22_03_29_erdmost_nincskep

Ahhoz, hogy segíthessünk, meg kell értenünk őket

22_03_29_erdmost_nincskep

Ahhoz, hogy segíthessünk, meg kell értenünk őket

Minden 59. ember érintett az autizmussal, mégis rengeteg tévhit kering még ma is ezzel kapcsolatban. A Szikra Tehetséggondozó Egyesület éppen ezért tart előadásokat, beszélgetéseket az autizmusról minden hónapban a Szepes Gyula Művelődési Központban.

Érdfm 101.3 – Hallgasd bárhol! Bármikor!

HIRDETÉS

Legutóbbi alkalmukon Szokolainé Nagy Emesével, az NFSZK Székesfehérvári Területi Autizmus munkacsoport kolléganőjével beszélgethettek az érdeklődők. A szakember elsőként azt a tévhitet oszlatta el, ami szerint az autizmus betegség lenne, merthogy nem az, hanem egy fejlődési zavar, amely egész életén át jellemzi az egyént, és áthatja annak életminőségét, társas kapcsolatrendszerét.

Minthogy az autizmus nem betegség, nem okokról, hanem kockázati tényezőkről beszélhetünk, de végleges választ máig nem kaptak a kutatók, hogy mi miatt alakulhat ki ez a fejlődési zavar. A jelenleg elfogadott nézet szerint genetikai meghatározottságú, amit sok környezeti tényező befolyásolhat, ezek összejátszása okozza azt, emelte ki Szokolainé. Az előadó hozzátette, hogy mivel a viselkedésjegyek alapján azonosítják az autizmust, a beavatkozásra is ezen a szinten van lehetőség.

A másik tévhit, hogy az autisták „esőemberek”. Az autizmus spektrumzavar kifejezést éppen azért használják, mert a spektrum egyik végén a nem beszélő, az autizmusban és értelmi sérülésben súlyosan érintett esetek és a másik végén, az enyhe, jó képességű, jól beszélő egyének között is még számos módon és mértékben megnyilvánulhat a fejlődési zavar.
Amit azonban befolyásolni szokott ez a zavar, az épp a kölcsönös társas viselkedésekért és kommunikációért, valamint a rugalmas viselkedésszervezésért, gondolkodásért felelős képesség.
 
A szakember szerint akkor érthetjük meg a segítségadás módját, ha átlátjuk, hogy az autizmussal élő emberek számára a különböző fejlődési zavarok miatt a társas világ sokszor kiszámíthatatlan és érthetetlen, épp ezért szorongás keltő, vagy, hogy még az egyszerűbb, nyitott végű, célvezérelt cselekvési sorok rugalmas megvalósítása is kudarccal fenyeget, és hogy a lényegtelen információk gyakran elfedhetik a fontos, jelentést hordozó tartalmakat.
 
Ilyen segítséget jelenthet a napirendek kialakítása, folyamatábrák készítése, minden tevékenységnek egy „saját hely” kijelölése, az, ha röviden, lényegre törően fogalmazunk, vagy, hogy gondoskodunk a bejósolható környezetről.
 
Az autizmussal élő gyermekeknek rendkívül fontos lenne, hogy részesüljenek korai fejlesztésben is, tudtuk meg a szakembertől, de a jelenlevő szülők arról számoltak be, ez csak az esetek kis részében történik meg a gyakorlatban. (Az, hogy ez mi miatt lehetséges, annak egy következő cikkben próbálunk majd utánajárni.)
Mindenesetre igény lenne rá, amit jól illusztrál az is, hogy a Szikra sokféle foglalkozásaira (kutyával asszisztáltak, autizmus specifikus, szociális-kommunikációs fejlesztések, mozgásterápiák, tehetséggondozás, stb.) már 46 érdi gyermek jár, és naponta, hetente jelentkeznek újak.
 
A Szikra Tehetséggondozót, ahogy arról korábban írtunk, szintén egy édesanya, Zádori Henrietta alapította, mert azzal kellett szembesülnie, hogy magasan funkcionáló kisfiának nincs helye a mai magyar közoktatásban. Az egyesület az autista, Asperger-szindrómás és ADHD-s gyermekeknek tart fejlesztéseket, de a szülőknek, pedagógusoknak, érdeklődőknek is rendszeresen szerveznek szülő-szakember találkozókat és előadásokat Autizmus 2020 címen, amire legközelebb február 28-án kerül sor a Szepes Gyula Művelődési Központban.

További cikkeink

További cikkeink

Facebook

Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest
Reddit
Telegram
WhatsApp
Email