Ki gondolná, hogy a paradicsomot nemcsak vegyszerekkel, hanem étolaj vizes szuszpenziójával is permetezhetjük lisztharmat ellen? Vagy hogy a fruktóz por vizes oldatával megvédhetjük az almát a gyümölcsfúró rovaroktól?

Ilyen, és hasononló meglepő praktikákba avatta be közönségét Áy Anna kertészmérnök, növényorvos a Szepes Gyula Művelődési Központban tartott előadásán.

A szakemberrel legutóbb az érdi Magbörzén találkozhattak a kertkedvelők. Március 13-án az Idősen, aktívan Érden program keretében beszélt a kora tavaszi kerti teendőkről, és azokról az új növényvédelmi eljárásokról, amelyek kiválthatják vagy visszaszoríthatják a vegyszeres védekezést.

De hogyan? – kérdezhetik olvasóink. Biológiai növényvédelemmel, azaz a kártevők és kórokozók természetes ellenségeit felhasználva, illetve olyan egyszerű, a mindannapokban is használatos szerekkel, mint például a szódabikarbóna. (A biológiai növényvédelemről részletesebben itt olvashatnak.)

A hallgatóság igen aktív volt, sokat kérdeztek, érdeklődtek – mi sem mutatja jobban ennél, hogy van igény a kertészeti előadásokra, az új technikák megismertetésére és a személyes tanácsadásra.

A rendezvény végén a szakemberrel arról beszélgettünk, milyen gondozást igényel az a kert, amelynek szeretnénk élvezni gyümölcsét (no meg zöldségét).

A szép és egészséges terméshez elég az, ha bizonyos időszakonként lepermetezzük a növényeket?

Nem, sőt, inkább arra kell törekedni, hogy minél kevesebb vegyszeres növényvédőszert használjunk. Próbáljunk meg ellenálló fajtát és jó termőhelyet választani. Mondok egy példát: fagyzugos, ködös völgybe ne telepítsünk kajszibarackot, se meggyet, mert elviszi a monília, bármit is teszünk ellene. Ha megtaláltuk az ideális helyet, metszéssel úgy alakítsuk a koronát, hogy minél szellősebb legyen. Tehát: tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy ne kelljen kémiai védekezést bevetnünk – de ha kell, akkor kell. Ezt hívják integrált növényvédelemnek.

Előadásában a biológiai védekezésről volt szó. Milyen szerek ezek valójában?

Olyan készítmények, amelyek a természetben is megtalálhatók. Baktériumok, gombák, fonálférgek, gyógynövények, mint például a zsurló- vagy csalánfőzet.

Ezek alkalmazásához több vagy kevesebb tudás, ismeret kell, mint a hagyományos rovar- és gombaölő szerekhez?  

Bármilyen módszert is választunk, alkalmazásához komoly tudás kell. Először is tisztában kell lennünk azzal, milyen károsító ellen és mikor kell védekezni. Ha ez nincs meg, teljesen mindegy, mivel és hogyan permetezünk, nem fog használni. Az alap, hogy tudjuk, a növényeinknek milyen fontos kártevői vannak, azoknak milyen az életciklusa, és mikor kell beavatkoznunk. Utána eldönthetjük, megpróbálkozzunk-e a biológiai védekezéssel, vagy maradunk a hagyományosabb kémiai módszereknél.

Lehet ötvözni is a kettőt?

Igen, de ehhez is kell a megfelelő ismeret. Mondok egy példát: réztartalmú szert és biológiai, gombát vagy baktériumot tartalmazó anyagot együtt nem lehet kijuttatni, mert a réz azokat is lebontja.

Hogyan döntsük el, hogy biológiai vagy kémiai védekezést alkalmazzunk? Ebben is segít az internet, vagy kérjünk tanácsot a gazdaboltban?

Ez utóbbi is járható út, ha az adott üzletben árulnak ilyen készítményeket, de említenék egy nagyon fontos és jó forrást is: a NÉBIH honlapján az Ökológiai gazdálkodásban használható egyszerű anyagok címszó alatt felsorolják a biológiai védekezésben használatos oldatokat. Érdemes más, ökológiai gazdálkodással foglalkozó honlapot is nézegetni, nagyon jó leírások vannak a különféle szerekről.

Miért kapták az „egyszerű anyagok” elnevezést?

Mert előfordulnak minden háztartásban. Étolaj, konyhasó, ecet… Megtudhatjuk, mikor, milyen mennyiségben és milyen élelmezésügyi várakozási idővel tudjuk használni ezeket. Ez is nagyon fontos információ, mert sok ember a biológiai védekezésnél nem gondol erre.

Teremhet-e jól egy – mondjuk így – magára hagyott kert, ahol nem végeznek permetezést, metszést?

Nem. Ha szeretnénk egészséges, jó termést, akkor a növényt nem hagyhatjuk magára. Lehet, hogy egy nem kezelt, nem metszett almafán is terem gyümölcs, de a 90 százaléka kukacos, varas lesz. De azt igenis el lehet érni, hogy kevesebb vegyszer használjunk. Fontos tudni: a bio- vagy ökológiai gazdálkodás NEM azt jelenti, hogy semmilyen módon nem védi a növényt a gazda a fertőzések ellen. A biogazdálkodás egy fenntartható mezőgazdasági rendszer, ami a szerves trágyázáson, a biológiai növényvédelmen és a természetes biológiai ciklusokon alapul.

Kiválthatja-e teljes egészében a biológiai védekezés a kémiait?

Pár éve vezették be a biológiai növényvédőszereket, ezért még nincs nagy tapasztalatunk, jó példáink, eredményeink azonban igen. Pont azért tartom ezeket az előadásokat, hogy bemutassam: igen, érdemes a biológiai eszközöket alkalmazni – csak épp nem mindegy, hogy hogyan. És bizony vannak olyan helyzetek, amikor szükség van a kémiai védekezésre is.

Például mikor?

Olyan évben, amikor az időjárási körülmények nagyon kedveznek a moníliafertőzésnek, nem biztos, hogy egy biológiai készítmény száz százalékosan hat majd. Viszont egy kevésbé fertőző évben simán meg tudjuk védeni a fát és a termést biológiai szerekkel is. Az sem mindegy, hogy az előző években kezeltük-e, metszettük-e a fákat. Ha nem, bizony sokkal nehezebb dolgunk lesz, ha hatékonyan meg akarjuk védeni a fertőzésektől. Az az optimális, ha folyamatosan gondozzuk a növényeinket. Senki se várja, hogy egyetlen permetezéstől gyönyörű termése legyen.

Tudunk-e ártani a biológiai szerekkel?

Igen. Ezeknél is nagyon fontos, hogy betartsuk a technológiai javaslatokat. Ezeket minden szer csomagolásán feltüntetik, hiszen egyáltalán nem mindegy, milyen dózisban és napszakban juttatjuk ki őket.

Áy Anna legközelebb a késő tavaszi, nyári kerti teendőkről, növényvédelemről beszél majd a Szepesben.

A művelődési központ további programjairól ITT talál bővebb információt.