívesen elolvasná az előadások szövegét, annak jó hír, hogy az anyagból kötet is készül majd, a tervek szerint. (A konferencia programjáról bővebben itt olvashatnak.)  A rövid összefoglalókat már kiadványba rendezték, a konferencia közönsége kapott is egy-egy példányt. Erről a Magyar Földrajzi Múzeumban érdemes érdeklődni.

 

 

 

További cikkeink

A szünidőben is zajlik az élet a Gárdonyi iskolában: a (tisztasági) festés mellett a tornatermet is felújítják, és új gázkazánokat kaptak a nyáron.

Korhű római folyami hajó köt ki a Duna-parton augusztus 15-én délután Százhalombattán. A nemzetközi projekt részeként megvalósuló, római kori hagyományőrző programba bekapcsolódhatnak az érdeklődők is.

További cikkeink

Két tizenegyes, piros lap, az emberhátrány ellenére érdi mezőnyfölény – a vendég Érdi VSE

Facebook

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on pinterest
Pinterest
Share on reddit
Reddit
Share on telegram
Telegram
Share on whatsapp
WhatsApp
Share on email
Email