A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott érdi ingatlanán egy szűk, földbe vájt üregben tartott kecskéket és baromfikat. A nem megfelelő állattartás miatt az Érdi Járási Hivatal 2018 augusztusában már kötelezte a vádlottat arra, hogy az általa tartott állatok gyógykezeléséről, rágcsáló és rovarírtásról, az állatok megfelelő regisztrációjáról gondoskodjon, azonban a vádlott ezen kötelezettségének nem tett eleget.
A megállapított tényállás szerint a vádlott a hatósági felszólítások ellenére az állatokat hosszú időn keresztül nem gondozta megfelelően, nem biztosította a kecskék és a baromfik számára a fajhoz, nemhez, korhoz igazodó élettani igényeket kiszolgáló életteret, nem alakított ki számukra megfelelő pihenőhelyet. A beltenyészet miatt több állatnál mozgásszervi fejlődési rendellenesség alakult ki. A kecskék bőrbetegségben, rühességben szenvedtek, amellyel járó bőrelváltozások és lesoványodás folyamatosan alakult ki az elmaradt gyógykezelés és a nem megfelelő táplálás miatt. A nem megfelelő minőségű és mennyiségű takarmány hiánya miatt a kecskék álkapcsa rendellenesen fejlődött és emésztési rendellenesség alakult ki az állatoknál. Az ingatlanon talált, földbe vájt, 30 m2 nagyságú üregben a vádlott 25 db kecskét tartott. Az üregben nem volt világítás, természetes fény nem jutott be, a padozat ürülékkel szennyezett volt, az üregben több napja elpusztult kecske tetemét is megtalálták a hatóság emberei. A megállapított tényállás szerint a hatósági ellenőrzést követően összesen 131 db kecske és 52 db baromfi elszállítására került sor az ingatlanról, amely állatok közül egy hónapon belül 23 db kecske elpusztult a kialakult betegségek miatt.
A bíróság kiemelte azt, hogy a tényállásban rögzített elváltozások visszavezethetők arra, hogy a vádlott az állatokat elhanyagolta, gyógykezelésüket nem biztosította. A vádlottnak az állatokkal szembeni indokolatlan, hosszú ideig tartó hanyag bánásmódja súlyos mozgásszervi elváltozásokhoz és különös szenvedéssel járó diszkomfort érzéshez vezettek, amely hozzájárult az állatok egy részének pusztulásához.
A bíróság ezen tényállás alapján a vádlott bűnösségét az állatkínzás bűntettének minősített esetében állapította meg. A bíróság kifejtette, hogy az állatkínzást az követi el, aki gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza. Ezen bűncselekmény súlyosabb – három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető – alakzata valósul meg akkor, ha az állatkínzás több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza.
A bíróság a büntetés kiszabásánál enyhítő körülményként értékelte a vádlott büntetlen előéletét, a vádlott életkorát, valamint a cselekmény elkövetése óta eltelt hosszabb időt, míg súlyosító körülményként vette figyelembe az állatkínzással érintett állatok nagyobb számát. A bíróság ezen körülmények mérlegelése alapján szabott ki a vádlottal szemben felfüggesztett szabadságvesztést, és tiltotta el a vádlottat hosszabb időre valamennyi állattartó foglalkozás gyakorlásától. A bíróság álláspontja szerint ezen büntetéssel, különösen az állattartástól való eltiltással érhető el az a büntetési cél, hogy a vádlottat a jövőben visszatartson ilyen és hasonló jellegű cselekmények elkövetésétől.
Az ítéletet az ügyészség tudomásul vette, az ítélet ellen a bűncselekmény elkövetését egyébként tagadó vádlott fellebbezést jelentett be, így az eljárás a Budapest Környéki Törvényszéken, mint másodfokú bíróságon folytatódik.
