Az agglomerációs települések és a főváros közti együttműködés, illetve a jó életminőség biztosításának fontosságáról beszélt Csőzik László polgármester azon a sajtótájékoztatón,amit a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnökségi ülését követően tartottak csütörtök délután. Mint azt korábban megírtuk, a MÖSZ Érden rendezte meg idei első elnökségi ülését. Ekkor tartották a MÖSZ Budapesti Agglomerációs Tagozatának szakmai találkozóját is.
A sajtótájékoztatón elsőként Csőzik László vázolta fel a helyzetet, amivel azoknak az agglomerációban lévő önkormányzatoknak kell szembesülniük, ahová az elmúlt két évben rendkívül nagy számban költöztek ki az (elsősorban gyermekes, fiatal) családok. Mint mondta, ez nagy öröm, ugyanakkor a településeknek gondoskodniuk kell a bölcsődékről, óvodákról, iskolákról, egyéb önkormányzati szolgáltatásokról. Példaként említette Érdet, amelynek lélekszáma az elmúlt két évben 68-ról 75 ezerre duzzadt, ezzel előlépett Magyarország tizedik legnagyobb vidéki városává. Érdnek ugyanakkor nincs nagy ipara, a helyi bevételek alacsonyak, és ez igaz a régió több más agglomerációs településére is.
– Kezelhetetlen a helyzet. Az emberek özönlenek, és a társasházépítők az egyetlenek, akik profitálnak a dologból, és átalakítják Érd kertvárosias karakterét – jegyezte meg a polgármester, hangsúlyozva: a városvezetés elhatározta, hogy szembemegy ezzel a tendenciával – ahogy ezt már több település is tette –, és új helyi építési szabályzatot alkot.
Csőzik László beszélt arról is: a településhatároknál nem állnak meg a gondok, más városok is ugyanazokkal a kihívásokkal küzdenek. Szeretnék, ha a főváros, a kerületek és az agglomerációs települések összefognának és az együttműködés lehetőségét keresnék, ugyanakkor megtartanák a helyi identitást is.
– Érd vonatkozásában fel nem merülhet az, hogy Budapest 24. kerülete legyen. Önálló településként, karakterrel és imázzsal megyünk tovább. Szeretnénk önálló intézményeket – például egy színházat. De egész addig, amíg Érden minden második utca földút, ilyen kérdéseket nem lehet értelmesen feltenni – jegyezte meg.
Mint mondta, az ülésen egyetértettek abban, hogy létezik olyan, hogy agglomerációs politika, és ez most meg is fog jelenni a magyar belpolitikában. – Szövetségben megyünk tovább, és az a cél, hogy kiaknázzuk az együttműködésben rejlő lehetőségeket, és megerősítsük azt, hogy ebben a régióban ugyanolyan jó életminőségben lehet éni, mint amilyenben a fővárosból kiköltőzők korábban éltek Budapesten. Egységes, jó társadalmat építünk az agglomerációs településeken – zárta szavait.
Karácsony Gergely, a MÖSZ társelnöke, Budapest főpolgármestere azt hangsúlyozta: jelentős folyamat indult el akkor, amikor a MÖSZ keretein belül a főváros és az agglomerációs települések elkezdtek közösen gondolkodni, hiszen számos közös problémájuk van, amire külön-külön nem fognak választ találni.
– Elindult a közös gondolkodás arról, hogy a közösségi közlekedés regionális szintű újra-, valamint a fontos közszolgáltatások átgondolásával hogyan tudunk olyan régiót létrehozni, amiben a települések őrzik identitásukat, saját érdekeiket képviselik, mégis megtalálják a közös megoldásokat arra, hogy a régió élhetővé váljon és az is maradjon. Körülbelül harminc éve nem sikerült megugrani a politikának azt a nem túl magasra tett lécet, hogy legyen közös gondolkodás Budapest és agglomeráció viszonylatában. Elődeink nem érezték azt, hogy ez a főváros érdeke lenne. Én ezt másképp gondolom. Magyarország szíve az agglomeráció és Budapest: közel hárommillió ember otthona, a magyar gazdaság és társadalom meghatározó régiója. Az a dolgunk, hogy olyan partnerséget alakítsunk ki, amely az agglomerációs önkormányzatok és a következő kormány együttműködésére épít, és újragondolja azokat a kérdéseket, amelyeket az elmúlt harminc évben a szőnyeg alá sepertünk és nem oldottunk meg. Ebben az általam vezetett Budapest partner kíván lenni; egy az egyenlők között – hangsúlyozta Karácsony Gergely, aki azzal zárta szavait: olyan kormányra van szükség, ami nem csonkolni akarja Budapestet, hanem a főváros és az agglomeráció érdekében ennek a háromoldalú partnerségnek egyik fontos szereplőjévé válhat.
– Áprilisban egy ilyen kormánnyal szeretnénk folytatni azt a szakmai párbeszédet, amit ma egymás között elkezdtünk – fogalmazott.
Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere, az Egységben Magyarországért közös miniszterelnök-jelöltje emlékeztetett arra: a MÖSZ korábban azt kérte a kormánytól, hogy kompenzálja száz százalékban a településektől elvont iparűzési adót, illetve a minimálbér-emelés fedezetét teremtsék elő és adják oda a városoknak, a közösségi közlekedés területén elvont pénzeket szintén adják vissza, és kompenzálják az önkormányzatok számára az energiaárak növekedését is.
– Egyelőre csak a minimálbér-emelés közvetlen kompenzálására van ígéret. Ha a kormány nem biztosítja a 23 megyei jogú város szolgáltatásainak fenntartását legalább azon a szinten, ahogy eddig volt, a következő kormánynak kell megtennie. A következő kormány pedig nem csak kompenzálni fogja a városoktól elvett bevételeket, nem csak visszaadja azokat a jogköröket, intézményeket, amelyeket tudatosan leépítettek az elmúlt 12 évben, de partnerként tekint majd a megyei jogú városokra és minden önkormányzatra. Helyreállítjuk az önkormányzatok függetlenségét. Nem azt kérjük tőlük, hogy a kormányt képviseljék a lakosokkal szemben, hanem hogy az eredeti hivatásukat betöltve, a lakosságot, a magyar embereket képviseljék akár a kormánnyal szemben is – emelte ki Márki-Zay Péter.
Gémesi György, a MÖSZ elnöke, Gödöllő polgármestere szintén az elvonásokról és az önkormányzatok anyagi helyzetéről beszélt. Mint hangsúlyozta: kevesebből nem lehet többet adni.
– Bármennyire igyekszünk megszorítani a saját költségvetésünket, befordítani minden tartalékot, nem elég a pénz. Éppen ezért a MÖSZ újra a kormányhoz fordul, és kezdeményezi az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsának azonnali összehívását – mondta Gémesi György, hozzátéve: tájékozódott Schmidt Jenőnél, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnökénél, aki egyetért e javaslattal, és csatlakozik a kezdeményezéshez. – Ezen a fórumon el tudjuk majd mondani, hogy már nem kompenzációról, hanem önkormányzati konszolidációról van szó – zárta szavait.
