A projektet Csőzik László polgármester, Harmat Ákos alpolgármester és Bitskey Kata, az Érdköve Egyesület elnöke mutatta be a helyszínen.

A városvezetők és a civilek egyetértettek abban, hogy a Klímapark jóval több egyszerű parknál. Egy olyan mintaterület, amely egyszerre szolgálja a természetvédelmet, a szemléletformálást és a közösségépítést.

Csőzik László felidézte, hogy az URBIO BAUHAUS projekt ugyan európai uniós keretet adott a fejlesztéshez, de a „szívet és lelket” az Érdköve körül szerveződő civilek és környezetvédők tették hozzá. Külön kiemelte a nemrég elhunyt Palkó Zsolt szerepét, aki motorja volt annak, hogy a város egyáltalán elinduljon a közvetlen uniós pályázatok útján.

A polgármester arról is beszélt, hogy Érd első sikeres önálló uniós projektje volt ez a pályázat, amelyben a város több európai partnerrel – köztük Wroclawval, Pulával és a szlovén Kranj városával – működött együtt. A mintegy 166 ezer eurós támogatásból olyan fejlesztések valósulhattak meg, amelyek a klímaváltozás hatásaira keresnek gyakorlati válaszokat.

„Ez nem egy hagyományos park. A Klímapark küldetése, hogy bemutassa, mennyire sérülékeny a környezetünk, és hogyan lehet megőrizni a biodiverzitást a városi térben is” – hangsúlyozta a polgármester.

A projekt során külön figyeltek arra, hogy újrahasznosított anyagokat használjanak, bontott téglákból, fonott fűzfalból és újrahasznosított kövekből készültek a magaságyások.

Csőzik László emlékeztetett arra is, hogy a terület évtizedeken át elhanyagolt állapotban volt, most azonban lépésről lépésre valódi klímaparkká alakulhat át. A következő nagyobb fejlesztési ütem már TOP Plusz forrásból valósulhat meg.

Harmat Ákos alpolgármester szerint a projekt egyik legnagyobb értéke az, hogy nem maradt meg pusztán tervek szintjén. Mint mondta, sok uniós pályázat végül csak koncepciókig jut el, itt azonban valódi megvalósítás történt.

Az alpolgármester elmondta, a közösségi kert létrehozása példa lehet más városrészek számára is. Felmerült, hogy Érd más pontjain is hasonló, közösségi fenntartású zöldterületeket alakítsanak ki.

Kiemelte azt is, hogy a projekt valódi közösségi tervezéssel készült. Hét workshopon közel harminc szakértő, civil és helyi lakos dolgozott együtt azon, milyen funkciókat kapjon a kert. Tudatos döntés volt például, hogy a parkban nem rendezvényhelyszínt alakítanak ki, hanem megőrzik a terület természetközeli karakterét.

Bitskey Kata, az Érdköve Egyesület elnöke arról beszélt, hogy a kert akkor lesz igazán sikeres, ha a helyiek is magukénak érzik. Arra biztatott mindenkit, hogy ne csak látogatóként érkezzenek, hanem vegyenek részt a gondozásban is akár locsolással, gyomlálással vagy egyszerűen azzal, hogy használják és vigyázzák a teret.

A kertben olyan növényeket ültettek, amelyek jól tűrik az aszályt, ugyanakkor őshonosak vagy régóta jelen vannak a térségben. Több ágyásban ehető növények és bogyósok kaptak helyet, hogy a fenntartható kertészkedés gyakorlati példáit is megmutassák az érdeklődőknek.

A projekt a fizikai fejlesztésen túl számos közösségi programmal folytatódik. Május 16-án például faápolási bemutatót és fakataszter-felmérést tartanak a parkban, május 25-én pünkösdi piknik várja az érdeklődőket, május 30-án pedig a Nyitott kertek – nyitott emberek program és egy városi Zöld Fórum is kapcsolódik a kezdeményezéshez.

Az átadó végén a résztvevők közösen járták be az új közösségi kertet, amely hamarosan információs táblákkal is kiegészül, hogy a látogatók még többet megtudhassanak a növényekről, az ágyások működéséről és a klímatudatos kertészkedés lehetőségeiről.