Tömegesen költözünk a városok mellé, ahol aztán gyakran se zöldet, se az autós közlekedés alternatíváját nem találjuk – summázza a növekvő agglomerációs települések és a csökkenő lakosságszámú városok problémáit górcső alá vevő cikkében a 444. A hírportál Porhajas Gáborral, a Klímabarát Települések Szövetségének munkatársával, a Magyar Urbanisztikai Társaság főtitkárával készített interjút, és a szakember több ízben is Érdet hozta fel példaként arra, milyen gondokat okoz az ugrásszerű agglomerációs növekedés.

A 2022-es népszámlálás eredményeit vetették össze a 2011-es adatokkal. Ezek szerint voltak olyan Budapest-környéki települések, ahol 15-20 százalékos ugrást tapasztaltak. Érden 12 százalékkal nőtt a lakosság száma, ami 7600 új beköltözőt jelentett, és hatalmas terhet rótt a város közinfrastruktúrájára.

A rövid időn belül végbement, nagy léptékű beköltözési hullám több szempontból is komoly fenntarthatósági problémákat hozhat magával az agglomerációs településeken.

Az egyik, hogy ezek a Budapest-környéki városok autóközpontúak, ma már háztartásonként nem egy, hanem két-három autó számít a jellemzőnek. Az ide költözők döntő többsége továbbra is ingázik, és nemcsak a munka miatt, hanem azért is, mert a fővárosban találják meg a szórakozási lehetőségeket, a magasabb szintű egészségügyi ellátást és oktatást. És mivel a közösségi közlekedés pár jó példát leszámítva nincs megfelelően megoldva, az emberek többsége továbbra is az autó mellett dönt.

A helyi közlekedéssel is gondok vannak: ezek jellemzően térben rendkívül szétterülő települések, és ahhoz, hogy a helyi közlekedést fenntartható módon meg lehessen szervezni, nagyobb népsűrűség kellene. Porhajas ismét Érdet említi, Fenyves-Parkvárost, ami 10 kilométerre fekszik a vasútállomástól. A dombos terepviszonyok miatt itt a kerékpározás sem igazi alternatíva, így leginkább elektromos mikromobilitási eszközök bevetésére lenne szükség az autózás visszaszorításához.

A másik, sok települést súlyosan érintő probléma, hogy a helyi infrastruktúra egyszerűen nem állt készen ekkora lakosságnövekedésre, és egyelőre nem világos, ki tudná finanszírozni a szükséges kapacitásbővítéseket. Az újonnan érkezők rendre az önkormányzattól várják el az alapvető szolgáltatások biztosítását, és ez komoly feszültségforrást jelent. Porhajas szerint megoldást hozhatna, ha az ingatlanfejlesztőknek kéne felelősséget vállalniuk az új lakosok számára szükséges közinfrastruktúra kiépítéséért is, de erre csak elvétve látni példát Magyarországon.

Az ÉrdMost is többször írt már arról, hogy városunkban jelentősen megnőtt a vízfelhasználási igény, és az ivóvíz-bekötések száma a négyszeresére nőtt (erről szóló cikkünket itt olvashatják).

Az önkormányzatok számára az igazi megoldást az jelenthetné, ha hosszútávú stratégia mentén, tudatosan tudnák alakítani, hogy mennyire engedik bővülni a településüket. De erre egyre kevesebb lehetőségük van, főleg miután az építéshatósági jogokat is elvette tőlük a kormány. Az újonnan felálló, központi építéshatóság pedig képtelen megbirkózni a feladattal.

„Nem működik az építéshatóság, ezért a beruházók mindent megtehetnek, tudják, hogy nem lesz komoly következménye”

– hangsúlyozta Porhajas.

Az önkormányzatoknak kevés lehetőségük marad: a beépítési szabályokban kikötik maximális beépíthetőségi arányokat, minimális zöldterületi arányokat, illetve rögzíthetik, hogy egyes, még nem beépített részek sorsa mi legyen, ipari övezetnek vagy lakóövezetnek számítsanak.

Mint arról már korábban beszámoltunk, Érd is megtette, amire lehetősége volt: változtatási tilalmat rendeltek el a társasházdömping megállításáért, és készül az új HÉSZ. Erről bővebben ITT, ITT, ITT és ITT olvashatnak.

Porhajas megjegyzi azt is: a Budapest belső kerületeiből kiköltözők sokszor éppen a zöldebbnek, természetközelibbnek gondolt környezet miatt döntöttek a váltás mellett, de végül azzal a beépítési intenzitással, amit ott találtak, egészen mást kaptak, mint amire előzetesen számíthattak. Többek között ezt támasztja alá az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar hallgatóinak érdi kutatása is.