A hajmeresztő házi szemölcsirtó praktikáktól a bevizsgálatlan gyógyszereken át az önjelölt terapeutákig a netgyógyászatnak számtalan pokoli bugyra van – és persze nagyon sok pozitív oldala is. Ezekről beszélt három szakember a Csuka Zoltán Városi Könyvtárban szerda délután, az intézmény Internet Fiesta rendezvénysorozatának keretében.

Gyógytornász, gyógyszerész és belgyógyász osztotta meg tapasztalatait, intelmeit és tanácsait a közönséggel. Azzal kezdték, mi az, ami könnyebbé és gyorsabbá teszi a gyógyítást az internetes fejlesztéseknek hála – ilyen például az EESZT-rendszer, amelynek segítségével az orvosok láthatják a leleteket, beutalókat, egészségügyi dokumentációkat – és a saját anyagaikhoz a betegek is hozzáférnek. Az interneten felírt receptek, beutalók számtalan személyes találkozástól kímélik meg az orvosokat és a pácienseket egyaránt.

Az egészségügyi alkalmazásokkal felszerelt okosórák, a szenzoros vércukormérők és egyéb újítások szintén a pácienseket szolgálják.

Nádasdi Ágnes belgyógyász, diabetolgóus azt hangsúlyozta: a pácienseknek nagy segítséget jelentenek az orvoskereső weboldalak is – könnyebben találhatunk így szakorvost, akár magánúton is. Merthogy erre gyakran rákényszerülünk…

Tartósan fennálló panasz, tünet esetén ne állítsunk fel öndiagnózist, ne a különféle netes csoportokban keressük a választ, és ne áldozzunk pénzt a világhálón ajánlott, gyakran felesleges vizsgálatokra, hanem keressünk szakembert. 

Kérdés az, hogy hogyan…

„Nem könnyű ma betegnek lenni Magyarországon. Főleg szegény betegnek, aki nem tudja kifizetni a röntgent, MR-t, egyebet a magánellátásban. Az állami rendszerben akár fél év is lehet a várakozási idő, ezt tudjuk mi, orvosok is, és nem mi tehetünk róla” – emelte ki Nádasdi Ágnes, aki azt ajánlotta:

aki nem jut be egy állami szakrendelésre, ha nem is egy magánkivizsgálást, de legalább egy konzultációt finanszírozzon meg, mert így – az eredmények ismeretében és a háziorvos segítségével – már van merre elindulni, és az állami egészségügyben hamarabb célzott kezeléshez juthat.

Ha mindenáron a neten szeretnénk tájékozódni, egy-egy adott betegség esetében reális információkat tudunk nyerni a nagyobb betegségcsoportok országos központjainak, vagy a különféle szövetségek honlapjairól. Betegségek, tünetek, javasolt kezelések is helyet kapnak ezeken az oldalakon. Inkább ezeket használjuk, mint a facebook-csoportokból felcsipegetett, laikusok által közölt ismeretmorzsákat.

Hogyan szűrjük ki a neten kínált „csodakészítményeket”?

A szakember azt ajánlotta:

kerüljünk azokat az oldalakat, amelyek egy-egy hosszú betegségleírás után különféle gyógyászati eszközöket, szereket reklámoznak. Gyakran orvostanhallgatók és orvosok ajánlásait, képeit és neveit is odateszik, úgy, hogy az illető nem tud róla, hozzájárulását nem adta, és a terméket sem ismeri. (Orvoskongresszusok netes felületeiről szerzik ehhez az adatokat.)

„Az orvosok nem szoktak így mögé állni egy-egy készítménynek, tehát ha ilyesmivel találkozunk, jobb, ha gyanakszunk” – húzta alá a belgyógyász.

Bubenyák Máté gyógyszerész aranyszabálya az, hogy 

az a szer, ami mindenre jó, gyanús, hogy nem jó semmire. A túlzó állítások rendszerint külföldi honlapokról jönnek, ugyanis az EU-ban nagyon szigorú szabályai vannak annak, hogy mit lehet állítani egy gyógyszerről, illetve étrendkiegészítőről (ez utóbbiaknak van uniós adatbázisuk is).

Érdemes tehát odafigyelni arra, hogy a különféle kezeléseket, gyógyhatású készítményeket ajánló weboldal hazai-e. Ezt könnyűszerrel ellenőrizhetjük: a magyar oldalak .hu végződésűek. A nyelv nem mérvadó – ma, a google-fordító korában egy oldal magyarítása már gyerekjáték, igaz, a nyelvezet gyakran pongyola és magyartalan.

A csalók azért részesítik előnyben a külföldi weboldalakat, mert így nehezebb elkapni őket, hiszen egy esetleges bírósági feljelentés esetén az ügyet külföldön tárgyalnák, és mire odáig jutna az ügy, a csalók rég megszüntetik a honlapot, és kreálnak egy másikat.

A gyógyszerész szerint nagy előny a mai világban, hogy fellelhető az interneten jó szakirodalom, hiteles információ is (ajánlotta például az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet honlapját, ha például egy-egy gyógyszernek szeretnénk utánanézni).

Legyünk elővigyázatosak, mert az interneten hamis gyógyszer is forgalomban van, ne vásároljunk hát vényköteles szert a világhálón. Nemcsak az eredet, hanem a tárolás is problémás lehet, ezért magánszemélytől se vegyünk „megmaradt” gyógyszert, gyógyászati segédeszközt.

És mi a helyzet az otthon végezhető tornagyakorlatokkal?

Karsch Beáta gyógytornász szerint, ha bármilyen mozgásszervi panaszunk van (márpedig többségünknek sajnos bizonyos kor után van),

mielőtt lemegyünk a konditerembe, beiratkozunk tornára, illetve megvesszük életünk első jógamatracát, mindenképp végeztessünk állapotfelmérést egy gyógytornásszal.

A szakember felhívja a figyelmet arra, milyen mozdulatokat érdemes kerülnünk, és milyen sportág, módszer ajánlható nekünk. Ugyanez igaz a neten elérhető edzésekkel, programokkal kapcsolatban is.

„Sokszor a jógaórákról jönnek gyógytornára, mert lesérültek. Természetesen nem a jógával van baj, hanem azzal, hogy nincsenek meg az alapok, ezért sokan rosszul végzik a gyakorlatokat. Már az iskolában meg kellene tanítani a gyerekeknek a helyes mozdulatokat és a nyújtás csínját-bínját – a testnevelés órákat is jó lenne ilyen szempontból megreformálni” – vélte a gyógytornász, akihez jönnek személyi edzőtől, konditermekből is…

„Az állapotfelmérés során kiderül, hol vannak a gyengeségeink, vagy akár rossz tartás, amit korrigálni kell. Miután a problémás területeket megerősítettük – gyógytorna keretén belül -, a páciens már végezheti a kívánt sporttevékenységet” – tette hozzá Karsch Beáta, aki mutatott egy-két egyszerű, naponta végezhető tartásjavító gyakorlatot is.

Láthattunk fotókat is a helyes testtartásról, amit valószínűleg sokunknak gyakorolnunk kell – de megéri, ha így megelőzhetjük (vagy csökkenthetjük) a hát-, váll- és derékfájást.