Régi hagyomány már Érden, hogy nemzeti ünnepeinken adja át a polgármester a város kitüntető díjait. Az idei ceremóniára a március 15-ei megemlékezést követően a Polgárok Házában került sor, ahol igazi meglepetés várta a díjazottakat és a közönséget:

először csendült fel  az Érd, a mi otthonunk című dal a szerzőpáros, Kiss László gitárművész (aki tavaly március 15-én vette át az Érdi Művészeti Díjat) és Kissné Matkó Gabriella előadásában.

Mivel hangfelvétel még nem készült a dalról, olvasóinknak várniuk kell addig, amíg fel nem kerül a Kiss hangszerbolt weboldalára. Addig is annyit elárulunk: az Érd, a mi otthonunk című dal fél évig készült, és a tervek szerint zenekari hangszereléssel is hallhatjuk majd.

A megjelenteket Csőzik László polgármester köszöntötte, hangsúlyozva: a város az átadásra kerülő díjakkal szeretné kifejezni köszönetét és büszkeségét azok előtt, akik olyan sokat tesznek az országért, a városért, a közösségért.

Az Érd Város Díszpolgára Kitüntető Címet, városunk legnagyobb elismerését idén Gundel Takács Gábor újságíró, műsorvezető nyerte el. A magyar média polihisztora számos szerkesztőségben, televíziós és rádiócsatornánál dolgozott, a zenei fesztiváloktól a sportműsorokig, a kvízvetélkedőktől a magazinszerkesztésig és blogírásig bizonyította sokoldalú tehetségét. Sok társadalmi célú és jótékony kezdeményezéshez adta az arcát és támogatását, ezzel segítve a nemes ügyek megvalósulását.

Szakmai pályáját számos díjjal, elismeréssel honorálták. Közel 25 éve Érd-Parkvárosban él. Munkája, nyilvános szereplései során gyakran beszél az Érden töltött évtizedekről, a megnyugtató érdi menedékről, az itt átélt családi örömökről, és azokról a helyi ügyekről, amelyek még megoldásra várnak. Országban-világban járva jó hírét kelti városunknak. Szakmai pályafutása, emberi kvalitásai és szilárd érdi gyökerei alapján Gundel Takács Gábor méltó arra, hogy Érd Megyei Jogú Város elismerje érdemeit.

Érd Város Életmű Díját a közgyűlés a 101. életévében járó Gulyás Jánosnak adományozta. A háromgyermekes édesapa családjával 1948-ban költözött a nevezetes Gulyás-tanyára, és azóta is ott él, kilenc unokája és dédunokái gyakran látogatják. Évtizedeken át dolgozott a mezőgazdaságban, az 1970-es évek közepén alapítója lett az érdi Barackvirág Termelőszövetkezetnek. 1982-től már a saját, 6 holdas gazdaságát művelte. A közösség fejlődését is szívügyének tekintette, rengeteg társadalmi munkát vállalt. Oroszlánrésze volt abban, hogy az 1980-as években a Csóka utcában megépült a katolikus templom, a tervezéstől a kivitelezésig mindenből kivette a részét.

Ötletért, jó tanácsért, támogatásért igen sokan fordultak hozzá, emberszeretete és segítőkészsége legendás volt, ahogy kiapadhatatlan történeteit is nagyon szeretik. Egészsége, vitalitása ma is példás, a tavaly októberben betöltött 100. születésnapján túl is aktív életet él. Élete munkája, embersége és Érddel összefonódó sorsa alapján Gulyás János kiemelten méltó az Érd Város Életmű Díja elismerésre.

Az Érdi Tudományos Díjat Puskás Katalin, a Magyar Földrajzi Múzeum igazgatóhelyettese érdemelte ki idén. Ahogy Kubassek János, a múzeum címzetes igazgatója méltatásában fogalmazott: Katalin 1990 óta rendkívüli szorgalommal dolgozik a múzeumért. Nagyon bizonytalan körülmények között, kiszámíthatatlan és mostoha feltételek közepette, szerény fizetésért vállalta az embert próbára tevő, fontos feladatokat. Elvégezte a különböző múzeumi szakmai képzéseket és megszerezte az egyetemi diplomát a papírrestaurátori szakterületen. Magas szintű, szerteágazó műtárgyvédelmi ismeretekre tett szert, állandóan képzi magát.

Lelkiismeretes gondozója és őre a múzeum archívumának, dokumentumtárának, fotó- és diagyűjteményének, térképtárának. Országosan ismerik és tisztelik a muzeológusok körében. Kimagasló, fontos munkát végzett a műtárgyak korszerű állományvédelmében. Meghatározó szerepe volt több kiállítás megújításában, kimagasló munkát végez a múzeum pályázatírói tevékenységében. Minden fontos feladatban részt vállal, ezernyi teendőt végez, a gondnoki feladatoktól a látogatókkal való kapcsolattartásig.

A Csuka Zoltán-díjat idén Büki Attila író, költő, képzőművész, a Magyar Újságírók Közössége tagja vehette át, aki közel harminc éve lakik Érden, és tevékeny részese a helyi kulturális életnek. Tavaly ősszel jelent meg Mályvaszínű napok címmel a 24. önálló kötete. Verseiben többször idézi meg Érdet, és a két kiadást megért Századok lépcsőin kötetben A föld szerelmese címmel emlékezik meg a múzeumalapító Balázs Dénesről.

A millennium évében megjelent Érdi séta című könyvében szubjektív élményeit rögzíti Érd nevezetes helyeit bejárva. Az érdligeti római katolikus templom történetét feldolgozó könyve 2019-ben jelent meg. Rendszeres résztvevője kiállításoknak, szerkesztette a mára már sajnos megszűnt, korábban Érden megjelent Duna-part irodalmi folyóiratot. Alapító tagja volt az érdi művésztelepnek. Rendszeres, aktív résztvevője az országos irodalmi életnek, többször ismerték el munkásságát.

Az Érdi Művészeti Díjat ebben az esztendőben dr. Zalavári József egyetemi tanár, képzőművész, ipari formatervező nyerte el. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen formatervezőnek tanult, 1985-től alma materében oktat, ahol egyetemi adjunktusként dolgozik. Ugyanitt 2010-ben doktorált és 2017-ben habilitált. Több hazai és nemzetközi designpályázatnál zsűritag. Hazai és nemzetközi cégeknek világítást, utcabútorokat, buszt, cégdizájnokat tervez. Leghíresebb, köztéren megtalálható alkotása a 2017-ben Budapesten felállított 4,5 méter magas, több mint négytonnás rozsdamentes acélból készült Gömböc-szobor.

Több díjjal is kitüntették, tagja a Magyar Képző és Iparművészek Szövetségének, a Széchényi Irodalmi és Művészeti Akadémiának, valamint a Magyar Szobrász Társaságnak. 2023-ban a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagjának választották. Számos egyéni és csoportos kiállításon szerepelt, többek között részt vett az Érdi Galériában megrendezett Téli Tárlaton. Munkái számos képzőművészeti gyűjteményben megtalálhatók, egyebek mellett Szentendrén, Veszprémben és Pannonhalmán.

Az Érd Város Közéletéért elismerést még 2023 októberében Kotroczóné Klopfer Terézia, a Rozmaring Hagyományőrző Német Nemzetiségi Kórus alapítója nyerte el, aki március 15-én vette át hivatalosan a kitüntetést. Terézia érdi sváb és rác felmenőktől született. Életét az aktivitás, az emberek iránti együttérzés, a közösségekben végzett aktív tevékenység jellemezte. Személyiségéből adódóan több szervezet, közösség munkáját is támogatja. 2010-ben alapító tagja lett a Rozmaring Hagyományőrző Német Nemzetiségi Kórusnak.

Főszerepet játszik a kórus adventi hangversenyeinek előkészítésében, az ófalusi, a Felső utcai és az érdligeti katolikus templomokban. Kórustábort szervezett, amely után az ófalusi Szent Mihály Arkangyal Plébániatemplomban megtörténhetett a kórus első lemezének felvétele. Az érdi német nemzetiségi tradíciók őrzésében, ápolásában országos és városi pályázatokkal oroszlánrészt vállal. E rendezvényekkel, találkozókkal, fellépésekkel és kiemelkedő szervezőmunkájával Érd városának hírnevét öregbíti.

Ezen a napon adták át a Bella István-díjat, amit Érd városa 2008-ban alapított. A kitüntetést évente ítéli oda a Magyar Írószövetséggel közösen létrehozott kuratórium. A Bella István-díjat idén Mirtse Zsuzsa író, költő kapta, akit Bíró Gergely író, szerkesztő így méltatott: meséi, novellái egytől egyig belső, gyakran küzdelmes utazások. Meghatározó és olykor bizony nehéz tapasztalásait, nem egy esetben hiányosságait, veszteségeit veszi számba bennük, vizsgálja felül, leszűrve felismeréseit, mint aranyrögöket a rostán, hogy erőt, életerőt nyerjen belőlük a méltó megmaradáshoz, túléléshez.

Különösen igaz ez a novelláira, kisprózáira, amelyek A halhatatlanság vesszőkosarai és a Bölcsőmben magam ringatom című kötetben kaptak helyet, illetve az olvasat.hu portálon jelennek meg hétről hétre. Őt olvasva bizonyosságot szerezhetünk arról, hogy a keserves élményeinkből is meríthetünk tápláló, éltető erőt, amely képes megtartani bennünket. Ez az írói világ olyan, mint fagyos erdőben hosszú gyaloglásból megérkezni az erdészlakba, amelynek kályhája tartós meleget ont. Mert amiben lélek lakik, méghozzá jó tágas lélek, az melegséget sugároz.

A díjat Rózsássy Barbara költő (jobbról a második) , a Magyar Írószövetség elnökségi és a Bella István-díj kuratóriumának tagja és Csőzik László polgármester adta át.