A 61/2009. (X.16.) önkormányzati rendelet szerint „az ingatlanon zajhatással járó kertépítési, kert- és ingatlanfenntartási tevékenységeket” hétköznaponként 8 és 19, szombaton és munkaszüneti napokon 9 és 12 óra között végezhetünk. Természetesen azonnali veszély- vagy balesetelhárításra módunk van máskor is. A hangsúly egyébként az ingatlanfenntartáson van; az építkezésre és – mondjuk – a közterületeken való hangoskodásra már más jogszabályok vonatkoznak – tudtuk meg Bács-Kovács Enikőtől, a Lakosságszolgálati Iroda csoportvezetőjétől.
Tapasztalatai szerint előfordul, hogy az emberek a zajos tevékenységek miatt a közösségi oldalakon bosszankodnak, de a feljelentésig általában nem jutnak el. Ha mégis, az rendszeresen előforduló és indokolt esetekben szokott előfordulni. Ilyenkor ki lehet hívni a rendőrt (aki helyszíni bírságot szabhat ki), de a panaszosok bejelentést tehetnek a hivatalnál is. Ez utóbbinak csak akkor van értelme, ha bizonyítani tudjuk – legfőképp tanúkkal –, hogy az illető megszegte a rendeletben foglaltakat. Évente egy-két ilyen eset akad.
„Ha feljelentések nem is érkeznek, annál többen érdeklődnek a fenti jogszabály tartalmáról. Ha ennek ismeretében kiderül, hogy a szomszéd valóban nem szabálykövető, érdemes a rendelet szövegét kinyomtatni, és elhelyezni az illető postaládájában – tapasztalataink szerint ez jó megoldás lehet, elkerülhetjük a veszekedést, sértődést. Mert a probléma leginkább az, hogy az emberek nem ismerik a jogszabályt, és ezért nem is tudják betartani” – tette hozzá Bács-Kovács Enikő.
Az építkezésre már teljesen más szabályok vonatkoznak. Az építtetőnek az előírt decibel-határértékeket kell betartania – e határértékek megállapítása azonban nem önkormányzati hatáskör, a betartásukkal pedig általában nem szokott probléma lenni. Persze, nemcsak a láncfűrész, a flex lehet zavaró, hanem a hangos zene, illetve a hangoskodó emberek is. Volt, hogy a városközponti szórakozóhelyekre panaszt tettek a lakók, de ez már évek óta nem fordult elő – egyébként akkor sem magukkal a helyekkel, hanem az utcán zajongókkal volt a probléma, de ezt rendszeres ellenőrzésekkel vissza lehetett fogni.
Ha a szomszédságunkban válik egyre gyakoribbá és hangosabbá a házibuli, csendháborítás miatt hívhatunk rendőrt (aki helyszíni bírságot szabhat ki, de akár eljárást is indíthat), valamint polgári eljárás keretében mi, panaszosok is kezdeményezhetünk birtokvédelmi eljárást. Ez azért nem gyakori eset. Az már inkább előfordul, hogy egy-egy, a lakókörnyezetükben található, zajosabb ipari létesítményre panaszkodnak a lakók. Hogy ilyenkor hol lehet feljelentést tenni, az az adott tevékenységtől függ, mivel van, ami a jegyző, és van, ami a megyei kormányhivatal hatáskörébe tartozik. Az eljárás ettől függetlenül ugyanaz, csak épp más folytatja le. Az eljáró hatóság megállapít egy decibel-határértéket, és az üzemeltetőnek el kell érnie, hogy e fölé ne menjen. Ennek érdekében kötelező intézkedési tervet készíttetnie egy szakemberrel (ebben szerepelhet például szigetelés, nyílászárók vagy akár berendezések cseréje), és ha ezt jóváhagyja a hatóság, a tervet végre is kell hajtania, amit aztán ellenőriznek.
