Nem élsportolókkal foglalkozik, hanem fejlesztésre szoruló gyerekekkel, mozogni vágyó felnőttekkel, olyanokkal is, akik esetleg csak idősebb korukban tapasztalták meg a mozgás örömét, fájdaloműző erejét.
Már a telefonban kiigazított, hogy nem gyógytornász, hanem gyógytestnevelő. Mi a különbség?
Míg a gyógytornászok az egészségügyi szektorban dolgoznak, a gyógytestnevelők iskolai keretek közt foglalkoznak 1-12. osztályos gyerekekkel – illetve óvodásokkal -, akiket az iskolaorvos vagy szakorvos mozgásszervi, ortopédiai elváltozások vagy belgyógyászati betegségek miatt küld gyógytestnevelés órára, kötelező jelleggel. Heti egy-két órában van tornatermi foglalkozás – általában a testnevelés órákkal párhuzamosan -, illetve ahol van rá lehetőség, gyógyúszás.
Milyen problémák miatt utalják a gyerekeket gyógytestnevelésre?
A leggyakoribb ortopédiai ok a lúdtalp, a hanyagtartás, a gerincferdülés, a belgyógyászati betegségek közül pedig a túlsúly és az asztma. A mozgáshiány, illetve a rossz cipők miatt nem erősödik eléggé a talpuk a növekvő testmagassághoz és súlyhoz, de ezt megfelelő talperősítéssel lehet korrigálni. Az ortopédiai elváltozások megnyilvánulhatnak kezdetben hanyagtartásban, amikor a vállak kicsit előre esnek, a hát domború, ilyenkor még csak izomelváltozásról beszélünk: megnyúlnak a hátizmok, megrövidülnek a mellizmok. Ezt gerincmobilizálással, nyújtó gyakorlatokkal, izomerősítéssel lehet korrigálni, akár már fél-egy éven belül. Súlyosabb esetben, ha már a csigolyákban is elváltozás történik, például gerincferdülés vagy fokozott háti domborulat, csak több éves munkával lehet korrigálni, ehhez heti 3-5 alkalomra, azaz tantermen kívüli, otthoni gyakorlásra is szükség van.
Egy átlagos osztályban hány gyereknek van szüksége gyógytestnevelésre?
Ez iskolánként is nagyon változó, de azt mondanám, hogy egy 30 fős osztályból 10 gyereknek.
Tehát a gyerekek harmada. Ez megdöbbentő. Mi számít súlyosnak?
A gerincferdülés már annak számít, és ha nem foglalkozunk vele, akár műtétre is szükség lehet. Különösen oda kell figyelni azokra, akiknél alsó tagozatos korban fedezünk fel gerincferdülést, az sokkal súlyosabb lehet megfelelő torna nélkül, mint a kamaszkorban kialakuló deformitás. Egy nyolcéves gyereknek több tornára van szüksége ugyanolyan fokú ferdületnél, mint egy 16 évesnek, mert többet romolhat felnőttkorig. 18 éves korig lehet a leghatékonyabban javítani ezeket a problémákat. A Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Érdi Tagintézményének alkalmazásában kijárok az Érdi Gárdonyi Géza Általános Iskola és Gimnáziumba, illetve az Érdligeti Általános Iskolába, ahol próbáljuk korosztályonként beosztani a gyerekeket gyógytestnevelés órára, fiúkat és lányokat együtt, a diagnózisuk szerint vegyesen, maximum 16 fős csoportokba. A gyermekek a problémáik szerint differenciáltan kapnak feladatokat. Az Érdi Vörösmarty Mihály Gimnáziumban délutáni tömegsport órák keretében tartok tartásjavító foglalkozásokat.
Lehet ezektől az óráktól elvárni, hogy – mondjuk – egy túlsúlyos gyerek fogyni kezdjen?
Heti 1-2 óra kevés hozzá, viszont meg tudom erősíteni a talpát, a hátát, a hasát, illetve szemléletet tudok formálni, elindítani egy olyan irányba, hogy mit csináljon, hogyan éljen a hét többi napján. Sokat beszélünk az alvás és az otthoni mozgás fontosságáról, arról, hogyan üljön, hogyan ügyeljen a testtartására, hogyan táplálkozzon, mennyi és milyen folyadékot fogyasszon.
A szemléletformáláshoz kellenek a szülők is?
Mindenképpen, úgyhogy velük is beszélgetünk arról, hogyan lehet javítani a gyerek problémáján. Általában jól fogadják és hálásak azért, hogy foglalkozunk a gyerekükkel, és nem kell még gyógytornára vinniük iskola után.
Az Érdi Torna Clubnál milyen szabadidős sportolási lehetőségek vannak?
Én pár éve csatlakoztam az ÉTC-hez, ahol a 3-4 éves picik – a minicsoport -, és az 5-6 évesek járnak hozzám kezdő tornára, de vannak a Clubnál iskolás korú csoportok is. Az én célom, hogy játékos keretek között megismertessem a kicsiket a tornaszerekkel, fejlődjön a koordinációjuk, a térbeli tájékozódásuk, egyensúly- és ritmusérzékük. Erősítjük a vállövüket, hasukat, hátukat. Egyesek később a versenyzés felé is el fognak menni, mások szabadidősportként űzik.
Hallottam ismerőseimet az aquafitness óráiról áradozni…
Ennek örülök. A vízi órákat Reiter Viviennel közösen tartjuk, ő kezdte el 2010-ben, én 2015-ben csatlakoztam hozzá, azóta tartjuk az Érd Arénában. Mindketten gyógytestnevelők vagyunk, sokat járunk képzésekre, fejlesztjük magunkat szakmailag. Nagyon vegyes korosztály jár hozzánk, többféle foglalkozásra. A legkisebbek 3 éves kortól járhatnak sekélyvízi tartásjavító foglalkozásra, itt a célirányos erősítés, tartásjavítás és a vízben való mozgás megszerettetése a legfontosabb szempont. A mélyvízi csoportba azok járhatnak, akik már vízbiztos úszástudással rendelkeznek mélyvízben, náluk is a prevenció, az erősítés, a tartásjavítás és a vízben való mozgás öröme a fő cél. A felnőtteknek szóló aquafitness foglalkozásokból is van sekélyvízi és mélyvízi, illetve van kifejezetten gerinctorna, sekélyvízben. Sokan a párjukkal, gyerekeikkel együtt jönnek, az aktív korosztály inkább az esti órákban, az idősebbek általában reggel.
Gondolom, az a lényeg, hogy a vízben történő mozgás nem terheli az ízületeket? Azért el is lehet fáradni benne?
Hogyne! A félórás gerinctornán kifejezetten a gerincet dolgoztatjuk, mobilizáljuk, erősítjük a hátizmot, a hasizmot, fejlesztjük az egyensúlyérzéket. Az egyórás sekélyvízi aquafitness intenzívebb, sok a kardiómozgás, a futó-, szökdelő gyakorlatok, az idősebbek is fájdalom nélkül tudnak erősíteni, mozogni, és rendesen elfáradnak a végére. Nemcsak a gerincre összpontosítunk, hanem az egész testre, a térd és a csípő körüli izmokra. A mélyvízi aquafitnessre is úszástudástól függetlenül jöhetnek, az öv mindenkit fenntart. A támasztórendszer tehermentesül, így a mozgás jótékonyan hat a gerincoszlopra és a porckorongokra is, és erősíti a gerincoszlop stabilizálásáért felelős izmokat. Jót tesz visszérbetegségek, ízületi gyulladások, asztma esetén, javítja az anyagcserét, a keringést, fejleszti az állóképességet. Gerincproblémával, csípő-, térdprotézissel élő emberek számára kiváló mozgás. Orvosi engedélyt követően, a kötelező rehabilitáció utáni gyógyulást elősegíti. A vízi mozgás ellazít, oldja a stresszt. A testsúlyt ugyan nem kell cipelni, viszont meg kell küzdeni a víz ellenállásával, miközben álló helyzetben próbálnak a vízben taposni, úgy, hogy a kezükben még szivacssúlyok is vannak.
Ez még zsírégetésre is jó?
Hogyne, sokan ezért járnak hozzánk, ez egy intenzív edzés. Vannak rendszeresen futó vendégeink is, mivel a vízi torna boka- és térdkímélő. A túlsúlyosaknak is nagyon kedvező, hogy az ízületeik terhelése nélkül fogyhatnak. A víz, mint közeg, élettani hatásait nem tudja pótolni semmi. A másik, ami sokak számára fontos: a csapat. Többen nagyon összebarátkoztak, és órákon kívül is tartják a kapcsolatot, főleg az idősek. Eljárnak túrázni, odafigyelnek egymásra, aki épp nem jön, az iránt érdeklődnek. Volt már 90 éves vendégünk is, erős, jó kondícióban levő férfi.
Melyik korosztályt szereti legjobban?
Mindegyiket! Ráadásul abból, hogy láhttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpg az időskori problémákat, jobban tudom, mi az, amit gyermekkorban fejleszteni kell. Megerősít abban, mennyire fontos figyelni a testtartásra, a talp erősítésére, a hát- és hasizomgyakorlatokra, a mozgáskoordinációra. Hálás a munkám, hiszen a gyerekek is szeretik, ahogy együtt dolgozunk, és a felnőttek is. Különösen az idős korosztályban gyakori, hogy nagy fájdalmakkal érkeznek, amit sokszor gyógyszerekkel kezelnek, de aztán a vízi tornának köszönhetően már nem lesz rá szükség.
Hogyan keveredett erre a pályára?
A sport már gyerekkoromtól jelen volt az életemben. A szüleimmel, aztán később barátokkal sokat kéktúráztunk. Többféle sportot kipróbáltam, ezek közül kicsi koromban a sportakrobatika volt a domináns. Az Érdi Torna Clubba jártam én is, ahol most dolgozom. 2006-tól 2009-ig versenyeztem is, és sikerült a Magyar Kupa első helyezésig eljutni párosban, Szilas Eszterrel, akivel ma együtt visszük az ovis csoportokat. Aztán a Testnevelési Egyetemen versenyaerobikoztam és Magyar Kupa első helyezést értem el. Testnevelő tanár-edzői diplomát szereztem, majd mesterképzésen a testnevelő-gyógytestnevelői szakirányon tanultam. Összeszedtem néhány ízületi problémát az évek alatt én is, szerencsére ezek kisebb problémák voltak, de olyankor sokat foglalkoztam azzal, milyen gyakorlatokat kell végeznem, hogy segítsek magamon. Aztán már egyre inkább az érdekelt, hogyan tudok másoknak is segíteni. Egyébként is szeretek emberekkel foglalkozni. Az egyetemen választanom kellett, és mivel a versenysport mellett más nem nagyon fér bele az életbe, az aquafitness pedig a szívügyem volt, szerettem volna ebben az irányban képezni magam. Így lettem gyógytestnevelő.
Nem is akármilyen! Januárban elnyerte a 2021-es „Az év fiatal gyógytestnevelője”-díjat a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesületétől. Hogyan figyeltek fel a munkájára?
Az MTTOE Gyógytestnevelés Tagozata adta a díjat. Minden megyéből egy-egy gyógytestnevelőt lehetett felterjeszteni. A megyei vezető sokat látott engem szakirányú képzéseken, szakmai fórumokon, a Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Érdi Tagintézményénél több éve én vagyok a gyógytestnevelők csoportvezetője, és ahol tudok, igyekszem kicsit tanulni még. Elkérte a portfóliómat, amely a minősítéshez kellett, amikor 2020-ban pedagógus gyakornokból a pedagógus I. kategóriába kerültem, és úgy gondolta, megérdemlem ezt a díjat.
Mivel jár egy ilyen kitüntetés?
Fontos elismerés, visszajelzés az eddigi munkámról, hogy jó irányba tartok. Az egész országból jöttek kollégák a díjátadóra, jó volt találkozni egykori tanáraimmal, diáktársaimmal, akik szintén gratuláltak.
Mit tud tanácsolni, mit sportoljanak a gyerekek?
Lehetőleg olyan sportot válasszanak, ami nem csak egy oldalt vagy egy-egy izomcsoportot terhel. Legjobb az egész testet edzeni, harmonikusan, összhangban. Minél többféle sportot űz egy gyerek, annál többféleképpen fog fejlődni és erősödni, annál több mozgásformát megismer – mindegyik másért jó. Inkább sokféle mozgásból vegyen keveset, mint sokáig, sokat ugyanabból.