Mivel foglalkozik egy konduktor?
Többek közt központi idegrendszeri sérülés következtében mozgásukban korlátozott, a megkésett mozgásfejlődésű, viselkedés-, részképesség- és figyelemzavaros, illetve a kognitív elmaradásokkal bíró gyermekek fejlesztésével, valamint a stroke-os, parkinsonos és Sclerosis Multiplexes felnőttek rehabilitálásával, állapotának szinten tartásával foglalkozunk. Konduktorokat csak a Pető Intézetben képeznek, és jó tudni, hogy Pető András ezt a módszert eredetileg a saját, Parkinson-kóros édesapja kezelésére fejlesztette ki.
Az Anya-Baba Klub első nyári találkozója előtt beszélgetünk, gondolom, a téma a gyerekek mozgásfejlődése lesz.
Így van. Szeretnék beszélni a mozgásfejlődésről általában, és hogy mennyire fontos a csecsemőkori/primitív reflexek leépülése. Ha ez nem történik meg, a későbbiekben ennek látható következményei lesznek: nehezített lehet az írás, olvasás, egy labda elkapása is gondot okozhat, mert nem megfelelően alakul ki a szem-kéz koordináció. Beszélek arról is, hogyan lehet passzív kimozgatással a feszességet oldani; hogyan lehet korrigálni, ha a picinek aszimmetrikus a mozgása. Sajnos, sokszor találkozunk ezzel a problémával, ami mögött nem feltétlenül az izmok letapadása áll, hanem az, hogy rosszul rögződött egy adott mozgásminta. Ha ezt időben észrevesszük, és segítünk a babának, gyorsan meg tudjuk oldani ezt a gondot, és zökkenőmentesen folytatódhat a kicsi mozgásfejlődése.
Minden szülő életében mérföldkő, amikor a gyermeke feláll és elindul. Ebben az időszakban mire érdemes odafigyelni?
Többek közt a helyes cipőválasztásra. Olyat vegyünk, ami a lábak sarkait rendesen tartja. Bár most divat, szupinált (megemelt belső ívű) cipőt csak akkor érdemes venni, ha a gyermekünk sarkai egy picit befelé dőlnek. Mindenképpen ajánlott ilyenkor lábfejtornát is végezni. Ha ez a dőlésszög 20 foknál nagyobb, mindenképp érdemes szakembert felkeresni. Fontos megjegyezni, ha indokolatlanul adunk a gyerekre szupinált cipőt, csak azt érjük el, hogy a külső talpélen fog járni, holott erre semmi szükség. Figyeljünk arra is a vásárlásnál, hogy a cipő talpa ne legyen se túl vékony – amin át minden követ, fadarabot érez a gyerek –, de nagyon vastag sem. A lábbeliben ne legyen előregyártott talpbetét, mert az gátolja a lábboltozat kialakulását.
Nyáron szandálban, cipőben legyen a gyerek, vagy esetleg mezítláb?
Sokat legyen mezítláb, de ne betonon vagy padlón – az csak a lúdtalp kialakulását segíti elő vagy erősíti –, hanem fűben, földön, homokon, kavicson, azaz a természetesen rugalmas felületeken. A mozgásfejlődés szempontjából persze nemcsak a cipőre érdemes odafigyelni, hanem a gyerek játékaira is. Nem javasoljuk például a bébikompot, mert abban eleve rossz testtartásba kerülnek a babák, gátolja a lábizmok fejlődését, és lábujjhegyen járást eredményezhet. Semmilyen járássegítő eszközre nincs szüksége a kisgyereknek. Hagyjuk, hadd kapaszkodjon a bútorokba, tanuljon meg járni a saját tempója szerint, hiszen így fejlődik a mozgáskoordinációja, egyensúlya.
Sok gyerek küzd manapság valamilyen mozgásfejlődési rendellenességgel?
Nem szeretnék számokat mondani, de az biztos, hogy a megkésett mozgásfejlődés gyakori probléma. Megvannak a sémák, hogy egyes mozgásoknak – kúszás, mászás, felállás, járás – mikor kell bekövetkezniük, de ebben lehetnek eltérések, és a kezdő szülők gyakran bizonytalanok e tekintetben. Ilyenkor megkérdezhetjük a védőnőt, és elvihetjük a kicsit a Pedagógiai Szakszolgálathoz is. Mi is foglalkozunk korai fejlesztéssel, konduktoraink idén már nemcsak Budapesten, hanem a Parkvárosi Közösségi Házban is tartanak foglalkozásokat.
Milyen életkorig lehet korai fejlesztésről beszélni?
Egész iskoláskorig.
Van igény ezekre a foglalkozásokra?
Határozottan igen, és főleg itt helyben. Most már „házhoz” is, jobban mondva az óvodákba is elvisszük ezt a szolgáltatást, így munka, illetve óvoda után együtt lehet a család, nem kell már fejlesztésekre járni. Érdemes időben elkapni a problémát, hiszen ilyenkor még viszonylag könnyű segíteni.
