holokauszt6BA_230416.jpg

„Volt egy szörnyűséges idő, amikor az emberek nem voltak emberek”

holokauszt6BA_230416.jpg

„Volt egy szörnyűséges idő, amikor az emberek nem voltak emberek”

A holokauszt magyarországi áldozataira emlékeztek vasárnap délelőtt az ófalusi zsidó temetőben.

Érdfm 101.3 – Hallgasd bárhol! Bármikor!

HIRDETÉS

1944. április 16-án kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása. Ezen a napon 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozataira emlékezik az ország, a csaknem hatszázezer magyar, többségében zsidósága miatt üldözött és meggyilkolt emberre.

A magyarországi zsidóságot már a német katonai bevonulás előtt is több jogkorlátozó intézkedés sújtotta, életük azonban akkor került közvetlen veszélybe, amikor 1944. március 19-én elindult az ország német megszállása. Az érdi deportálás május végén kezdődött, városunkból 118 embert hurcoltak el, az akkori érdi zsidóság szinte teljes egészét, akik közül csak néhányan térhettek vissza.

Érden minden évben tartanak megemlékezést az ófalusi zsidó temetőben. A résztvevők elsőként meghallgatták a zsidó nemzeti himnuszt, a Hatikvát, ezt követően pedig Barabás László szólt a megjelentekhez.

Barabás László rabbi mondta el a Kadist

A rabbi kiemelte, hogy az ok nélküli gyűlölet vezetett ahhoz, hogy több százezer honfitársunktól megfosztották a világot, egyszerűen eltörölték őket a föld színéről.

„Ez a gyűlölet sajnos mind a mai napig jelen van az emberiség történetében és folyamatosan éket ver és gyilkosságra, bűnre sarkallja az embert. Ezért van az, hogy olyan édesapák, édesanyák, nagyszülők és gyermekek nincsenek közöttünk, akik értéket teremthetnének, akik értéket közvetíthetnének”

– hangsúlyozta a rabbi, majd elmondta a Kadist,vagyis az emlékimát.

Ezután pedig Csőzik László polgármester köszöntötte az emlékezőket és idézte fel a helyi és az országos történelmi eseményéket. A városvezető Lily Ebert holokausz-túlélő szavait idézte: „A világ nem felejtheti el, hogy volt egy idő, egy szörnyűséges idő, amikor az emberek nem voltak emberek.”

Csőzik László polgármester szól az emlékezőkhöz

A második világháború hatmillió zsidó áldozatából minden tizedik magyarnak született – hívta fel a figyelmet a polgármester. Ők magyarként éltek, de halálukban ezt megtagadták tőlük, ezért haláluk igazi nemzeti tragédia.

„Ezt a társadalmi traumát Magyarország több tényezőnek köszönhetően azóta sem heverte ki, azóta sem nézett szembe vele. Elmaradt a feldolgozás. Ezért én azt mondom, hogy nyolcvan évvel a gettósítás megkezdése után még mindig rengeteg a teendőnk. A holokauszt ugyanis nemcsak a zsidóság ügye, nemcsak a túlélők ügye. Ügye mindenkinek, aki embernek tartja magát, aki képes embernek maradni az embertelenségben, aki nem tűri, hogy búvópatakként térjen vissza a gyűlölet”

– hangsúlyozta Csőzik László.

Érd zsidóságát feldúlták nyolc évtizeddel ezelőtt, márpedig az izraelita vallású, zsidó tradíciókat őrző honfitársaink a két világháború előtt és között is az érdi társadalom megbecsült tagjai voltak, olyan emberek, akik együtt éltek a faluval és ez az együttélés mintaszerű volt – folytatta a polgármester.

Történelmi bűnt követtek el azok, akik az antiszemitizmus lángját felszították és táplálták. Ők voltak azok, akik megalázták, majd megölték Érd zsidóságát és ezzel szétszakították szeretett városunkat.

„Vonaton a fehérvári téglagyárba vitték az érdi zsidókat, abba téglagyárba, ami egyébként zsidó tulajdon volt, Eppinger Ignác tulajdona. Két hétig vártak itt SS felügyelet alatt, főleg nők, gyerekek és idős emberek. Június 13-án marhavagonokba tették őket, nem tudták mi lesz az úti cél. Június 17-én megérkeztek Auschwitzba, a rámpán szétválasztották őket azokra, akiket azonnal a gázkamrákba löktek és azokra, akiket nevezzünk reménykedőknek”

– hangzott el.

118 érdire várt a földi pokol, ahonnan csak kevesen tértek haza. A polgármester összegzésként elmondta, hogy a holokauszthoz vezető legfájóbb élmény az volt, hogy kizárták a zsidókat a magyar nemzetből, majd azt követően elvették tőlük az emberségüket is. Érd társadalmát tehát össze kell forrasztanunk ahol ez szükséges és egyben kell  tartanunk, valamint ellen kell állnunk mindazoknak, akik szét akarják szakítani  – zárta szavait a polgármester.

Borgula András mond beszédet

Csőzik Lászlót követően Borgula András, a Gólem Színház alapítója szólt a résztvevőkhöz, egy személyes történeten keresztül emlékezett a holokauszt áldozataira. A szavakon túl zenei előadások tették meghittebbé a megemlékezést, Lisztes Berta és Fazekas Erzsébet, valamint Rozbora Ádám is hangszeren játszott az emlékező közönség előtt.

Garai Róbert és Kertész Péter színművészek Radnóti-verseket adtak elő, végezetül a jelenlévők elhelyezték a megemlékezés köveit az érdi áldozatok emlékművénél, majd a közösen elénekelték a Himnuszt.

Garai Róbert mond verset

Az Érd Médiacentrum „Sorsfordító utazás” címmel korábban filmet is készített Auschwitzról, amit most a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja kapcsán idézünk fel.

fotó: Balogh Alex

További cikkeink

További cikkeink

Facebook

Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest
Reddit
Telegram
WhatsApp
Email