Nyáron létrehozott munkatársaival együtt egy alapítványt is a mentőállomásért.

– Milyen céllal hozták létre az Érd és Térsége Mentőszolgálatért Alapítványt?

– Ez egy viszonylag friss történet, nyáron jegyezték be, a működését tulajdonképpen csak most kezdte meg, de nem szeretnénk gyorsan megjelenve gyorsan el is tűnni. Hosszú távra tervezünk. A cél az, hogy segítsük az Érdi Mentőállomás munkáját. Azaz, hogy több lehetőségünk legyen a szükséges eszközök, a mentőállomás szociális körülményeinek és a szolgálatot teljesítők munkafeltételeinek fejlesztésére. Bár az Érdi Mentőállomás jól felszerelt, nemrég kaptunk például egy újabb defibrillátort is, az Országos Mentőszolgálat pedig egy 24 órás mentőkocsival bővítette az érdi mentőállomást, ami abszolút indokolt volt, hiszen, Érd lakossága rohamléptékkel nő. A technológiai fejlesztések azonban megkövetelik, hogy lépést tartsunk a korral. Vannak emellett olyan, talán apróságnak tűnő, de a betegellátásban fontos részletek is, mint hogy milyen pólyát tudunk például használni. Ezek a megoldások jobbá, finomabbá, okosabbá tehetik a munkánkat. A munkakörünk emellett megköveteli, hogy folyamatosan képezzük magunkat, ami pedig nem olcsó dolog. Aztán ott van a munkakörülmények fejlesztése: sokan nem tudják, de ez egy férfiak által ellátott munkakör volt egészen eddig. Most ez megváltozott, az Érdi Mentőállomáson is már 50-50 százalék a férfiak és nők aránya. Kolléganőinknek viszont jelenleg csak egy 1×1 m2-es helyiséget tudunk az átöltözésre biztosítani, ami nem túl kényelmes, és ezt a helyzetet szeretnénk mielőbb rendezni. Végül, de nem utolsó sorban célunk az is, hogy bővítsük a lakosság elsősegély-ismereteit, ha van erre igény. Mindenesetre az első feladatunk az alapítvánnyal kapcsolatban az, hogy bemutatkozzunk. Az emberekben van, és kell is, hogy legyen egyfajta egészséges bizalmatlanság. Fontos, hogy mi az arcunkat adjuk a dologhoz. Az alapítványnál mindannyian az Érdi Mentőállomáson dolgozunk.Be kell mutatnunk első lépésben, hogy kik vagyunk, mit csinálunk, és mik a céljaink. Ennek érdekében tervezünk egy saját honlapot létrehozni, egyelőre pedig a facebookon, szórólapokon, illetve bemutatkozó levelekben lehet ezeket a célokat megismerni, és ha valakinek mindezek szimpatikusak, és megengedheti magának, nagyon örülünk minden támogatásnak.

– Említette az egészséges bizalmatlanságot. Rögtön azután, hogy bejelentették az alapítványt, csalók próbáltak visszaélni az önök nevével…

– Igen, sajnos bejelentést kaptunk, hogy valaki telefonon kért pénzt gyógyszerre az alapítvány nevében. Ezzel kapcsolatban annyit tudok elmondani, hogy egyrészt mi sosem kérünk pénzt gyógyszerre, mert azzal ellátnak bennünket. Másrészt: nem szoktunk telefonon pénzt kérni senkitől sem.

– A lakosok közül sokan ismerik a mentőállomást, és ha van rá igény és mód, akkor támogatják a tevékenységüket. Legalábbis amikor helyi cégek fogtak össze, hogy lecserélhessék a mechanikusan nyíló kapukat auhttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpgatákra, az ezt bizonyította.

– Igen, ott sem arról volt szó, hogy nem volt kapunk. Volt, csak épp mechanikus, azaz hosszú percek teltek el azzal, hogy rigli fel, kapu kinyit, rigli le, a mentőkocsi kiáll, majd megint rigli fel, kapu bezár és végül rigli le, a mentőkocsi elindul. Az auhttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpgata kapukkal perceket nyerünk minden induláskor, és azt talán nem kell magyaráznom, hogy a mi munkánkban életek múlhatnak pár percen is. Vagyunk, és tesszük a dolgunkat. Merem remélni, hogy a legtöbbek megelégedésére. Bár mindig van és sajnos elkerülhetetlen, hogy lesz is majd olyan eset, amikor a dolgok nem teljesen úgy sikerülnek, ahogy azt szeretnénk, de abban bízom, hogy mindig a legjobb tudásunk szerint próbálunk segíteni. Úgy látszik, hogy közben polgármester úr is az ügyünk mellé állt. Nagyon pozitívan nyilatkozott az alapítványról, és kaptunk tőle olyan ígéretet, ami miatt optimisták lehetünk a jövőt illetően.

– Mekkora terület tartozik az Érdi Mentőállomás hatáskörébe?

– Az évről-évre egyre nagyobb lélekszámú Érd mellett Diósd, Tárnok, Sóskút és Pusztazámor, illetve Százhalombatta, ahol esetellátást végzünk. Ott egy nagyon jól felszerelt mentőgépkocsi teljesít szolgálatot, de a kiemelt feladatot, azaz az esetkocsi ellátást Érd biztosítja.

– Milyennek kell elképzelni egy napjukat?

– Mozgalmasnak. Rengeteg feladatot látunk el. Ez a terület hihetetlen a közlekedés szempontjából, hiszen számos, nagyon forgalmas autópálya és főút megy át rajta, és ha nyáron például történik egy baleset az M7-esen, akkor aztán az az egy hozza magával a következőt is. 

– Mi történik azután, ha valaki tárcsázza a 112-t?

– A 112 az OMSZ központjába, Budapestre fut be, ahol eldöntik, hogy milyen mentőegységet és honnan riasszanak. Ha az autó a mentőállomáson tartózkodik, akkor oda érkezik tableten is a feladat, és egy percen belül ki kell állnunk, azaz el kell indulnunk. Ha útközben éri a csapatot a feladat, akkor rádióra és tabletre érkezik az értesítés.

– Hány mentőegységgel dolgoznak?

– Több mentőegységünk van, a százhalombattait is ide számítva háromban egy mentőgépkocsi-vezető és egy mentőápoló teljesít szolgálatot. Ezek a kocsik defibrillátorral felszereltek, és nem életveszélyes sérülteket szállítanak. Az esetkocsiban pedig mentőorvos, vagy mentőtiszt, mentőápoló és mentőgépkocsi-vezető alkotja az egységet.

– Amikor kiérnek egy-egy esethez, addigra lélekben már felkészülnek, hogy kívül legalábbis ne látszódjon,ha önök is zaklatottak lennének?

– Nem szabad ezt mutatni, ez így van. A betegre koncentrálunk ilyenkor, és magunkat, illetve a környezetet kivonjuk a szituációból. Nagyon fontos az, hogy maga a mentőegység mindig a nyugalmat árassza magából, mert ez átragad a környezetre is. Ellenkező esetben az izgatottság átmehet kapkodásba és fejetlenségbe. Ugyanakkor azt kell mondanom, hogy nincs két egyforma eset. Minden esetre ott és akkor kell helyesen reagálnunk, döntenünk, és megoldanunk. Mindezt pedig csak higgadtan lehet megtenni.

– A csapatmunka mennyire számít ilyenkor? Azaz az, hogy összehangoltan tudjanak működni?

– Abszolút. Egyedül ezt elképzelni sem lehet. Ehhez csapatmunka kell.

– Milyen az érdi csapat?

– Úgy gondolom, hogy nagyon jól működik.

– A női kollégákat hogyan fogadták az állomáson dolgozó férfiak?

– Ez egy viszonylag új dolog, 10 éve még nem volt ilyen, de Érden működik a rendszer. Csak pozitívan tudok erről nyilatkozni.

– Mennyire szokásos az, hogy ön állomásvezetőként szintén részt vesz a mentőegységek munkájában?

– Az állomásvezetést„csak” részmunkaidőben végzem, bár sok időmet leköti az is, kis túlzással: minden szabadidőmet elveszi. Fő munkaidőben a kivonuló szolgálatot láhttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpg el, azaz „kocsizom”, a kivonuló állomány tagja vagyok.

– Mióta végez kivonuló szolgálatot?

– Nem túl régóta (nevet) 28 éve, 1992 óta.

-Van olyan eset, amit nagyon a szívébe zárt és el is mesélhet nekünk?

– Egyet mindenképp. Sikeresen újraélesztettünk egy idős asszonyt a helyszínen, az ápoló kolléga rögzítette az adatokat, beszállítottuk a kórházba, stabil paraméterekkel átadtuk. Aztán egyszer, amikor a fodrászatban a fejemet rendezgették, ami viszonylag nehéz feladat, és a fodrász rákérdezett, hogy mivel foglalkozom, elmondtam neki, hogy mentőzök. Erre elmesélte, hogy nagyon pozitív tapasztalata van velünk kapcsolatban, mert a nagyiját újraélesztettük, egy hét után kiengedték a kórházból, és most ünnepelték a 82. születésnapját. A nagyija annyira jól van mind fizikailag, mind szellemileg, hogy a buli végeztével mindenkit, aki segíteni szeretett volna neki, visszautasított, azzal, hogy ő is el tud mosogatni, és rendet tud rakni maguk után. Rákérdeztem, hogy hol él a nagymamája, és akkor esett le, hogy ő volt az a néni. Ez a tudat, hogy egy hét kórház után hazaengedték, és azóta is kicsattan a fizikai, szellemi egészségtől, ez azért jót tett a lelkemnek.

– Mennyire nehéz nem kiégni ebben a szakmában?

– Pont ezek az esetek segítenek ebben. És persze az is, amit az ember hoz magával, magában. Most már nem is tudnám elképzelni, hogy bármi mást csináljak. Az élet hozta így, hogy mentős lettem, és egy percig nem bántam meg. Próbáltam kórházban is dolgozni, de nekem kell az az érzés, hogy mindig mozgásban vagyunk. Más ezt lehet, hogy adrenalinfüggőségnek aposztrofálná. És ebben benne van az is, hogy minden eset más és más.

-Tősgyökeres érdi?

-Nem, 1991-ben költöztem Érdre. Kárpátalján, Beregszászon születtem. Édesapám már sajnos nem él, édesanyám pedig nyugdíjas már.

– Hogyan került Érdre?

– A feleségem révén, aki viszont tősgyökeres érdi. Budapesten nyaraltam, találkoztunk, egymásbaszerettünk, és jött minden magától. A feleségem háziorvosként dolgozik itt, Érden, Ófaluban.

– Két dudás, azaz egy mentős és egy orvos megfér egy csárdában?

– Szokták mondani, hogy egy egészségügyben dolgozóval nagyon nehéz együtt élni.

– De ha mindketten abban dolgoznak, akkor könnyebb?

– Az sokat tud segíteni. Nehéz megérteni, hogy az egészségügy egész más világ. 0-24 órában ott kell lenni, és ezt elég rosszul szokták viselni azok, akik nem ebben élnek.

– Vannak gyerekeik?

– Igen, van egy 21 éves nagylányom, a fiúnk pedig 19 éves.

– A gyerekek követik önöket ezen a pályán?

– A lányom pszichológiát tanul a Pécsi Tudományegyetemen, úgyhogy ő is valószínűleg az egészségügyben fog dolgozni. A fiam szerintem még nem tudja, hogy mit akar csinálni majd.

– Félve kérdezem meg, mert nem hiszem, hogy túl sok szabadideje lenne, de ha mégis van, akkor mivel szereti tölteni?Mi az, ami ilyenkor kikapcsolja egy kicsit?

-Nagyon szerettem focizni, koromnál fogva viszont a térdem már nem annyira szerette, úgyhogy azt fel kellett függesztenem. Most már csak önszorgalomból egy-két edzést szoktam bevállalni hetente. Jó érzés, amikor a sportban elfáradok, mert ez a fajta fáradtság szinte feltölti az embert.