Öt jelölt, öt kérdés

Öt jelölt, öt kérdés

Kardosné Gyurkó Katalin, a FIDESZ–KDNP jelöltje válaszol.

Érdfm 101.3 – Hallgasd bárhol! Bármikor!

HIRDETÉS

Ahogy az köztudott, Pest vármegye 1. számú választókerületében öt jelölt indult.

Mindegyik jelöltnek ugyanazt az öt kérdést tettük fel, úgyhogy egymás mellett olvasva a válaszokat kedvünkre szimpatizálhatunk vagy antipatizálhatunk velük. Hátha segítenek ezek a miniinterjúk abban, hogy hova is húzzuk azt a bizonyos ikszet.

Az interjúk az Érdi Újság március 23-i és április 7-i számában jelentek meg. Itt is az újságban megjelent sorrendet követjük.

Mit gondol arról, hogy a Covid idején ideiglenesen elvett gépjárműadót azóta sem kapták vissza az önkormányzatok? Támogatná-e, hogy Érd visszakapja ezt a bevételt, amiből eddig is számos utcát lehetett volna leaszfaltozni?

Érdnek minden fillérre szüksége van, így nemcsak a gépjárműadó bevételekre, hanem ennél sokkal többre. Egész életemben a forrásszerzés volt az egyik fő feladatom – civil vezetőként ezt meg kellett tanulja az ember. Ahogy azt is, hogy a panaszkodásnál többre van szükség, folyamatosan alkalmazkodni kell tudnunk, mert különben folyamatosan nő a lemaradásunk. Talán a legnagyobb hiányosságunk, hogy a város nem tudott megfelelő mértékű forrásokat szerezni, az eddigieknél sokkal nagyobb aktivitással és elszántsággal kell ezen dolgoznunk.

Az idős emberek és a kisgyermekesek számára az aszfaltozott utak és járdák építése a testi épségük szempontjából is fontos. Bízzunk benne, hogy a világban zajló gazdasági- és háborús konfliktusok is elkerülik hazánkat. Sürgető, hogy minél több forrás érkezzen Érdre – én azon fogok dolgozni, hogy ez megtörténhessen.

Képviselőként támogatná-e, hogy az önkormányzatok visszakapják az elmúlt években elvett hatásköreiket?

Én a hatékonyságban hiszek. A hatáskör értelme az, hogy képesek legyünk a legjobb eredményt elérni az itt élők érdekében. Nem az a lényeg, hogy ki üzemelteti a Teleki-uszodát, hanem az, hogy végre legyen, aki négy év után eléri, hogy a gyermekek és a város lakói használhassák, és a működést is fenn tudja tartani. A szakrendelő esetében is az a fő kérdés, hogy sikerül-e megfelelő mennyiségű és jó minőségű szolgáltatást biztosítani, itt tartani az orvosokat – nem pedig az, hogy ki a fenntartó. Az önkormányzat és az állam együttműködése – ahogy az az uszoda és a szakrendelő példájából is látszik – a válasz. Ahol ez működik, jól járunk, ahol ez nem valósul meg, ott mindenki veszít.

Ön szerint mi Érd legnagyobb problémája, és milyen konkrét megoldást javasol rá?

Az, hogy a politikai szereplők túlságosan jól elvoltak egymás szidásával és hibáztatásával, ­az egymásra mutogatással. Ezt a kényelmes, ám sehova sem vezető, gyakran gusztustalan, olykor kabaréba illő állapotot mihamarabb meg kell szüntetnünk, ha fejlődni szeretnénk. Az együttműködés épít utakat, járdákat, intézményeket és javít szolgáltatásokat, ez a fejlődés alapja. Én bizakodó vagyok már több ügy mentén sikerült kialakítani együttműködést, amit ezúton is köszönök is partnereimnek. Így tudtuk elérni, hogy az elmúlt alig egy évben mintegy 900 millió forint plusz forrás érkezzen Érdre, és még több a választókerületbe. Csak ez az út járható. Én – ahogy eddig, úgy a jövőben is – az ügyek mentén szorgalmazom az együttműködést, mert ez a város minden lakójának érdeke. De a béke megőrzése legfontosabb – Érden és a világban.

Van-e helye akkumulátorgyárnak a budapesti agglomeráció kertvárosi környezetében? Képviselőként mit tenne a Sóskútra tervezett beruházások ügyében?

Nincs helyük! Örülök, hogy ebben is minden politikai oldal egyetért. Én azt gondolom: a családok biztonsága nem lehet alku tárgya! A gazdasági érdekek nem előzhetik meg a családok és a környezetvédelem érdekeit.  A Dongwha sok évvel ezelőtt kapott egy esélyt, de nem éltek ezzel a bizalommal. Borzalmas mérési eredményeket produkáltak, amelyek veszélyt jelentenek, ezért ellenzem, hogy megtelepedjen itt. Öt gyermekem van, az ő egészségük és jövőjük, a természeti környezetünk, a vízbázisaink, a tiszta levegő mindennél fontosabb számomra. Én tiltakoztam és népszavazást is kezdeményeztem az Andrada ellen, és szerencsére ők már odébb álltak. Ez azt mutatja, hogy ha a helyiek összefognak, és van, aki következetesen képviseli az érdekeiket, akkor igenis lehet eredményt elérni. Amit hónapokkal ezelőtt megígértem, azt tartom is: ha kell, ebben az ügyben is elmegyek a falig. Ez nem pártpolitikai kérdés.

Mit gondol a szolidaritási hozzájárulás jelenlegi rendszeréről, és hogyan alakítaná át azt?

Hiszek abban, hogy a szolidaritás alapérték, de az elsődleges feladatom városunk fejlődésének és mozgásterének biztosítása. Ezért – összhangban a városvezetés törekvéseivel – határozottan szorgalmazom a rendszer ésszerű finomhangolását, akár kivételként, ahogy az ország kapott mentességet egyes szankciók alól. Célom, hogy több forrás maradjon nálunk. Olyan átalakításra van szükség, amely figyelembe veszi a sajátos infrastrukturális igényeinket, és – egyfajta „helyi szolidaritás” keretében – közvetlenül az életminőségünket javító beruházásokra legyen fordítható (utak, járdák, iskolák, bölcsődék). Nem passzív befizetőkké, hanem cselekvő várossá kell válnunk. A kormányzati partnerség és az önkormányzati együttműködés révén el fogom érni, hogy a szolidaritási elv ne gátja, hanem ösztönzője legyen Érd gyarapodásának, több lehetőséget adva családjainknak és vállalkozásainknak a fejlődésre. Én a választókerületben élőket akarom képviselni a politikában, és nem a politikát a választókerületben.

Kép forrása: Kardosné Gyurkó Katalin

További cikkeink

További cikkeink

Facebook

Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest
Reddit
Telegram
WhatsApp
Email