A patakpartok, a bokrok alja, az elhagyatottabb ligetek zugai még mindig sebek a tájon, és számos utcát keretezik jobbra-balra elhajigált sörös, energiaitalos dobozok, ébredést segítő napindító „tüskék”. Annak ellenére, hogy a MOHU, vagyis a MOL hulladékbegyűjtést szervező üzletága pár hónapos átmeneti káosz után utolérte magát, és a lakossági kontingens igazán nagyvonalú lehetőséget teremt arra, hogy a háztartási lomoktól kulturáltan és ingyenesen megszabaduljunk.

Ám ez nem mindenkinek sikerül – ami a kisebbik baj. A nagyobb az, hogy számos cég még mindig abból gazdagodik, hogy jó pénzért vállalja lomok, építési törmelékek eltakarítását, de hulladékátvevő helyett az erdő szélén önti ki a konténert, megspórolva a leadás árát.

A TeSzedd mozgalom önkéntes hulladékszedőinek tehát minden évben van dolguk elég.

Az idei immár a 12. volt, és az Energiaügyi Minisztérium támogatásával országszerte rengeteg csapat ragadott kesztyűt és TeSzedd! feliratú zsákot, hogy összegyűjtse mások szemetét. Az akció szervezője és koordinátora az NHKV (Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.) A felemás szabályozás miatt azonban a jószándékú akció visszájára fordulhat, ha a település vezetése nem partner az akció sikerében.

Cikkünkben két szögesen ellentétes példát mutatunk be:

Érdét, ahol a civilek munkáját hála és segítőkészség övezte, és Sóskútét, ahol az azóta egyébként a választásokon alulmaradt polgármester feljelentéssel fenyegette meg a TeSzedd lelkes civil aktivistáit. Továbbá ismertetünk egy saját, rendszeren kívüli állampolgári jó példát.

A szabályozás azért felemás, mert nem az adott élethelyzethez igazodik. A környezetük megtisztításáért felelősséget érző civilek ugyanis ott szedik a szemetet, ahol bőven van, és azt, amit találnak. Nyilván nem fognak listával a kezükben válogatni a szeméthalomból, felét otthagyva, hogy ja, ezt lehet, ezt nem lehet gyűjteni, hanem az egészet fel akarják számolni.

Csakhogy a TeSzedd szabályzata szerint a MOHU nem szállítja el az építési-bontási törmeléket, a festékdobozokat, a gyógyszert, az akkumulátorokat, autóalkatrészeket, az elektronikai berendezéseket, gumiabroncsokat, ágymatracokat, bútorokat, zöldhulladékot. Ha ilyet találnak a gyűjtő csapatok, a Hulladékradar applikáción keresztül tudják bejelenteni.

Lássuk, mi történt Sóskúton. A Sóskúti Civil Kör szemétgyűjtő csapatot állított, regisztrált a TeSzedd felületén, és több helyszínt is megtisztított, a zsákokat és a kupacokat pedig a Sóskutat Érddel összekötő útnál levő körforgalomhoz vezető keresztutcában lerakta. A MOHU elvitte a zsákokat és otthagyta a vegyes lomot, ahogyan mindenütt.

A polgármester – akivel szemben egyébként a Sóskúti Civil Kör csapatot és polgármesterjelöltet indított a választáson, tehát okkal feltételezhető a történtek mögött a politikai indíttatás – miként a hivatal lapjában a választások előtt kifejtette, nehezményezte, hogy a civilek nem egyeztettek az adott területek tulajdonviszonyairól. (Ez nem lett volna dolguk, hiszen a TeSzedden regisztráltak.)

Cikkének azt a címet adta „Köszönjük a milliárdosok nevében”, utalva arra, hogy a falu pénzéből végül elszállított hulladék felelős tulajdonosai röhögnek a markukba.

A polgármester a TeSzedd akciót követően levelet is írt a Sóskúti Civil Kör képviselőinek, melyben feljelentéssel fenyegette meg őket amiatt, hogy közterületen halmozták föl az összegyűjtött hulladékot, és felszólította őket, hogy két napon belül a saját költségükön vitessék el. Majd végül elszállíttatta, mivel szorította az idő, ugyanis az arra elhaladó Tour de Hongrie útvonala mentén elég rosszul festett volna a látvány.

A civilek a Facebookon közzétett nyílt levelükben kifejezték örömüket, hogy König Ferencet végre zavarják a sóskúti határban felhalmozott hulladékkupacok – így, hogy látható helyre lettek kigyűjtve. Továbbá megkérdezték tőle, mi lenne a számára megnyugtató megoldás? Talán vigyék vissza a bokrok alá?

Az érdi-sóskúti fennsíkon heverő hulladékkupacok problémáját jól ismerik a Natura2000-es terület szépségét élvezni kívánó környékbeliek és kirándulók. Tetlák Örs, Érd alpolgármestere még nem sokkal hivatalba lépése után kezdeményezett is erről egyeztetést König Ferenccel. Érd ugyanis árkokkal, torlaszokkal, ahol csak lehetett, lezárta a területre való behajtás lehetőségét, mivel ezt találta a megelőzés egyetlen hatékony eszközének.

Sóskút ugyanezt nem tette meg. Amikor a hírhedtté vált „fehér út” kapcsán megkérdeztük König Ferenctől, miért nem tesz legalább egy sorompót a „fehér út” sóskúti végére, azt felelte, hogy akkor tűz vagy baleset idején a tűzoltók és a mentők nem tudják megközelíteni a területet. Ellenvetésünkre, hogy ez csak két átadott kulcs kérdése, azt mondta, hogy ezen már gondolkodott a képviselőtestület, és meg is teszik, ha jogerősen lezárult a „fehér út” miatt folyó közigazgatási per.

Bár a két dolog közt nem látjuk az összefüggést, a per kétségkívül még nem zárult le, sorompó tehát nincs. A polgármester egyébként Tetlák Örs ez ügyben kifejtett aktivitását egy feltűnni vágyó politikus akciójaként értékelte.

Sok egyéb mellett ebből az egy éve készült interjúból azt is levettük, hogy Sóskút polgármesterét valóban nem nagyon zavarja a fennsíkon újratermelődő hulladék problémája. A már említett cikkben hosszan részletezi, milyen erőfeszítéseket tett az önkormányzat az áldatlan állapotok felszámolásáért, az újratermelődés ellen azonban csak az autóval történő felhajtás megakadályozásával illetve a terület bekamerázásával lehetne tenni. Erre azonban az idei évre csaknem 1 milliárd maradványösszeget áthozó önkormányzat nem volt hajlandó költeni.

Lássuk, hogyan viszonyult Érd a TeSzedd aktivisták által közterületen felhalmozott, vegyes hulladékot tartalmazó kupacokhoz, amiket a MOHU nem szállított el. Megkérdeztük erről Tetlák Örsöt.

„Bár a TeSzedd hivatalosan az eldobott palackok, csikkek szedésére lett kitalálva, mindig is úgy működött, hogy az érdi civilek is szedtek mindent, ami a kezük ügyébe került, a fennsíkon lehányt szemetet is – mondta el az alpolgármester. – Ennek is köszönhető, hogy ezek nagy részét sikerült felszámolni. Mivel ezekben a gyűjtésekben a város vezetői és számos képviselő is részt vett, magam is láttam, hogy lehetetlen szelektálni. Szedtünk gumiabroncstól az autóalkatrészen át az eldobott, gazzal benőtt lopott ridikülön át a kidobott bútorig mindent.

Egyedül a lőszerhez hívtuk ki a tűzszerészeket. Egyetértek azzal, hogy irreális elvárás azt kérni a lelkes civil szemétszedőktől, hogy a bokrok alatt kúszva még válogassanak is, miközben a térinformatikát böngészve figyelik, hogy ahol gyűjtenek, az meddig köz- és melyik fűszáltól magánterület. Nyilván kiszednek mindent, amit egy adott területen találnak, miért is hagynák ott? Az önkormányzati területek tisztán tartása az önkormányzat feladata, ha ebben a civilek segítenek, azért csak maximális együttműködés, köszönet és hála illeti őket. Ha pedig a hulladék magánterületen van, akkor az önkormányzat dolga velük ezt elrendezni.”

Érden tehát az történt, hogy az önkormányzat tucatnál is több helyszínről elszállíttatta a Városgazdával a MOHU által el nem vitt kupacokat.

Mivel ezért nem lehetett benyújtani a számlát az állami cégnek, mindezt az önkormányzat finanszírozta.

„Az illegális hulladékkupacok túlnyomó többségét nem a lakosság hordja oda, hanem a konténeresek, a tisztességtelenül működő építési vállalkozások, lomizók – szögezi le Tetlák Örs. – Mivel nem lehet mindent lezárni, a Fundoklia-völgyben, a Tárnoki úti kiserdőben, az Iparos és a Földmunkás utca végében – és sorolhatnám a „fertőzött” területeket – mindig van szemét, bár ezeket is rendszeresen tisztítjuk. Amíg a hulladékkezeléssel foglalkozó vállalkozások tevékenységének szabályozásában az állam nem tesz rendet, addig a TeSzedd csak szépségtapasz a helyzeten.

Ami a magántulajdonban levő területeken felhalmozott hulladékot illeti, nem vizsgáljuk, honnan származik, ki rakta oda, az a felelős érte, akinek a területén van. Mi annyit tudunk tenni, hogy rendszeresen eljárást elindítunk, melynek lefolytatására a kormányhivatal illetékes. Az eredményről nem tájékoztatnak minket, de azt tudjuk, hogy a végrehajtásra nincs erőforrás, se pénz, se ember. Nekünk pedig nincs semmilyen hatáskörünk a megoldásra.

Balla Imre, aki októberig még tagja a képviselőtestületnek, valamint a Járókelő helyi aktivistája, többször is szervezett már magánakciót az elhajigált autógumik összegyűjtésére. Legutóbb a volt kastély területének megtisztítására hívott társakat. Azt találta ki, hogy mivel jó ideje ismét fogadja az autógumikat a Sas utcai hulladékudvar, és 16-ra emelték a háztartásonként évente leadható mennyiséget – ami háztartásonként két autó téli-nyári szettje -, aki ezt nem használná ki, attól térítésmentesen átveszik, amennyi a limitjébe belefér.

A képviselő elmondta, hogy bár elterjedt a lakosság körében, hogy a Sas utcában nem lehet autógumit leadni, ez mostanra megváltozott. Ha olykor mégis előfordul, hogy megtelik a konténer, máshová is lehet vinni, hiszen a központi adminisztrációnak köszönhetően a megengedett mennyiségig bárhol átveszik a lakcímkártya felmutatása után.

„Nyáron egy szervezett sétán tűnt föl, amikor az ösvényen fölmentünk a kápolnához, hogy több tucat gumi hever a bokrok alatt, némelyiken égésnyomok is látszottak, nyilván el akarták égetni. Írtam egy blogbejegyzést, hívtam a MOHU-t, hogy szállítsák el, amire azt mondták, jelentsem be a megadott online felületen, és majd intézkednek. Úgy gondoltam, megspórolnám azt a kört, hogy majd kijönnek a megyétől, megállapítják, hogy ez hulladék, és felszólítják a várost, hogy szállítsa el.

Inkább kerestem társakat, egyet találtam is, bepakoltunk és elszállítottunk a Sas utcába annyit, amennyit kettőnk kontingense engedett. Egy kevés még maradt akkor, de azóta az összes gumi elkerült a Kastélydombról. Az utolsó néhányat a Városgazda segítségével sikerült eltüntetni.”