Bár már és még nincs pandémia, a közmeghallgatás lehetősége a korábbi éveknél is kevesebb érdeklődőt vonzott. Optimista nézetből ez utalhat arra, hogy minden nagyon rendben van, a nép, az istenadta nép oly boldog itt, hogy szava sincsen, meg arra is, hogy kényelmesebbnek és eredményesebbnek érzi a fotelből posztolgatni otthon. A legszomorúbb az lenne, ha települése iránti érdeklődése megállna a kerítése határánál.

Ha évről évre koszorúba kötnénk a panaszok tárgyát, akár a tavalyit és a tavalyelőttit is elő lehetne venni, oly örökzöld a közlekedési anomáliák bokra (száguldozás, utak állapota, zebrák, járdák hiánya), akárcsak a közvilágítás elégtelenségének, a temető állapotának és a nem kielégítő orvosi ellátásnak a témája. Ezek mellett rendre megjelennek a fiatal családos városlakók panaszai is: nincsenek játszóterek, elégtelen a kerékpáros infrastruktúra, nem működnek az uszodák.

A panaszokat fogadó oldalon főként Csőzik László polgármester vitte a szót, meg-megszólítva a közgyűlésnek az adott területeket képviselő tagjait, illetve az érintett intézmények vezetőit.

Az alig több mint egyórás közmeghallgatás első felének fő témája a „Fácán köz saga” volt, melynek 40 éve húzódó története az örökzöld problémák koszorúját ékesíti. A Fácán köziek viszontagságos életét Kiss Ferenc karolta föl, és e fórumnak visszatérő vendége.

„Ezek a dolgok, amik a Fácán közben történtek, nem fedik a valóságot – szögezte le első mondatában Kiss Ferenc. – De most nem is elsősorban ezért jöttem, hanem, mert az itteni közlekedésben áldatlan állapotok vannak. A Szajkó és Pintyőke utca közti szakaszon ugyanis a reggeli és délutáni iskolai-óvodai csúcsidőben sok autó jár, és a fő probléma a sebesség. Tavaly is kérdeztem, mikor lesz erre megoldás, hallottunk mindenféle ígéreteket, de eddig nem történt semmi. Legyen szíves, Polgármester Úr, intézkedjen a forgalomcsillapításról! Ha már zebrát nem festenek föl, legalább egy gyerekekre figyelmeztető háromszöget tegyenek oda!”

Aki nem ismeri a történetet, azok kedvéért csak nagyon röviden összefoglaljuk a Fácán köziek viszontagságos történetét:

Van itt egy 3,2 hektáros földterület (Fácán köz 1. sz. alatt), amely 2018 nyaráig tévesen egy megszűnt építőipari vállalat tulajdonaként volt nyilvántartva. Akkor előbb állami tulajdonba került, majd a magyar állam a városnak adta, egy 2019-es parlamenti döntés értelmében „lakásgazdálkodási és településfejlesztési, településrendezési feladatok elősegítése érdekében”, valamint „abból a célból, hogy a területen a hatályos Helyi Építési Szabályzatban (HÉSZ) foglaltaknak megfelelően kiszolgáló utakat alakítson ki”.

Az ingatlanon ugyanis 31 önálló helyrajzi számmal rendelkező ún. „úszótelek” található, 21 négylakásos lakóépülettel, bennük 84 lakással – ezek mintegy 330 érdi polgár lakóhelyéül szolgálnak. A 2019-es törvény szerint a telekalakítást követően létrejövő egyes ingatlanok tulajdonjogát az Önkormányzat ingyenesen átruházhatja a használóik részére.

A probléma az, hogy mindez mostanáig nem történt meg, ebből adódóan a belső közlekedési utak jogilag nem közterületek, nincsenek önkormányzati tulajdonban, ami akadálya mind az utak karbantartásának, mind a felmerülő közmű- (elsősorban szennyvízcsatorna-) problémák orvoslásának.

Csőzik László megköszönve Kiss Úr együttműködését, jelezte, hol van nézeteltérés a lakókat képviselők és a városháza elképzelései között. A polgármester szerint egyben kéne kezelni az úgynevezett úszótelkek sorsának rendezését és a házak alatti telek felosztását. Méghozzá a legegyszerűbben peres elbirtoklással lehetne a kérdést megoldani.

Fölszólalt Simó Károly is, aki szintén 10 éve dolgozik az ügyön. Értelmezése szerint az elbirtoklás csak az úszótelkek sorsára jelenthet megoldást. Említést tett egy lakossági fórumról is, amelynek ez volt a témája. A három hektáros nagy telekre vonatkozóan azonban egyszerűen végre kellene hajtani a 2021-es közgyűlési határozatot.

„A nagy telek bejegyzett tulajdona az önkormányzatnak, meg kellene osztani, kialakítani az utcákat, átadni a kiskerteket. Ezáltal az ott lakók megkapják jogos tulajdonukat, és megoldható lesz a közművek rendezése is. A csatornázást is akkor lehet megoldani, ha már kijelölésre kerültek az utcák, erre van is az önkormányzatnak forrása.”

Szűcs Gábor alpolgármester hozzászólásából kiderült, hogy nem egyszerű restség miatt nem valósult meg a közgyűlés 2021-es határozata. A vázrajz már elkészült, ami a telekalakításnak első feltétele, mondta el, de ezen felül a hatályos HÉSZ-nek is meg kell felelni a telkek szabályos kialakításával. E kettővel összhangban lehet kijelölni a közterületeket, és ez minden egyes tulajdonossal külön egyeztetést igényel majd. Mivel a közművek kiépítése csak közterületen tud megvalósulni, hozzá kell nyúlni a telkek méretéhez is, ami rugalmasságot kíván majd a lakók részéről. Amit ugyanis ma egy tulajdonos a saját kertjeként kezel, ott esetleg a közművek kialakítása érdekében kompromisszumra kell majd jutni.

Ami a Fácán közieket keserítő közlekedési problémákat illeti, a polgármester elmondta: sikerült elérni a Miniszterelnökségnél, hogy a Batthyány iskola bővítésének keretéből egy maradványösszeget az utcára költhessen a város. Megvolt az ehhez kapcsolódó közbeszerzés, és a jövő év elején a terv meg is valósul, ennek keretében a forgalomcsillapítás is. Hogy miként, az még átgondolást igényel.

Kiss Ferenc két másik örökzöld témával is előállt. Kifogásolta a temető állapotát, valamint a Dr. Romics László Egészségügyi Intézményben tapasztalható elfogadhatatlanul hosszú várakozási időt. Kifejezte értetlenségét amiatt is, hogy ha egyszer előjegyzésre érkezik vérvételre, akkor miért kell még sorszámot is húznia.

Bárány Zsolt főigazgató a Romics működését érintő kritikára reagálva elmondta: az időpontra érkező betegnek azért kell sorszámot is húznia, hogy a rendelőben levők lássák, hogy megérkezett, és hogy milyen eszközöket kell odabent előkészíteni. Ami pedig a várakozási időt illeti, annak egyetlen magyarázata van: az egész országban tapasztalható óriási orvoshiány. Emiatt lehet akár 3-6 hónap is a várakozási idő.

Kiss Ferenc temetőt illető panaszában elmondta: „Megszüntetnek egy sírt és van ott egy gödör”. Személyesen is érintett abban, tette hozzá, hogy a kihantolt és felszámolt sírhelyeken támadt gödrök miatt a szomszédos síremlékek is megsüllyednek, károsodnak. Továbbá „kivágnak egészséges nagy fákat, nem értem, hogy miért”.

A Városgazda részéről Somogyi Tamás intézményvezető azt válaszolta, hogy az intézmény egy fát sem vág ki ad hoc jelleggel. Minden egyes fa kivágását szakértői vizsgálat előzi meg, illetve a hivatal jóváhagyásával – vagy felszólítására – történik.

Az pedig már több alkalommal felmerült, tette hozzá, hogy városunk nemcsak az élők, de a holtak számára is nagyjából megtelt.

„Többször szó esett már arról, hogy bővítésre, új terület megnyitására volna szükség, ami hosszú, drága, körülményes folyamat lenne. Azokat a sírokat pedig, amelyek esetében a hozzátartozókkal nem sikerült felvenni a kapcsolatot, felszámoljuk. Ez bizony okozhat vizuális kellemetlenséget, de ezt nem tudjuk máshogyan csinálni. Aki azt tapasztalja, hogy munkavégzés közben valamilyen kárt okoztunk, fáradjon be, ki fogjuk vizsgálni, és ha az derül ki, hogy szakszerűtlen munkavégzés történt, az okozott kárt meg fogjuk téríteni.”

Varga Dániel az Alispán utcából érkezett, két problémával, és a környék elégtelen közvilágításának megoldását kérte az önkormányzattól. Tekintve, hogy sem az Alispán, sem a Mária utcában nincs használható járda, sötétben balesetveszélyes itt a gyalogos, a kerékpáros és az autós közlekedés egyaránt. A lámpák gyengék és csak minden második ég, holott sok gyalogos jár erre, hiszen két vasúti megállóhelyet is kiszolgál a környék.

A másik felvetése szint „a városközpontban fájón hiányzik a játszótér – talán a kondipark mellett elférne egy.”

Csőzik László mindkét felvetésről elismerte, hogy „jogos és legitim”. Sőt, azt is, hogy a hivatalban 100-150 tételes listát vezetnek közvilágításért esedező utcákról. Mivel „szegényes a büdzsé, a feladatot viszont nekünk kell megoldani, pótlólagos forrásról kell gondoskodnunk: fejlesztési hitelt fogunk felvenni.” A Tétényi utca, az M7-esen túli terület, a Tusculánum gyengén kivilágított utcáinak hosszú listájára tehát felkerült az Alispán is.

Hasonló a helyzet a játszóterekkel is – a polgármester szerint legalább 3-4 helyre kellene játszótér a városban: kérték többek között a Csalogány utcaiak, a Hamzsabég tér környékiek is Ófaluban. Jövőre egy játszótér mindenképpen lesz, ígérte Csőzik László, „hogy hol, arról megszavaztatjuk a lakosságot”, tette hozzá.

Szűcs Gábortól megtudtuk – aki Petrovics Kornél kérdésére válaszolt -, hogy hamarosan új elnököt választ az Értéktár Bizottság, amely egy ideje Csipkerózsika-álmát aludta, két hete azonban összeült.

Kovács György – az Etelka utcából – a nagyon keskeny lánynevű utcák egyirányúsítását kéri. Ezekben az utcákban csak az egyik oldalon van járda, és a szemben közlekedő autók egyikének föl kell mennie a járdára, amit a tulajdonosok annak idején kalákában építettek.

Csőzik László elmondta, hogy tekintettel a keskeny utcákra, a tömeges egyirányúsításban tud hinni. „Ám van, amikor úgy sül el a dolog – tette hozzá -, hogy gyorsan kiszolgálunk egy lakossági igényt, és ezzel tovább toljuk a problémát, kiszúrunk más utcákkal. Ha tehát beavatkozunk, akkor az egész környéket egységben kell kezelni.

Ezt erősítette meg Szűcs Gábor is, a Péter és a Pál utcák példájával kiegészítve:

„E két utca társadalmasítása azzal a tanulsággal szolgált, hogy az adott javaslatot általában az utca egyik oldala támogatja, a másik nem, azért igyekszünk vitára bocsátani minden ilyen igényt, és a szakma véleménye és a beérkezett javaslatok figyelembe vételével keressük a megoldást.”

Komáromi Zsombor – új fiú a közmeghallgatás műfajában – szintén több fájó hiányt gyűjtött csokorba. Rákérdezett a Diósdi út – Hóvirág utca és a környékbeli iskolák, óvodák körzetében fájón nélkülözött zebrákra, valamint az ígért és elmaradt kerékpáros fejlesztésekre. Tudakolta még, hogy miért nem üzemelnek az uszodák (a Fenyves-Parkvárosi Köznevelési Centrumban és a Gárdonyi iskola mellett), és vajon lesz-e járda az Ercsi út felújításának eredményeként.

Csőzik László válaszából kiderült, hogy nemcsak utcai világítás-, de zebra-lista is létezik, a város pontján sokan kérik a megváltó gyalogátkelőhelyeket, és preferáltak az ovik és a sulik körüli utcák. Ami az Érdligeti Általános Iskola környékét illeti, amint megnyílik Magyarország számára a TOP Plusz keret, abból többek között egy „kiss&ride” fejlesztést terveznek megvalósítani itt. Vagyis egy olyan közlekedésszabályozást kialakítani, amely csak rövid megállásokat enged a gyerekeiket autóval iskolába hordó szülők számára.

A polgármester úr szerint a Parkváros és a városközpont közötti kerékpározhatóság a Barackfa, a Badacsonyi és az Emil utcák leaszfaltozásával (vagyis a Riminyáki-Bajcsy kiváltásával) megoldható lesz. Ezekre nem feltétlenül kell kerékpársávokat festeni, elég lehet egyirányúsítással biztonságossá tenni a kerékpáros közlekedést. A háromból két utca már elkészült, a tervek szerint jövőre megvalósul a harmadik is. Továbbá mind az Eurovelo6-ra, mind a Budapest-Balaton kerékpárútra való rácsatlakozással sokat nyernének az érdi kerékpárosok, ezek az állami fejlesztések azonban egyelőre megrekedtek.

Uszoda-ügyben azt a választ kapta a kérdező, hogy a rezsifaló Gárdonyi uszodát a rezsiválság okán be kellett zárni, a Fenyves-Parkvárosi Köznevelési Centrum uszodája pedig ugyanezen okból ki sem nyitott. A város – a mélyponton – mínusz 1,1 milliárdos hiánya közepette ezek megnyitása szóba sem kerülhetett. Most az körvonalazódik, hogy a Gárdonyiból a tervek szerint esetleg nyitott uszoda lesz, áprilistól októberig tartó nyitvatartással, a fenyves-parkvárosi uszoda február-márciusi megnyitásának előkészítésén pedig már dolgozik az Érdi Városgazda.

Az Ercsi út felújítása két ütemben zajlik. Az első – VEKOP forrásból – jelenleg az úttest újraburkolását jelenti. A második ütem – a Temető környéke és a járdák – hazai forrásból tud megvalósulni, de erre a polgármester úr nem merné letenni a nagyesküt, bár „goromba lenne, ha nem valósulna meg, hiszen Érdet illető pénzről van szó, és ezt nem kellett visszaküldeni az EU-nak”.

Végül a közmeghallgatás végére jutott egy közeli időpontban megvalósuló jó hír: a Terasz utca – melynek lakói Döcsakovszky idején a saját pénzükből csináltatták meg az aszfaltozást – ígéretet kapott egy idei kikátyúzásra.

Az eseményt az ÉrdMost élőben közvetítette, így a teljes közmeghallgatást az alábbi videóra kattintva lehet megnézni.