Tavaly ősszel a memória megőrzését, a demenciával élőket és családjaikat támogató hosszútávú program indult Érd önkormányzata és a Modus Alapítvány együttműködésében – cikkgyűjteményünket a témában itt találják.

Első lépésként a Ginkonet Demencia Akcióprogram keretében a szervezők egy kérdőívvel mérték fel a demenciával élők és családtagjaik helyzetét Érden. A válaszokat kiértékelték, az eredményeket pedig egy május 8-ai szakmai konferencián ismertették a Szepes Gyula Művelődési Központban.

A programon jelen voltak mindazok, akiket a demencia problémaköre érint: hozzátartozók, háziorvosok, szakemberek, a szociális ágazat, valamint az önkormányzat munkatársai.

Szűcs Ágnes, a demenciaprogram szakmai vezetője köszöntőjében hangsúlyozta: a felmérés azért volt kiemelten fontos, mert ebből ismerhették meg a helyi lehetőségeket, adottságokat, igényeket, amelyekre a programot építik majd.

556-an töltötték ki a kérdőívet, és számos egyéni és fókuszcsoportos interjút készítettek (szakmabeliekkel, a szakellátásban és a szociális  területen dolgozókkal, háziorvosokkal, hozzátartozókkal és érintettekkel) annak érdekében, hogy pontos képet kapjanak az érdi demenciahelyzetről.

Ez azért fontos, mert – ahogy Szűcs Gábor alpolgármester is rámutatott – a világon egyre több a demenciával élő ember: arányuk a WHO előrejelzése szerint a 2015-ös 12 százalékról 2050-re 22 százalékra nő majd.

Magyarországon, illetve Érden is fel kell készülnünk erre, hiszen városunkban minden negyedik-ötödik érdi lakos (több mint 16,5 ezer ember) betöltötte a hatvanadik évét, és minden hatodik érdi pedig nyugdíjas korú. Ezért minden rendelkezésre álló eszközzel segíteni szeretnének a szépkorú érdieknek.

„Kidolgoztunk egy, a demenciával élőket és családtagjaikat támogató, hosszú távú programot, uniós pályázati forrás segítségével. Biztosítani fogjuk a szűrési lehetőséget, a digitális eszközöket, szakemberek tanácsait, a családok, családtagok támogatását.

Segítünk a fontos információk, újdonságok átadásában is”’ – hangsúlyozta Szűcs Gábor.

Ezeket a szolgáltatásokat az érdi memóriaponton vehetik majd igénybe a lakosok. Ez a hely szeptemberben nyílik majd meg, ahol felkészült memóriakoordinátorok várják majd az érintetteket, családtagjaikat és az érdeklődőket.

Ilyen memóriapont eddig két helyen nyílt az országban, az érdi lesz a harmadik – azaz ez a szolgáltatás még ritkaságszámba megy Magyarországon.

Szűcs Gábor köszöntője után Monostori Judit, a Központi Statisztikai Hivatal tudományos főmunkatársa ismertette az érdi demenciafelmérés módszereit és eredményeit, Cserbán Józsefné, a Modus Alapítvány kuratóriumi elnöke a demenciával élők gondozásában rejlő kihívásokról és megoldási lehetőségekről beszélt.

A kérdőív válaszadóinak 86 százaléka szerint a demencia olyan probléma, amely nagyobb figyelmet, széleskörű társadalmi támogatottságot igényel. 83 százalék szerint nagyon fontos, hogy hiteles és megbízható információkkal rendelkezzenek a demenciáról. Mindössze 10 százalék teljesen tájékozott ebben a témában.

A szociális és egészségügyi szakemberek mindössze 29 százaléka nyilatkozta azt, hogy megfelelően tájékozott a demencia témakörében.

A válaszadók 28 százaléka szerint a demens emberekkel szemben sok az előítélet, harmaduk szerint a családtagok rendszerint titokban tartják a demenciával kapcsolatos problémákat. A társadalmi attitűd ugyanakkor nem ellenséges, hanem inkább bizonytalan, mert kevés az információjuk: 53 százalék szívesen segítene, ha demenciával élő emberrel találkozna a környezetében.

Szomorú tény az is, hogy a válaszadók 75 százaléka nem tud olyan konkrét szolgáltatásról, ami a demenciával küzdők segítségére irányul, azaz nem tudnak hova fordulni, ha baj van.

Hogy mindezekre mi a megoldás? A szűrőpontok bővítése, mobil szűrőprogramok, célzott szűrőkampányok, támogató csoportok létrehozása, a hozzátartozók mentális tehermentesítése, hiteles információk közzététele, valamint közösségi programok megvalósítása. Az érdi memóriapont mindezekre az igényekre válaszol majd.

Nagyon sok érdi embernek jelent majd segítséget ez a pont. A KSH szakembere a kérdőív, hazai statisztikai és nemzetközi becslési módszerek alapján 900 főre tette a demens érdi lakosok számát, de mivel a demenciával élők 30-50 százaléka (vagy Magyarországon még több is) diagnosztizálatlan marad, ez a szám akár az 1500-1700 főt is elérheti.

Csakhogy – mint a konferencián elhangzott – a demencia nemcsak az idős embert érinti, hanem a hozzátartozókat, a szomszédokat, a barátokat, az orvosát, a gondozókat is. Egy demens emberre hét érintett jut. Így az 1700 fő már igen komoly szám.

A konferencia zárásaként a jelenlévők csoportmunka keretében olyan programokat dolgoztak ki, amelyek segíthetnek demensbaráttá tenni a települést, hozzájárulhatnak a betegséggel élők életminőségének megőrzéséhez, fenntartásához, segíthetik őket a mindennapokban. Ezeket a memóriaponton lehetőség szerint megvalósítják majd.