A szakember leszögezte, olyan környezeti és éghajlat-változási helyzettel állunk most szemben, amilyennel még nem találkoztunk azóta, hogy 1850-ben el kezdték mérni az átlaghőmérsékletet. A klímaváltozásra két fajta reakció létezik: az egyik az adaptáció, ami azt jelenti, hogyan tudunk alkalmazkodni a megváltozott helyzethez, a másik a mitigáció, vagyis mit tudunk tenni azért, hogy ezt a helyzetet valamilyen szinten befolyásoljuk. Ahogy mondja:

„Ha én a saját mikrokörnyezetemben bármilyen apró lépést teszek, akkor már valamilyen szinten szerepet vállalok a változásban.”

A klímaváltozás szempontjából a legnagyobb veszélyt az üvegház hatású gázok kibocsájtásának növekedése jelenti, főként a szén-dioxidé. Ezért a szakember szerint az első és legfontosabb tennivaló, hogy kevesebbet használjuk az autót:

„Ha körbenézünk Budapesten vagy akár Érden, látjuk, hogy egy autóban többnyire egy ember ül. Kiváló kezdeményezés ennek kiküszöbölésére a telekocsi szolgáltatás.”

A fűtés és hűtés kapcsán arra kellene törekednünk, hogy minél kevesebb energiát használjunk. Ha én fogyasztóként villanyenergiát, áramot használok, akkor az elektromos áramot előállító erőműnek a terheltségét és a saját ökolábnyomomat növelem. Minél kevesebb energiát használunk, annál inkább hozzájárulunk ahhoz, hogy az általános felmelegedés lassuljon. Magyarországon alig vannak víztározók vagyis nagyon kevés az ország vízmegtartó képessége, ezért érdemes ezzel a kérdéssel is foglalkozni. Ahogy azzal is, hogy az éghajlatváltozás következtében télen egyre kevesebb a csapadék, nyáron viszont a villámárvizek következtében nagyon sokszor elszennyeződnek a kútjaink. Mi a teendő?

„Aki most építkezik, csináltasson vízgyűjtőt és abból locsoljon. De ha már a kertnél, családi háznál tartunk, tudatos faültetéssel nemcsak a szén-dioxid mennyiségét tudom csökkenteni, hanem ha okosan ültetem a fát, akkor nyáron hűteni is tudom a házamat, sőt ha véd a széltől, akkor nem kell annyit fűteni.”

Ne használjunk csomagolóanyagot és nejlonzacskót, bevásárláskor pedig vigyünk magunkkal szatyrot, hogy ne szennyezzük feleslegesen a környezetet. Magyarországon egyébként júliusban hivatalosan is betiltották a nejlonzacskókat. (Az áruházak még elhasználhatják a raktáron lévőket, de újat beszerezni már nem tudnak.) A kidobott élelmiszer is jelentősen hozzájárul a klímaváltozáshoz. A kukába került étellel minden olyan erőforrást feleslegesen pazarolunk (például a locsoláshoz felhasznált víz, szállítás, tároláshoz szükséges energia, csomagolás) ami annak létrehozásához és a hűtőig való eljuttatásához kellett.

„Felmérések bizonyítják, hogy a megvásárolt élelmiszernek a 30-40 százaléka kukába kerül. A használati tárgyak esetén fontos az újrahasznosítás, lehet, hogy valami számomra már értéktelen, de más örömmel hasznosítaná.”

A szelektív hulladékgyűjtés különösen fontos, mert a világot elárasztja a műanyag. Magyarország még nem tart ott, ahol az európai átlag, Európában a teljes műanyagpalack mennyiség 50 százalékát újrahasznosítják, miközben nálunk körülbelül a 60 százalékát gyűjtik csak össze, és annak körülbelül a felét hasznosítják újra, de már az összegyűjtéssel is sokat tehetünk.

A szakember álláspontja szerint a legfontosabb, hogy pontosan azt a generációt kell megszólítani, amelyiket leginkább érint majd a klímaváltozás. Az ő szelektív hulladékgyűjtéshez, természethez, vízfogyasztáshoz és közlekedéshez fűződő viszonyukat még alakítani, formálni lehet, de biztos, hogy a jövőben át kell alakítanunk az életünket.

A szakember így fogalmaz:

„Nem irigylem a fiatalokat, a következő nemzedéket, hiszen már a mi gyermekeinknek is sokkal nehezebb lesz. Anélkül, hogy rémisztgetni szeretnék bárkit is, el kell fogadni, hogy ez a kegyelmi állapot, amiben nekünk részünk van, az ő életükben már nem lesz jelen.”