Legutóbb 2019-ben sikeresen teljesítették a K2-expedíciót, azóta bár 2020 tavaszára a Makalut, 2021-re pedig az Everestet tervezték, de a pandémia közbeszólt, ezért a Makalura idén sem jutottak el.

„Nem konkrétan a Makalut, hanem az expedíciót volt nehéz elengedni – mesélte Klein Dávid a mozgasvilag.hu-nak. – Nyilván a Makalut is nehéz volt, mert sokat foglalkoztunk vele, szép hegy. De sokkal inkább nehéz volt az expedíciók sorozatos elengedése. Elengedtük először a Makalut még 2020-ban, aztán elengedtük a következő nyáron Pakisztánt, majd télen Alaszkát. Folyamatosan tolódtak a célok, mi minden szezonra felspanoltuk magunkat, és minden szezont el kellett engednünk. Ez egyszer még csak-csak bírható, de sorozatban ez nehéz volt, és különösen azért, mert semmit nem tehettünk ellene.”

Cél: A Dhaulagiri

„Expedíciónk nem titkolt célja, hogy végre mászópárosként, együtt állhassunk egy nyolcezres csúcsán. Annak idején az Annapurnát egyedül értem el, majd a K2 expedíciónkon Szilárd volt a sikeres csúcsmászó. Szeretnénk, ha lenne egy közös csúcsélményünk

– mesélte Dávid.

Az Eseményhorizont csapata szeptember elsején repül Nepálba. Az érkezést követően a szokásos néhány napos katmandui tartózkodás, engedély átvétele és bevásárlás után gyalogosan indulnak a hegy alaptáborába. A Dhaulagiri mindkettejük számára újdonság lesz, hiszen egyikük sem járt még ott.

Az akklimatizációs stratégiát a helyi viszonyok fogják eldönteni, de céljuk, hogy legalább egyet tudjanak aludni a legfelső táborban a csúcsmászó kör előtt.

„Párosként rugalmasan tudunk majd mozogni és alkalmazkodni. Korábban már más hegyeken is bevált a könnyített stratégia, ami azt jelenti, hogy nem telepítünk sátrat minden táborba, hanem amikor alszunk az egyes táborban, utána lebontjuk a sátrat és visszük fel a kettesbe. Így sokkal kevesebb felszerelést kell lehozni. Itt is ezt próbáljuk alkalmazni”

– magyarázta Dávid.

„Ha egy mód van rá, megpróbálunk majd az élbolyban mozogni, hogy ha egyszer nyílik egy ablak, akkor legyünk készen”

– tette hozzá Suhajda Szilárd.

„Szerintem a pótlólagos oxigén nélkül mászók közül sokan azon véreznek el, hogy elkezdenek mozogni a többséggel, akik azonban jellemzően palackot használnak. Amikor pedig a többség elindul a csúcsmászó körre, akkor hirtelen bepánikolnak, hogy nekik is ezzel a csúcsmászó körrel fel kell érniük a csúcsra, pedig az akklimatizációban még nem tartanak ott. Tehát vagy tudatosan hamarabb kezded meg az akklimatizációt, és/vagy elfogadod azt, hogy te később fogsz csúcsot mászni, mint a többiek” – részletezte Dávid a palack nélküli mászók dilemmáját.

Dávid és Szilárd szokás szerint kizárólag alaptábori szolgáltatás kér a szervező ügynökségtől, az alaptábor felett a hegyen semmilyen segítséget nem kapnak. Önállóan mozognak, felszerelésüket/élelmüket maguk cipelik, táboraikat maguk állítják fel, a stratégiát és a csúcsmászó kör időpontját illetően minden döntést maguk hoznak meg. A hegyen valószínűleg most is megjelenő kereskedelmi expedíciók által rögzített fix biztosító köteleket természetesen ők is igénybe veszik, de ahogyan azt a K2-n már bizonyították, ezeket ők is ki tudják helyezni, ha szükséges. Az elmúlt szezonok eseményeit elemezve, a kereskedelmi expedíciók lassan sokkal inkább hátrányt, mint előnyt jelentenek a független mászók számára. A szervezők kvázi uralják a normál utakat a nyolcezreseken, és nemcsak kinézik a független próbálkozókat, de gyakran nem éppen kulturált stílusban pénzt is követelnek tőlük azért, hogy a hegyre tehessék a lábukat. A magashegyi turizmus gyakorlatilag elüldözi a kompetens mászókat a nyolcezresek normál útjairól. Pedig a normál utak önmagukban nem lettek könnyebbek, a hegyen sincs több oxigén, a csúcsok elérését csak az asszisztencia teszi könnyebbé azok számára, akik igénybe veszik.

A folytatásban: Denali télen, Nanga Parbat, majd Everest 2023

Dávidék célja továbbra is a Mount Everest palackozott oxigén és serpa magashegyi asszisztencia nélküli megmászása, és ahogyan eddig is, a projektet több lépcsőben képzelik el. A Dhaulagiri után a következő télen régi álmuknak, a Denali téli megmászásának futnak neki, 2022 nyarára pedig a Nanga Parbatot szemelték ki. A nyári mászás után kellő regenerációs és felkészülési idő maradna egy 2023 tavaszi próbálkozásra az Everesten.