Európai uniós projekt keretében a kormányzati Budapest Fejlesztési Központ (BFK) megkezdte a projekt előkészítését és tervezését. 2024-re befejezik azt, és beszerzik a megvalósításhoz szükséges minden vízjogi és környezetvédelmi engedélyt.

A fejlesztés után budapestiek és a környéken élők újra birtokba vehetik a Dunát és a Duna-partot. A Ráckevei-(Soroksári)-Dunán a következő évek egyik legjelentősebb környezetvédelmi beruházását készítik elő. A Kvassay- és a Tassi-zsilip között mintegy 57 km hosszú folyószakaszon szeretnénk javítani a vízminőségen, és elérni, hogy a vízpart jóval több helyen megközelíthető legyen.

A Ráckevei-Duna megújítása fontos a vízminőség, a vízi élővilág és a természeti környezet megőrzése miatt. Feltétele annak, hogy a budapestiek és a környéken élők igazán birtokba vehessék a folyót és a vízpartot, és már a fővárosi szakaszon is újra fürödhessenek a folyóban, hogy visszatérjen az az élet és zsibongás, ami egykor a Kis-Dunát jellemezte: fürdőzőkkel, horgászokkal, sportolókkal, nyaralókkal, piknikezőkkel.

Vízminőség javítása

A fokozott algásodás és a túlburjánzó növényzet miatt a Ráckevei-Duna sok helyen elmocsarasodott, a magas tápanyagterhelés miatt túl sok lett az iszap és túl sekély a víz. Így viszont nagyon kevés az oxigén, ami nélkül nincs élet. Sok olyan szakasz van, ahol a vízfelület a növényzet miatt már nem is látható. A mellék- és holtágakba pedig inkább túlélőtúrákat érdemes szervezni, semmint kirándulást.

Itt található Európa második legnagyobb úszólápja, majdnem 8 Margitszigetnyi területet ölel fel. Az úszóláp egy különleges képződmény. Olyan, mint egy nádas, csak nem kapcsolódik a mederhez, a vízen lebeg. Amellett, hogy otthona számtalan állatnak és növénynek, egyben egy komplett víztisztító-berendezés is. Kivonja a szerves anyagot a vízből, és elraktározza azt, így tisztul a Duna vize. Egyedülálló természeti kincs, ezért fontos, hogy vigyázzanak rá.

A klímaváltozás miatt gyakran kialakuló villámzáporok idején gyakori, hogy a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep a terhelést már nem bírja, kiönt, és a szennyvíz tisztítás nélkül ömlik bele a folyóba. Ez orrfacsaró bűzzel jár és elszennyezi az iszapot.

A vízminőség javítása feltétel ahhoz, hogy a budapestiek és a környéken élők biztonságosan fürödhessenek a folyóban. A Ráckevei-Dunaág vízszintje viszonylag állandó, az áramlási sebessége alacsony, vagyis a vízminőséget leszámítva minden feltétel adott a strandoláshoz.

A BFK egy teljes körű tudományos felméréssel vágnak neki a munkának: megvizsgálják a meder állapotát, hidrológiai, kémiai, ökológiai vizsgálatokat folytatnak.

A vizsgálatok eredményétől függően öt dolgot terveznek:

1. A felgyülemlett iszap kikotrását – a teljes szakaszon, a Gubacsi hídtól egészen Tassig.
2. Iszapcsapda telepítését
3. A korábbi képen 3-as számmal jelölt partfal rendbetételét – a Kvassay-zsilip és a Gubacsi híd között, hogy megelőzzük az újraiszapolódást, és közelebb hozzuk a folyót az emberekhez.
4. A Dél-pesti Szennyvíztisztító ügyének megoldását – hogy a telep semmilyen esetben se terhelje a védett folyóág vizét, semmiképp se csorduljon onnan szennyvíz és szemét a Dunába.
5. Fenntartható, környezetbarát, innovatív vízgazdálkodási rendszert. Speciális vizes élőhelyet (wetlandet) és természetes csapadékvízelvezető rendszert – a Duna-ág pesti oldalán és a Csepeli közpark területén.

A projekt célja, hogy olyan tiszta legyen a Kis-Duna vize, hogy bárhol biztonságosan lehessen benne fürdeni, a kifogott hal egészséges legyen, a vízpartot könnyen meg lehessen közelíteni, a folyó mellett pedig mindenki kedvére tudjon kikapcsolódni: horgászni, sportolni, fürdeni, sétálni. És maradjon meg a páratlan természeti környezet.