Ha a szándék és az ingatlan állapota engedné is, lehetne-e még fürdő a Termálból, használhatná-e az új kút vizét?
Előre nem látható műszaki okok miatt a szálloda és a fürdő szolgáltatásai bizonytalan ideig szünetelnek.
– tájékoztatta a fürdőzni vágyókat a szűkszavú szöveg a Termál Hotel ajtaján 2015 márciusában. Több mint hét esztendeje zárt be a szálló, egyik pillanatról a másikra, egy tulajdonosváltás következtében, és ami különösen fájó pont volt az ófalusi lakosoknak, a hidegvizes artézi kútról is leszerelték a nyitógombot.
2015. óta sok víz lefolyt a közeli Dunán – az artézi hidegvizes kutat később megnyitották, a vízvételezési helyet átalakították és megújították, és már a város kezelésében működik. MVP-forrásból a város újrafuratta nemcsak a hideg-, hanem a melegvizes kutat is, azzal a céllal, hogy majdan egy külső forrásból (illetve állami támogatással) létrehozzanak egy új turisztikai, illetve gyógylétesítményt, és ezt szolgálhassa a termálvíz.
Ehhez persze nagybefektetőre is szükség volna, ami egyelőre nincs. A régi Termál Hotelre sem hoztak jót az évek – az épület az elmúlt hét esztendő alatt csak pusztult, és aki bekukkantott a kerítésen, a csernobilihez hasonló állapotokban „gyönyörködhetett” – az épület kertjében ugyanis számtalan otthagyott bútor, berendezési tárgy árválkodott a méteresre nőtt gaz között, és mint az Érdi Televízió tavalyi filmjének forgatásakor meggyőződhettünk róla, bent is ugyanilyen állapotok uralkodtak.
A „bizonytalan ideig tartó szünetelésből” láthatóan örökéletű bezárás lett.
Legalábbis az elmúlt hét esztendőben semmi nem utalt arra, hogy a Termál valamikor is feléledhet csipkerózsika-álmából. Pedig az új tulajdonos, az Egységes Magyar Izraelita Hitközség (EMIH) szerette volna valamilyen módon hasznosítani az ingatlant. Csőzik László az elmúlt két évben többször is tárgyalt az EMIH vezetőjével, aki arról tájékoztatta a városvezetést, hogy bár több tervük is volt a Termál hasznosítására, nem találtak befektetőt, ezért nyitottak arra is, hogy eladják a szállót. Érd szintén nyitott lett volna a hotel megvételére – ehhez azonban forrásra lett volna, illetve lenne szükség. Az önkormányzatnak szintén voltak elképzelései a hasznosításra: uniós forrásból természetvédelmi látogatóközpontot tervezett ide a városvezetés, de a projektre nem nyert támogatást. Csőzik László a kormányhoz is fordult, támogatást kért az épület megvásárlására és felújítására, de elutasították.
Most láthatóan új irányt vettek a dolgok – elképzelhető, hogy mégis lesz befektető, és a Termál valamilyen formában újjáéled, igaz, nem a város, hanem az EMIH égisze alatt. Csőzik László polgármestert először írásban, aztán személyesen tájékoztatták előzetes elképzeléseikről. Jelezték, hogy felmérik az épület statikai állapotát, a medencéket, a szóba jöhető lehetőségeket és ezek üzleti vonatkozásait. (Az ófalusiak tapasztalhattak is mozgást az épületben, elkezdték a lomtalanítást.)
Az érdieket leginkább az érdekelheti, milyen módon hasznosíthatják a jövőben az épületet. Ez egyrészt szándék kérdése, másrészt függ attól is, mit tesz lehetővé az ingatlan állapota. Meg nem nevezett forrásból úgy értesültünk, hogy az épület – amit az egykori sóházból alakítottak ki és 1990 óta működött hotelként, és már hét éve, bezárása idején sem volt túl jó állapotban – csak igen nagy átalakításokkal használható, újabb emeletek felhúzására jelen állapotában pedig nem alkalmas – az persze kérdés, hogy szeretnének-e egyáltalán újabb emeleteket felhúzni, egyáltalán, mekkora átalakítást tervez a beruházó és a tulajdonos.
Természetesen ebbe az önkormányzatnak is van némi beleszólása: a terület övezeti besorolása településközpont – vegyes terület, és legfeljebb hatvan százalékos beépítettséget enged meg a szabályozás (ennek a jelenlegi épület megfelel). „Az arculatot, a funkciót, a beépítettséget a helyi rendeletek szabályozzák. Ha szakmailag indokolt és ez szükséges az újra nyitáshoz, készek vagyunk a helyi előírásokon módosítani, de a jelenlegi fázisban még messze vagyunk ettől” – mondta el kérdésünkre László Ferenc, a Polgármesteri Hivatal kommunikációs vezetője.
Értesüléseink szerint a Termált fürdőként és szállodaként nyitnák újra.
Szerettük volna, ha ezt az információt a tulajdonos is megerősíti, de a hitközséget még nem sikerült elérnünk. Ha ez igaz, felmerül a kérdés: honnan lesz termálvizük? Hiszen – mint arról több alkalommal is hírt adtunk – a régi, a fürdőt egykor kiszolgáló két kút műszaki állapota már évekkel ezelőtt rendkívül rossz volt, ma pedig már használhatatlanok. Helyette az önkormányzat fúratott két új kutat: a Római út 10. szám alatt egy hidegvizeset, amit átvezetett a tulajdonában álló Szent Mihály kúthoz.
Mint László Ferenc elmondta, innen akár holnaptól vételezhet az esetlegesen újranyitó fürdő, a mennyiség biztosított. Rendkívül jó minőségű, nemcsak ivóvízként használható, hanem fürdővíznek is, sőt akár palackozható is, az önkormányzatnak minderre van engedélye.
A melegvizes (közel 41 fokos) új kút a Molnár utca végén található, kb. 750 méterre a fürdőtől, és bár jelenleg „pihentetik”, bármikor elvezethető a vize a hotelhez, az önkormányzat kész megállapodni, ha a magántulajdonban lévő fürdő tulajdonosa szeretné igénybe venni a vizét. „Az önkormányzat minden engedéllyel rendelkezik, a kutak üzemképesek, a mennyiség és a minőség is biztosított” – hangsúlyozta a kommunikációs vezető.
Amennyiben a beruházó az ingatlan vizsgálata után úgy dönt, hogy lát benne fantáziát, üzleti lehetőséget, és fürdőt varázsol a mostani (nevezzük nevén) romhalmazból, felmerül az a kérdés is, hogyan fogja elbírni a Felső, illetve Fő utca a kétségkívül megnövekedő forgalmat? Mint tudjuk, ez Érd egyik legrosszabb állapotban lévő útja. László Ferenc kérdésünkre elmondta: a Felső utcát hosszútávon szeretnék átépíteni, kandeláberes promenáddá alakítani persze fenntartva az autós közlekedést, illetve kiépítve a kerékpárutat is. A Fő utca szintén felújításra szorul: mivel a burkolat 84 éves, vélhetően fel kell majd szedni a betonblokkokat. „Ugyanakkor a Fő utca nem az önkormányzaté, hanem a Közúté, amely tudtunkkal jelenleg nem tervezi a felújítását. Ha sikerülne megegyezni a jövőjéről a Közúttal, akkor mindkét utcát rendbe lehetne tenni és végre föld alá vinnénk a kábelezést is. Az önkormányzat becslései szerint ennek a koncepciónak a megvalósítása 2-2,5 milliárd forint lenne, ami saját forrásból nem áll és a gazdasági helyzetet, illetve saját bevételeinket tekintve, a közeljövőben sem áll Érd rendelkezésére” – hangsúlyozta.
Az uniós pályázatok között sem találni jelenleg megfelelőt. Adott az Érdnek járó Top pluszos keret, ami ebben az uniós hét éves költségvetési ciklusban összesen 4,5 milliárd forint, de ezt sem használhatja fel a tetszőlegesen a város, meg van kötve, hogy mekkora hányadát, milyen típusú beruházásokra lehet költeni. „Egyszerűen kevés a Top pluszos keret: az ország tizenegyedik legnagyobb városa annyit kap, mint a 18 ezer fős Monor. Pest megyében nálunk lesz a legkevesebb az egy főre jutó támogatás: 64.228 forint áll szembe a csúcstartó Szob 589 391 forintjával szemben.
„Azt tervezzük egyébként, hogy rendelkezésünkre álló szűkös forrásokból megújítjuk, megszépítjük a Felső és a Fő utcát övező zöldterületeket, közparkokat, illetve a minaret környezetét” – tette hozzá László Ferenc.
Amitől nagy kincs az érdi termálvíz
Az érdi termálvíz ivó- és fürdőkúrára minősített, magas radontartalmú, palackozható gyógyvíz, mely elsősorban reumatikus és degeneratív elváltozások, köszvényes és neurológiai kórképek, törések, zsugorodások, fájdalmas izomgörcsök gyógyítására alkalmas. Kiváló hatékonysággal szünteti meg a reflux betegséget. A gyógyvíz lúgos kémhatású, semlegesíti a szervezet savasságát.