Tegnap számoltunk be arról a megdöbbentő, de sajnos egyáltalán nem egyedi esetről, amelyről egy érdi Facebook-csoportban értesültünk. Egy belvárosi üzlet tulajdonosának közösségi médiában közzétett posztja szerint egy hatvanas éveiben járó férfi vásárlás közben szexuális megjegyzésekkel zaklatta az eladónőt. Részletesen ecsetelte, hogyan létesítene vele szexuális kapcsolatot, majd fényképeket mutogatott, és a saját nemi szervéről készült fotót is a pultra tette.
A tulajdonos beszámolója szerint kolléganője tartott attól, hogy a férfi később ismét inzultálja, ezért eleinte nem akart a rendőrséghez fordulni. Végül együtt mentek be a kapitányságra, ahol egy határozott rendőrnő arra biztatta a sértettet, mondja el a történteket. Azzal érvelt, hogy a feljelentéssel másokat is megvédhet a hasonló helyzetektől. A nő végül vállalta a feljelentést.
A bejegyzés szerint azonban alig huszonnégy órával később elutasító határozat érkezett a rendőrségtől. Az indoklás szerint, mivel az elkövető fizikailag nem ért hozzá, nem történt zaklatás, és szabálysértési eljárásban vizsgálták az esetet.
Hajnal Edina a Hétköznapi feminizmusom című blog szerzője is foglalkozott az üggyel, aki bejegyzésében hangsúlyozza, az áldozatok védelme nem szívesség, hanem intézményi felelősség:
„Ha egy rendőrnő arra biztat valakit, hogy a saját félelme ellenére tegyen feljelentést mások védelmében, akkor különösen fontos, hogy a rendszer a feljelentést követően is komolyan vegye az ügyet”.
A történet hatósági megítéléséről azóta újabb tájékoztatást kaptunk. Míg korábbi megkeresésünkre a rendőrség szabálysértési eljárásról számolt be, legfrissebb válaszában már azt közölte:
az Érdi Rendőrkapitányság szeméremsértés vétségének gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen indított eljárást.
Nem tudni, pontosan miért változtatta a rendőrség a szabálysértési eljárást szeméremsértés vétségének gyanújára, de az biztos, hogy ezzel cseppet sem növelte az ebben a konkrét ügyben sértett és hasonló ügyekben bántalmazott nők bizalmát a hatóság iránt.
Az eset viszont jelentősen felerősíti, miért volna ideje végre ratifikálni az isztambuli egyezményt.
• a nők elleni és a családon belüli erőszak kezelését konkrét, ellenőrizhető állami kötelezettséggé tenné. Az egyezmény a megelőzéstől az áldozatok támogatásán át az elkövetők felelősségre vonásáig egységes rendszert követel meg.
• Elvárja a rendőrség, az egészségügy, a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások, valamint a civil segítők együttműködését. Ez csökkentheti annak veszélyét, hogy a segítséget kérő elvesszen az intézmények között.
• A szexuális zaklatásnál különösen lényeges, hogy az egyezmény szerint fizikai érintés nélkül is történhet jogsértés. A 40. cikk a méltóságot sértő, nem kívánt szexuális természetű szóbeli, nem szóbeli vagy fizikai magatartás büntetőjogi vagy más jogi szankcionálását követeli meg.
Magyarország 2014. március 14-én aláírta az isztambuli egyezményt, de az Európa Tanács nyilvántartása szerint továbbra sem ratifikálta. A ratifikálás az egyezmény kötelező hatályának elfogadását jelentené, végrehajtását pedig a GREVIO (Group of Experts on Action against Violence against Women and Domestic Violence) független szakértői testülete rendszeresen értékelné.
Az érdi eset által felvetett kérdésekhez is kapcsolódik a Hétköznapi feminizmusom és a Billog újabb demonstrációja, amelyet a budapesti Kossuth térre hirdettek meg október 30-án 17 órára. A szervezők az isztambuli egyezmény ratifikálását, a nők és gyermekek hatékonyabb védelmét, valamint a szívhangrendelet eltörlését és emberséges, bűntudatkeltéstől mentes abortuszellátást követelnek. Mint írják, az előző demonstráció óta sem kaptak egyértelmű kormányzati jelzést a ratifikálásra, ezért ismét utcára vonulnak. Azt szeretnék, hogy a nők biztonságáról szóló ígéreteket végre konkrét intézkedések kövessék.
