Az első világháborút lezáró tárgyalások utolsó felvonása volt, de a magyarság számára a legfájdalmasabb és legnagyobb veszteséget hozó diktátumként íródott bele a történelemkönyveinkbe. Több mint száz éve írták alá a trianoni békeszerződést, melynek tollvonásai családokat, egy egész nemzetet szakított darabokra.
A magyar társadalmat sokkhatásként érte a világháborút megnyerő győztes Antant nagyhatalmak követelései. A békeszerződés aláírásával gyakorlatilag egyetlen pillanat alatt újra rajzolódtak a történelmi határaink, s ami egykoron a nagy magyarságot jelentette, szertefoszlott: 283 ezer km2-ről 93 km-re csökkent a népességünk, a magyarság kétharmada a határon túl, egy teljesen más nemzet tagjaként, kisebbségre kényszerült úgy, hogy közben el sem hagyta otthonát. A döntés értelmében a Felvidék és Kárpátalja Csehszlovákiához, Erdély, a Partium és a Bánát keleti része Romániához, a Szerémség, Bácska a Bánság nyugati része és a Muraköz a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz kerültek, nyugaton pedig a későbbi Burgenlandot Ausztriához csatolták.Az ország népessége 18,2 millió főről 7,6 millióra zuhant, az elcsatolt területeken pedig 3,3 millió magyar kisebbségbe került. Az akkori adatok szerint megközelítőleg 400 ezer magyar menekült az utódállamokból az anyaországba, ezzel családok ezrei kényszerültek átmenetileg vagonokba, nyomorúságos körülmények közé, hogy eljuthassanak oda, ahol nemzetük szíve is mélyen dobog.
A nemzeti összetartozás napján Érden ünnepi beszédet mondott Csőzik Lászó polgármester és T. Mészáros András, a FIDESZ-KDNP frakcióvezetője. Közreműködött Endrődi Ágnes színművész, a Harmónia vegyeskar, valamint a vitéz Mikecz Kálmán Honvéd és Huszár Hagyományőrző Egyesület. A helyi pártok, egyesületek, civilek ezúttal is koszorút helyeztek el az országzászlónál.
Az első világháborút lezáró Magyarországra vonatkozó békeszerződés értelmében a Felvidéket, Kárpátalját, Erdélyt, a Délvidéket, Horvátországot más országokhoz csatolták. Az ország egyik napról a másikra elveszítette területének 2/3-át, lakosságának felét. Három és fél millió ember rekedt határainkon túlra. A megalázó békeszerződés hírére megszólaltak a harangok, az emberek gyászruhába öltöztek, temették Magyarországot.
A nemzeti összetartozás napja az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező, június 4-ére eső nemzeti emléknap Magyarországon, melyet 2010. május 31-én iktatott törvénybe az Országgyűlés.
Csőzik László polgármester megemlékező beszédében azt mondta, újra egységet kéne teremtenünk ott, ahol széthúzás van. „Ma van a nemzeti összetartozás napja, az összetartozás érzését előcsalogatni roppant nehéz, megkockáztatom: lehetetlen. Mikor lesz ennek vége?” – tette fel a kérdést a polgármester.
T. Mészáros András, a FIDESZ-KDNP frakcióvezetője arról beszélt, hogy Tamási Áron magyar joghallgató 1920. június 4-én még magyar állampolgárként ébredt, este viszont már román állampolgárként aludt el, s rajta kívül, még milliókat ért ez a sors. „Elképzelhetetlen fájdalom mindez. 1920 tragikus júniusa új fogalmakat alkotott a magyar nyelvben: elszakított országrész, határontúli magyarok. Rideg, mégis kifejező és szavak, amelyek egyszerre hordozzák magukban a veszteséget, de ennél is erősebben a hitet és az összetartozást.” – mondta T. Mészáros.
