Nyolc különleges kertet látogathattunk meg május 30-án, a Nyitott kertek – nyitott emberek program keretében. Ezt az úttörő programot az Urbio Bauhaus projekthez kapcsolódva szervezte meg az ÉrdKöVE és az Érdi Kertbarátkör, azzal a céllal, hogy az érdi lakosok egymástól leshessenek el ötleteket, jó példákat a fenntartható kertgondozásra.

A programban részt vevő kerteket az ÉrdMost is bemutatja. Olvashattak már a kompromisszumok kertjéről, valamint az érdi tyúkparadicsomról, a tölgyes erdőkertről és egy ökokertről. Most pedig egy sittes, letarolt terület varázslatos átalakulását mutatjuk be.

5. Lelkem kertje

Hege Adrienn és családja hat éve él Fenyves-Parkvárosban. Azért költöztek ide, mert vonzotta őket a csend és a természet közelsége.

A telek már kevésbé volt vonzó: egy letarolt kert, két öreg fenyőfával. Innen indultak, még a Covid idején, és lépésről lépésre népesítették be a területet. Első növényeiket még kertészeti csoportokban kapták.

„Az előkerttel indítottunk. Ez korábban egy sittes domboldal volt, így olyan növényeket kellett találnom, amelyek mindent bírnak. A szőlőlugas például hasznos és gyönyörű megoldása a terasz árnyékolásának” – emlékezett vissza Adrienn.

Tizennégy gyümölcsfát is ültettek a kertbe, ezek már mind teremnek. Sokan kérdezték tőle, hogy milyen gyümölcsfák bírják ezt a talajt. Van köztük cseresznye, meggy, alma, körte, szilva, datolyaszilva, füge, birsalma, sárgabarack és mandula is.

A magaságyást is még a Covid alatt készítették, Adriennek a kupola alakú betonhálóra futtatott paradicsom tetszik a legjobban. Idén megálmodtak egy kis japánkertet is, ahol egy rovarhotel és egy itató is helyet kapott.

Adrienn kísérletezik az úgynevezett hügelkultúrás (bakhátas) ágyással is, ahol a tökfélék kaptak helyet, fű helyett pedig lóherével próbálkozik.

„Nagy dolog volt megnyitni a kertemet, mert ezzel együtt magamat is megnyitottam ismeretlen emberek előtt.  Nagyon jó volt olyanokkal beszélgetni, akik hasonló feltételekkel kezdenek, illetve kezdtek bele a kertészkedésbe. Gondolok itt a meszes talajra, a teljesen letarolt kertre, vagy a sittből álló domboldalra” – mondta Adrienn, akinek jólesett visszagondolnia arra, honnan indultak, és mi mindenre jöttek rá kertjük megvalósítása közben.

„Többek közt arra, hogy óriási haszna van, ha csak apránként tudok haladni. Miközben élünk benne, a kertünk megmutatja nekünk, hogy mire volna jó használni, mire van szükségünk. És ha lassan haladunk, van időnk ezt kitapasztalni. Így aztán egy valóban használható, élhető kertet kapunk.”

A Nyitott kertek program során volt egy igen emlékezetes beszélgetése is az egyik látogatóval.

„Pár éve rájött, hogy nem szeretne pazarolni. Túl sok dolgot halmozott már fel. Az azóta eltelt években mindent újrahasznosított, úgy építi a kertjét, hogy az a legkevesebb vásárlással járjon. Úgy érzem, rátaláltam egy olyan emberre, aki ugyanolyan megszállottja az újrahasznosításnak, mint én – és aki kincsként tekint a tároló mögötti faanyagra és a téglagyűjteményemre. Jó érzés volt ezen a napon ötleteket adni és kapni, és nyitottnak lenni.”