Hogy miért? Azért, mert a hatóság szerint jogsértően kerültek a termőföldként nyilvántartott területre. Érd önkormányzata saját költségén kezdte meg a munkát, miután Csőzik László polgármester elmondása szerint minden jogorvoslati lehetőséget kimerítettek.

Földet hordtak a földre, most pedig el kell hordani onnan. A Tárnoki úti kiserdő két dombjának története első hallásra nehezen értelmezhető, különösen annak fényében, hogy a helyszínre szállított talaj vizsgálata nem mutatott ki határérték feletti szennyezést. Az ügy azonban nem ezen fordult meg: a hatósági döntés szempontjából az számított, hogy a máshonnan származó föld jogszerűen került-e oda.

Az ügy amúgy állampolgári bejelentés nyomán indult. A kormányhivatal álláspontja az, hogy a bejelentést köteles volt kivizsgálni, a feltárt szabálytalanságot pedig nem hagyhatta következmények nélkül.

A dombok eredetéről szeptemberben részletesen írtunk. A város nyugati részének csapadékvíz-problémáit a Bagoly utca és a Tárnoki út térségébe tervezett szikkasztóval kezelték volna. A projektet a T. Mészáros András polgármestersége idején kinevezett Kovács Péter Barna projektvezető fogta össze. Ő 2020-ban arról beszélt lapunknak, hogy mintegy 16 ezer köbméter, más építkezésekről származó, bevizsgált talajt gyűjtenek össze a létesítmény gátjaihoz.

A beruházás végül nem kapta meg a szükséges hatósági engedélyeket, miközben a föld egy része már a helyszínen volt. A Kovács Péter Barna általa vezetett projektből tehát nem lett víztározó, az odahordott föld sorsát viszont rendeznie kell az önkormányzatnak.

A halmok közben új funkciót kaptak: a gyerekek kerékpáros ugratópályaként kezdték használni őket, a kutyások is megszerették, tetejükről egész pofás kilátás nyílt, úgyhogy megmaradásukért lakossági aláírásgyűjtés is indult. Az önkormányzat pedig megpróbálta elérni, hogy a hatóság elfogadja a kialakult helyzetet.

Sikertelenül.

„Minden jogi lépést megtettünk annak érdekében, hogy megtámadjuk a kormányhivatal minket arra kötelező határozatát, hogy szállítsuk el onnan a földet saját költségünkön. Ez sajnos nem vezetett eredményre” – mondta lapunknak Csőzik László.

A polgármester tájékoztatása szerint a NAV a legutóbbi jogorvoslati kérelmüket is elutasította. Az ügy már végrehajtási szakban van, a bíróság által is felülvizsgált kötelezést teljesíteniük kell.

Az ügy adminisztratív abszurditása, hogy a föld tisztasága önmagában nem érv a megmaradása mellett. Az Érdi Városgazda korábban akkreditált laboratóriumban vizsgáltatta meg a helyszínről vett mintát: a vizsgált elemek egyike sem érte el az egészségügyi határértéket. A hatósági kötelezés mégis érvényben maradt.

Csőzik ismertetése szerint a kiserdő érintett területe jogilag termőföld, a hatóság pedig az oda kívülről behordott anyag elhelyezését jogsértőnek ítélte. Vagyis az adott ügyben hiába föld az „idegen” anyag, és hiába nem mutatott ki határérték feletti szennyezést a vizsgálat, ettől még nem maradhat ott.

Az önkormányzat előbb az eredeti víztározótervvel, majd a dombok új közösségi funkciójával érvelt. A polgármester szerint egyik sem változtatott a hatóság álláspontján.

Azt is megvizsgáltatták, hogy a föld felhasználható lenne-e egy új esővízmegtartó programban. A polgármester elmondása szerint a KEHOP-pályázat előkészítésén dolgozó szakemberek erre nem láttak megfelelő lehetőséget. Így ez az út sem kínált megoldást.

Az elhordás, amint a mellékelt ábra is mutatja, elkezdődött. A város azért szervezi meg maga az elszállítást, mert a további várakozás a polgármester szerint még nagyobb kiadással járhatna. Ha az önkormányzat nem teljesíti a kötelezést, a NAV megbízhat egy fuvarozócéget, amelynek költségét ugyancsak a városnak kellene állnia. Csőzik László becslése szerint ez akár a mostani ráfordítás legalább kétszeresét is jelenthetné.

A polgármester ugyanakkor hangsúlyozta, az elszállítást előíró határozat a kormányhivatal korábbi vezetése idején született. Levélben kérte a döntés visszavonását, arra hivatkozva, hogy a dombokat a gyerekek már használják, sokan megszerették őket, eltüntetésük pedig szerinte felesleges kiadást jelentene. Válasz beszélgetésünk időpontjáig nem érkezett.

Csőzik még egy telefonos egyeztetést is kilátásba helyezett. Amennyiben a kormányhivatal érdemi esélyt látna a döntés megváltoztatására, leállítaná a munkát. Ugyanakkor hozzátette: „Jogi értelemben nem vagyok bizakodó, mert kimerítettük az összes lehetőségünket.”

A két domb ledózerolása körülbelül egy hónapig tarthat, utána rendezik a terepet.