Csőzik László polgármester a Klikktv-ben beszélt arról szombat este, hogy a gödi eset – azaz hogy a kormány különleges gazdasági övezetet jelölt ki Göd területén – intő példa arra, ahogyan a kormány be akar avatkozni mindazon önkormányzatok működésébe, melyeket a tavalyi választásokon elvesztett. Alapozza ezt arra, hogy a GDP 60 százalékát adják ezek az ellenzékivé vált városok, ez okot adhat a kormánynak arra, hogy hatalmánál fogva beavatkozzon – írja a hírklikk.hu.
Ahogy a portfolio.hu már részletesen megírta, egy friss rendelet szerint a koronavírus-járvány gazdasági és munkaerőpiaci hatásainak kezelése érdekében a kormány a jövőben kijelölhet különleges gazdasági övezeteket. Ezek olyan területek, ahol a kormány által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánított, legalább 100 milliárd forint teljes költségigényű, a megye területének jelentős részére kiható gazdasági jelentőségű és munkahelyek tömeges elvesztésének elkerülését, új beruházás vagy bővítés megvalósítását szolgáló beruházások valósulnak meg. A helyi adókról szóló törvény rendelkezéseitől eltérően, a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti megye képviselő-testülete jogosult arra, hogy rendeletével a helyi adókat bevezesse. A települési önkormányzat a különleges gazdasági övezet területén az adómegállapítási jogát nem gyakorolhatja.
A polgármester hangsúlyozta: Érden nincs olyan beruházás, ami a fenti kategóriába esne, de – jegyezte meg – a kormány bármikor dönthet úgy, hogy a 100 milliárdos összeghatárt leszállítja.
Csőzik László a Klikktv-ben a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos védekezést illetően elmondta, hogy egyetlen egy maszk sem érkezett a településére abból a több milliónak mondott rakományból, amit naponta beharangoz a kormány vagy az operatív törzs. Minden eszközt, intézkedést maguk vezettek, szereznek be, pedig szerinte a frontvonalban az egészségügyi, a szociális és a közszféra, vagyis az önkormányzatok harcolnak.
Az érdi kézilabda jövőjével kapcsolatban a városvezető úgy fogalmazott: nem mehet tovább, hogy a fejlesztések akadoznak, közben pedig a látványsportokra számilliókat költ a város.
– Újraépítjük a kézlabdát, az utánpótlásra helyezzük a hangsúlyt. Maradunk az NB1-ben, de teljesen új korszakot nyitunk – hangsúlyozta, hozzátéve: ezt az eddig összeg töredékéből szeretnék elérni, egy százmillió forint körüli összegből, a fennmaradó pénzt pedig utakra, járdákra tudja fordítani a város. – Új pályára állítjuk ezt a sportot. Lehet, hogy nem maradunk harmadikak vagy negyedikek, de bent maradunk. Ez eltökélt célja a városnak, hiszen érték, amit elértek az elődeink, de ez nagyon sok pénzbe került – zárta szavait.
