Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló, 2010. évi XLV. törvény kimondta: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.
Érden a kutyavári országzászlónál emlékeznek meg minden esztendőben a trianoni békediktátum aláírásáról a nemzeti összetartozás napján. A jelenlévőket T. Mészáros András polgármester köszöntötte, felidézve azt a népszavazást, amit a Magyarok Világszövetségének kezdeményezésére írtak ki tizenöt esztendeje a határon túli magyarok kettős állampolgárságának kérdéséről.
– Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki nemzetiségét a törvény szerinti „Magyar igazolvánnyal” vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja? – ezt a kérdést tették fel a 2004. december 5-ei népszavazáson. Az igen válasz jó megoldást kínált arra, hogy a nemzet lelkében múlhatatlan sebet ejtő trianoni döntést valamelyest orvosoljuk. Nem elsősorban az anyaországban élők miatt, hanem azok lelki békéjéért, akik a megalázó, indokolatlan, és a magyar nemzetet sovén politikai érdekek mentén feláldozó trianoni diktátum miatt nem lehetnek azok, amik valójában: magyarok. Bár végül többségben voltak, akik a feltett kérdésre igennel szavaztak, a népszavazás eredménytelenül zárult, az MSZP és az akkor még létező SZDSZ gyalázatos kampányának köszönhetően. Gyurcsány Ferenc a kettős állampolgárság meghiúsulását úgy értékelte, hogy ezzel a választók a felelős hazafiasságot választották.
– Ugyancsak Gyurcsány volt az, aki az MSZP kampányában román vendégmunkásozta az erdélyi magyarokat, azzal riogatva, hogy elözönlik az országot, elveszik a munkát az itthoniaktól. E gyalázatos hazaárulás és a hírhedt, Magyarországot trágár szavakkal illető őszödi beszédet követően nem sokkal Gyurcsány ugyan megbukott, de ő maga nem változott. Olyannyira nem, hogy mára ismét a liberál-bolsevik oldal vezére lett, és az MSZP megint úgy táncol, ahogy ő fütyül. A népszavazás megbuktatása után tizenöt évvel a határon túli magyarok iránt érzett gyűlöletük és megvetésük semmit sem enyhült, miközben a világ összes engedményét megadnák az Európára és Magyarországra is jelentős veszélyt jelentős veszély hozó illegális migránsoknak. Ők, és érdi követőik, a DK-sok, a szocialisták, a független báránybőrbe bújt farkasok számára ez a haza, a mi hazánk, ez a nép, a mi nemzetünk, semmit sem jelent. Előbb tesznek gesztusokat a migránsoknak, mint azoknak, akik a trianoni diktátum által szakíttattak el Magyarországtól. Előbb tesznek gesztusokat a brüsszeli bürokráciának, mint a magyar embereknek, előbb szavaznak igennel Brüsszelben arról, hogy megvonják-e az országnak járó támogatásokat, minthogy igent mondjanak a Modern Városok Programjára, vagy a magyar családokat támogató kormányzati intézkedésekre. Nyilvánvaló, hogy nemhogy ezt az országot, de még egy várost sem szabad rájuk bízni. Önmagukra is veszélyesek. Az első adandó alkalommal elárulnak mindent és mindenkit, ha kellő fizetséget kapnak érte.
– Trianont épp az ilyen elvtelen, haszonleső, hataloméhes politikusoknak köszönhetjük. Jövőre lesz száz éves a seb, amit okoztak a nemzetnek. Ha enyhül is a fájdalom az évek múltával, el nem múlhat soha. Addig bizonyosan nem, amíg vannak az anyaországban olyanok, akik megvetéssel beszélnek az elszakított országrészben rekedtekről – hangsúlyozta T. Mészáros András, aki végezetül egy erdélyi magyar honfitársunk leveléből idézett az egybegyűlteknek: „Mi nem most váltunk magyar állampolgárrá, mi azok voltunk, csak elvették tőlünk, és nem is kérdezték tőlünk, hogy akarjuk-e ezt. Számunkra igazi öröm és boldogság az, hogy vannak még az őshazában, akik ránk is gondolnak, megértik, hogy a visszahonosítás a mi lelkünknek igazi gyógyír”.
– Jó lenne hinni abban, hogy eljön a nap, amikor a liberál-bolsevik ellenzék felfogja, mekkora kárt okozott a nemzetnek a gyűlöletkampánnyal, amit a határon túli magyarok ellen folytat. De erre nincs remény addig, amíg az internacionalista munkásmozgalomban nevelkedettek vezetik Magyarországon az ellenzéket – tette hozzá T. Mészáros András.
A város vezetői, az önkormányzat, az Ifjúsági Önkormányzat, a jobboldali pártok, intézmények, civil szervezetek és iskolák képviselői valamint a megemlékező lakosok a Vitéz Mikecz Kálmán Honvéd és Huszár Hagyományőrző Egyesület tagjainak tiszteletadása mellett elhelyezték koszorúikat, virágaikat az emlékmű talapzatánál. (A baloldali ellenzéki pártok képviselői nem vettek részt a megemlékezésen.) Végezetül közösen elénekelték a székely himnuszt és a Szózatot, Nagy Péter, a Harmónia Vegyeskar tagjának közreműködésével.
