22_03_29_erdmost_nincskep

Nemzeti gyásznap, az aradi vértanúk emlékére

22_03_29_erdmost_nincskep

Nemzeti gyásznap, az aradi vértanúk emlékére

Országszerte és a határon túli magyarság körében is megemlékezéseket tartanak a 171 éve mártírhalált halt tizenhárom aradi vértanú és gróf Batthyány Lajos, Magyarország első alkotmányos miniszterelnökének emlékére.

Érdfm 101.3 – Hallgasd bárhol! Bármikor!

HIRDETÉS

Felségsértésben találta őket bűnösnek az aradi hadbíróság, és teljes fő-, rang- és vagyonvesztés volt sorsuk. A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégezték a 13 vértanút, valamint Pesten gróf Batthyány Lajost.

Az aradi vértanúk emlékezetéhez hozzátartoznak a tiszteletükre készített emlékhelyek, emlékművek, melyek a korabeli Magyarország területén helyezkednek el. A legismertebb a Huszár Adolf, illetve Zala György által készített és Aradon felállított Szabadság-szobor, amelyet 1925-ben lebontottak, majd a román-magyar megbékélés részeként 2004-ben visszaállították. Aradon, a kivégzés pontos helyén emlékoszlop is áll – írja a mult-kor.hu.

A temesvári Kiss Ernő volt huszárparancsnok lőpor és golyó általi halálra ítéltetett. A váci csata hőse, Dessewffy Arisztid; az örmény származású Lázár Vilmos (az egyetlen nem tábornok, akit október 6-án Aradon kivégeztek) ezredes, hadtestparancsnok; és a zombori Schweidel József, a kormány mindenkori székhelyének helyőrségparancsnoka Haynau „kegyelme” folytán részesülhetett golyó általi halálban.

Kötél általi halálra ítélte ugyanezen hadbíróság a pozsonyi német Aulich Lajost, Buda ostromának egyik hősét; a horvátországi szerb Damjanich Jánost; a szintén horvátországi Knezić Károlyt; Láhner Györgyöt, aki a szabadságharc hadiiparáért volt felelős; a hesseni Leiningen-Westerburg Károlyt, aki magyar felesége révén került hazánkba; Nagysándor Józsefet, aki Buda bevételénél az elsők között hatolt be a Várba; a bécsi Poelt von Poeltenberg Ernőt, aki osztrák-német volta ellenére harcolt a magyar szabadságért; és végül Török Ignácot, a magyar erődök műszaki felelősét.

Arad egyébiránt 15 szabadságharcos vértanúságának volt a helyszíne 1849-ben: augusztus 22-én itt akasztották fel Ormai Norbert ezredest, majd október 25-én, már a tizenhármak után lőtték agyon Kazinczy Lajost. Utóbbi alezredes zárta az 1849-ben kivégzettek sorát Magyarországon – írja mult-kor.hu.

Október 6-án, 17 órakor a Kálvin téri református templom kertjében tartanak emlékező ünnepséget és koszorúzást Érden, ahol köszöntőt mond dr. Csőzik László, Érd MJV polgármestere, dr. Holló József nyugalmazott altábornyagy, a Hadtörténeti Múzeum Főigazgatója, emellett közreműködik a Magyar Honvédség Légierejének Veszprémben állomásozó Fúvószenekara (karnagy: vitéz Katona János alezredes), a Harmónia Vegyeskar (karnagy: Hornyák Tamás) és a vitéz Mikecz Kálmán Honvéd és Huszár Hagyományörző Egyesület.

További cikkeink

További cikkeink

Az Érdi Kincses Óvoda és Tagóvodái pályázatot hirdet köznevelési foglalkoztatotti jogviszony keretében óvodai dajka
Az Érdi Kincses Óvoda és Tagóvodái pályázatot hirdet köznevelési foglalkoztatotti jogviszony keretében pedagógiai asszisztens

Facebook

Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest
Reddit
Telegram
WhatsApp
Email